„Nagyon fognak ezért utálni”

Ki ma a világirodalom legnagyobbja Esterházy Péter szerint? Kit nem bír Kukorelly Endre? Na és mit vásárol Aleska Diamond? A könyvfesztiválon faggatóztunk.

Minden szerzőtől, illetve könyves szakembertől ugyanazt kérdeztük:

1. Kit tart a kortárs világirodalom legfontosabb/legnagyobb szerzőjének?

2. Kit a mai világirodalom legtúlértékeltebbjének?

3. Milyen köteteket vett/fog venni az idei könyvfesztiválon?

 

Fotó: Narancs

Nyáry Krisztián (a Magvető igazgatója)

1. A Guinness-gondolkodás távol áll tőlem, ez nehéz kérdés. Mondanám Franzent, de azért, mert most itt van. Általában nem vagyok jó ebben, hogy kapásból mondjak ilyesmiket, ilyenkor a kedvenc színemet se tudom megmondani. Akit mondanék a mai állapotomban, az Philip Roth. De nagyon fontos, hogy ez a mai véleményem.

2. Nagyon fognak ezért utálni: Murakami Haruki.

3. Már elkezdtem venni őket, de speciális helyzetben vagyok, mert amelyek Magyarországon megjelennek, azokat meg tudom szerezni korábban, és nem itt veszem meg. Viszont van rengeteg erdélyi, vajdasági, felvidéki magyar kiadó, akik könyvei nem jutnak el hozzánk általában – ezeken a helyeken már bevásároltam. Illetve tervezem, hogy megnézem a külföldi kiállítókat is.

 

 

Fotó: Narancs

Zentai Péter László (a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése igazgatója)

1. Én már régen bevallottam azt a vonzalmamat, hogy Maria Vargas Llosát tartom a legfontosabb külföldi írónak. Igazából az egész könyvfesztiváli igazgatói élményeim legjobbja volt, hogy személyesen találkozhattam vele, és az, hogy néhány évvel a budapesti látogatása után megkapta az irodalmi Nobel-díjat. Akkor úgy is gondoltam, hogy nem lesz igazi értéke az irodalmi Nobel-díjnak, ha ő meg nem kapja.

2. Paolo Coelhót.

3. Talán furcsa, de beleszerettem a skandináv krimikbe. Jo Nesbø a kedvenc szerzőm, úgyhogy egyetlenegy könyvét sem hagyom ki. Most is az első dolgom az lesz, ha lesz egy kis időm könyvfesztivál után, hogy egy Jo Nesbø-könyvvel fogok elaludni.

 

 

Esterházy Péter (író)

1. Nincs ilyen, nincs legfontosabb szerző.

2. Coelhót akartam mondani, de ez attól függ, kit kérdezünk meg az értékelésről.

3. Egyet mondok csak: Gazdag József: Egy futballfüggő naplójából.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Fotó: Narancs

 

Péterfy Gergely (író)

1. Magam után most hirtelen nem is tudom. Most annyira jókedvű vagyok, hogy megkaptam ezt a díjat, hogy csak magammal tudok foglalkozni. De remélem, hamar fölszáll a fejemből a köd, és végre normális emberként tudok megint viselkedni.

2. Ez egy nehéz kérdés. Néha Rushdie-nál tűnik úgy, hogy túl sok. És mindig felbukkannak olyan nevek, amelyek úgy tűnnek, piacilag vannak felfújva. De igazából nem tudok alaposan olvasni, amikor olvasok, akkor inkább lezserül belefeledkezem. Sőt az utóbbi időben azokat a régi dolgokat olvasom újra, amiket már húsz éve nem olvastam. Úgyhogy nem vagyok teljesen képben ez ügyben.

3. Szerintem semmit nem fogok venni, amit a kiadóm hozzám vág, mert kedvezményesen vagy akár ingyen elvihetem, azzal elszaladok; de könyvre nem fogok pénzt kiadni most, azt biztos.

 

Fotó: Narancs

 

Kukorelly Endre (író)

1. Ez jó kérdés. Az maga nagyon jó, hogy az ember nem tud okos lenni vagy frappáns. Erre a kérdésre nem vagyok jól felkészülve, mert még mindig Thomas Bernhardot mondanám, de ő már meghalt. Mindenesetre most ez egy nagyon jó alkalom arra, hogy csináljak a jövő héten magamban egy jó kis rovancsot, hogy tényleg hogy is áll a kortárs világirodalom, és ki tetszik nekem.

Elmentem meghallgatni Franzent is, olvastam tőle a Szabadságot, azt elég olvasmányos könyvnek tartom. Mindenesetre vicces, hogy egy amerikai szerzőnek mekkora előnye van mindenki mással szemben. Úgyhogy ezt a versenyt nem nagyon lehet lefuttatni, hogy ki a legtúlértékeltebb/legnagyobb, mert olyan szinten van hendikepje annak, aki nem angolul ír és nem amerikai, hogy ezek az előnyök behozhatatlanok. Mondjuk jó menedzseléssel, sztárolással véletlenszerűen be lehet futtatni valakit, de az egész nagyon reménytelen ügy. Az igazságnak és a méltányosságnak az írmagja nincs meg az irodalomban. Ezért jobban szeretem a sportot, ahol jobban kiderülnek a dolgok.

2. Mondjuk Umberto Ecót.

3. Nincs konkrét tervem, de beszereztem már néhány kötetet, kaptam kiadóktól.

 

Fotó: Narancs

Bognár Péter (költő)

1. Nagyon nehéz válaszolni, mert mindig mást. Van, hogy rákattanok valakire, és mindig az ő műveit olvasom, akkor épp azokat tartom nagyon jónak. Kortársnak kell lennie? Mondjuk Elfriede Jelineket nagyon szeretem.

2. Fogalmam sincs. Lehetne Coelhót és hasonlókat mondani az eladási listákról. Itt nyilván rettenetes dolgok vannak, de arról nem tudok nyilatkozni, hogy túlértékelt-e. Nem az én ízlésem, nincs sok közöm hozzá, de sokan szeretik, tehát lehet, hogy nincs is annyira túlértékelve.

3. Öt perce érkeztem, egyelőre nincs terv, körbenézek, és majd meglátom.

 

 

 

 

 

Fotó: Narancs

 

Aleska Diamond (expornósztár, szerző)

1. Megmondom őszintén, kortárs irodalmat nem annyira szoktam olvasni, most kezdem magamat így belevetni az irodalomba. Hogy őszinte legyek, azért is jöttem egyrészt, hogy a saját könyvemet dedikáljam, másrészt, hogy felmérjem, milyen írók vannak ma a piacon.

2. Talán Havas Henriket mondanám. Nem szeretném őt egyáltalán kritizálni, sőt nem illetném kritikával, de ez a saját véleményem, hogy talán ő egy kicsit jobban felkapott. De talán ő is ezt mondja majd rólam.

3. Tervezem, hogy mindenképpen vásárolok majd más jellegű könyveket is. Csakhogy először felmérném, mik vannak. Négytől ötig dedikálok, és utána majd egy-két órát pont arra fogok szánni, hogy én is körbenézzek. Nagyon szeretem a szociálpszichológiai könyveket, például Elliot Aronson összes könyvét olvastam; nagyon szeretem a motiváló könyveket, most inkább ilyen jellegű könyvek érdekelnek, ezeket olvasom szívesen. Regényeket annyira nem, mégis érdekes módon egy önéletrajzi regényt írtam.