Könyv

Colum McCann: TransAtlantic

  • Sipos Balázs
  • 2015. május 3.

Könyv

A Dublinból 1986-ban, 21 évesen New Yorkba költöző szerző második magyarul megjelent regényének sokszínű vezérmotívuma a „transzatlanti viszony”. McCann hét jelképes, harminc–ötven oldalas epi­zódba sűríti Új- és Óhaza összetalálkozásainak utóbbi százötven évéről való tudását. Az első rész főszereplői: pilóta és navigátor az első transzatlanti repülőn (1919), Észak-Írországban támogatókat gyűjtő afroamerikai abolicionista és az északír politikai helyzetet konszolidálni igyekvő amerikai szenátor (1998). Alcock, Brown, Douglass és Mitchell történelmi alakok.

A második rész főszereplői – a Douglass-szal találkozó, Amerikába kivándorolt jégtörő (!), Lily Duggan és leszármazottai: lánya, a pilótákról riportot író Emily, unokája, a RAF-mozgalmárral házasodó, Mitchellel is találkozó Lottie, és dédunokája, az epilógusban narrátorrá váló Hannah – a történelemkönyvekből hiányzó nők. Ám a „történelmi férfiak” élete nem mutatkozik az övéknél jelentékenyebbnek. Ugyanis McCann Virginia Woolfra emlékeztető tudatfolyam-technikája mindegyikük történetét impresszionisztikusan, a megélés pillanataira fókuszálva rögzíti, aminek következtében a szereplők életének sorsfordító, olykor „történelmi” eseményei nem állnak össze nagyszabású drámává, hanem megmaradnak a történelemkönyvek margójára írott ­képek illanó egymásutániságának.
A megélés pillanatában a „történelmi léptékű” is köznapi: a történelemkönyvek utólagos epikája meghamisítja a megélés pillanatainak semleges líráját.

Ha az amerikai szenátor – aki, miközben „csinálja a történelmet”, felesége és kisfia hiányával küzd – és az agyonlőtt fiára emlékező ír öregasszony esendő méltóságában egy, akkor talán éppen ebben állhat az (akár transzatlanti) közösség. Ami, hiába a kissé monotonná váló, lágyan szentimentális előadásmód, a néhol nehezen követhető mondatfűzés, mégiscsak felemelő állítás.

Fordította: Mesterházi Mónika. Magvető, 2015, 320 oldal, 3490 Ft

Figyelmébe ajánljuk

Két óra X

Ayn Rand műveiből már több adaptáció is született, de egyik sem mutatta be olyan szemléletesen az oroszországi zsidó származású, ám Amerikában alkotó író-filozófus gondolatait, mint a tőle teljesen független Mountainhead.

Megtörtént események

  • - turcsányi -

A film elején megkapjuk az adekvát tájékoztatást: a mű megtörtént események alapján készült. Első látásra e megtörtént események a 20. század második felének délelőttjén, az ötvenes–hatvanas évek egymásba érő szakaszán játszódnak, a zömmel New York-i illetékességű italoamerikai gengsztervilág nagyra becsült köreiben.

Élet-halál pálinkaágyon

Óvodás korunktól ismerjük a „Hej, Dunáról fúj a szél…” kezdetű népdalt. Az első versszakban mintha a népi meteorológia a nehéz paraszti sors feletti búsongással forrna össze, a második strófája pedig egyfajta könnyed csúfolódásnak tűnik, mintha csak a pajkos leánykák cukkolnák a nyeszlett fiúcskákat.

Egy fölényeskedő miniszter játékszere lett a MÁV

A tavalyi és a tavalyelőtti nyári rajtokhoz hasonlóan a vasúttársaság most sem tudott mit kezdeni a kánikula, a kereslet és a körülmények kibékíthetetlen ellentétével, s a mostani hosszú hétvégén ismét katasztrofális állapotok közt találhatták magukat az utasok.

A botrány határán

A Nádas-életműsorozat leg­újabb kötetét a színházi világnap alkalmából mutatták be az Örkény Színházban. Hogy hazai színházi életünk hogyan viszonyul ezekhez a magyar drámahagyományból kilógó művekhez, arra éppen egy Örkény-dráma, a Kulcskeresők címével válaszolhatunk.