2000 forintos belépődíjat szed az Opera az előcsarnok meglátogatásáért

  • narancs.hu
  • 2024. szeptember 11.

Belpol

Mint közölték, a megnövekedett működési költségeket akarják így fedezni. 

Szeptember 10-e óta már nem lehet csak úgy besétálni a budapesti Operaház aulájába a turistáknak, hogy megnézzék a legendás előcsarnokot és a lépcsőket, ugyanis 2000 forintos belépődíjat kell ezért fizetni – írja a hvg.hu.

A lap megkérdezte a Magyar Állami Operaházat, amely a válaszában közölte, hogy az új jegy bevezetését a Magyar Állami Operaházban 2024 tavaszán elfogadott sztrájkmegállapodás hatására megnövekedett működési költségek forrásainak előteremtése teszi szükségessé.

„Dalszínházunk az Operaház földszinti közönségforgalmi tereinek látogatására 2000 Ft-os sétálójegyet vezetett be, amely a jegypénztárainkban váltható meg, és amelynek ára a megváltást követő 72 órában beszámítható operaházi előadások, illetve csoportos vezetett épülettúrák jegyvásárlása esetén” – írták.

Az intézkedést ugyanakkor csak néhány napos próbaprojektként vezették be, és nem is egész nap „érvényes”: mint írják, „A Magyar Állami Operaház a projekt során az előadások megkezdése előtt 60 perccel nyitja meg a főbejáratot és az aulában található jegypénztárakat a nagyközönség előtt. Az Andrássy úti Ybl-palota aulája ezt követően az előadások végéig térítésmentesen látogatható, míg a pénztárak az első szünet végéig tartanak nyitva.”

Hozzátették, az Opera a próbaprojekt kiértékelését követően dönt arról, marad-e az „aulabelépő”. „Az első nap tapasztalatai pozitívak, a főbejárat bezárása egyebek mellett az épülettúrákhoz kapcsolódó, a főlépcsőházban megtartott minikoncertek zavartalan megtartásához is hozzájárult, míg a jegybevételek a hónapra vetítve a több tízmillió forintos nagyságrendet is elérhetik” – írták.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.