Könyv

Per Petterson: Megtagadom

  • Benedek Szabolcs
  • 2015. április 27.

Könyv

A rendszerváltás hajnalán szokás volt a skandináv államokkal afféle ígéret földjeként példálózni, ahol ugyan kapitalizmus van, de nem az a durva és embertelen, imperialista változat, hanem annál ­jóval szelídebb. Azóta elborítottak bennünket a skandináv krimik, amelyek puha fedélbe és gyilkosságokba csomagolva, kertelés nélkül tudósítanak súlyos szociális feszültségekről, olyannyira, hogy az olvasóban sokszor nem a bravúros nyomozás ragad meg, hanem a bűntényen jóval túlmutató társadalmi problémák. Mostanára mintha kevesebbet beszélnénk a krimi e speciális vonulatáról – azt nem lehet kijelenteni, hogy leáldozott neki, hiszen a kriminek soha nem áldozhat le, azonban az ismétlődő klisék és figurák sok új izgalmat már nem jelentenek. Talán Per Petterson is így van ezzel, Megtagadom című regényének egyik elbeszélő-hőse legalábbis meglehetős távolságtartással szemléli a könyvesbolt kortárs irodalmi részlegében garmadával heverő bűnügyi regényeket.

A norvég írónak ez a harmadik magyarul megjelent könyve, külföldön igen lelkes kritikákat kapott. Van benne brutális apa, fanatikus anya, elszakított testvérek, érzelem nélküli szex, agresszió, munkanélküliség – szóval a krimikből ismert tömény északi realizmus, krimi nélkül. Kirakós játékként kerülnek helyre a történet elemei, az idősíkok és az elbeszélők váltakozása folya­ma­tosan ébren tartja a figyelmet, ugyanakkor a nyelv nem követi a narráció ide-oda ugrálását, emiatt a figurák és a szituációk időnként egymásba folynak, a regény pedig egyterűvé válik, akár az egyformán fehér északi táj.

Fordította Földényi Júlia. Scolar, 2015, 270 oldal, 3450 Ft

Figyelmébe ajánljuk

A gépben feszít az erő

  • - minek -
A kanadai performer-zenész-költő, Marie Davidson jó másfél évtizede olyan szereplője az elektronikus tánczene kísérletező vonulatának, aki sosem habozott reflektálni saját közegére és a rideg, technológia-központú világra.

A bogiság és a bogizmus

  • Forgách András

bogi – így, kisbetűvel. Ez a kiállítás címe. Titokzatos cím. Kire vonatkozik? Arra, akit a képek ábrázolnak, vagy aki a képeket készítette?

Az igazi fájdalom

Reziliencia – az eredetileg a fizikában, a fémek ellenállására használt kifejezés a pszichológia egyik sűrűn használt fogalmává vált a 20. század második felében.

Ezt kellett nézni

Lehet szeretni vagy sem – mi is megtettük már mindkettőt ezeken az oldalakon –, de nem nagyon lehet elvitatni Kadarkai Endrétől, hogy elképesztő szorgalommal és kitartással építi műsorvezetői pályáját.

Sohaország

Az európai civilizáció magasrendűségéről alkotott képet végleg a lövészárkok sarába taposó I. világháború utolsó évében járunk, az olasz fronton. Az Osztrák–Magyar Monarchia hadseregének egy katonája megszökik a századától, dezertál.

Hol nem volt Amerika

A mese akkor jó, ha minél inkább az olvasóról szól, és persze mindig kell bele főgonosz, akibe az elaludni képtelen néző a lappangó félelmeit projektálhatja, hogy a hős kardját kivonva leszámolhasson vele.