2000 forintos belépődíjat szed az Opera az előcsarnok meglátogatásáért

  • narancs.hu
  • 2024. szeptember 11.

Belpol

Mint közölték, a megnövekedett működési költségeket akarják így fedezni. 

Szeptember 10-e óta már nem lehet csak úgy besétálni a budapesti Operaház aulájába a turistáknak, hogy megnézzék a legendás előcsarnokot és a lépcsőket, ugyanis 2000 forintos belépődíjat kell ezért fizetni – írja a hvg.hu.

A lap megkérdezte a Magyar Állami Operaházat, amely a válaszában közölte, hogy az új jegy bevezetését a Magyar Állami Operaházban 2024 tavaszán elfogadott sztrájkmegállapodás hatására megnövekedett működési költségek forrásainak előteremtése teszi szükségessé.

„Dalszínházunk az Operaház földszinti közönségforgalmi tereinek látogatására 2000 Ft-os sétálójegyet vezetett be, amely a jegypénztárainkban váltható meg, és amelynek ára a megváltást követő 72 órában beszámítható operaházi előadások, illetve csoportos vezetett épülettúrák jegyvásárlása esetén” – írták.

Az intézkedést ugyanakkor csak néhány napos próbaprojektként vezették be, és nem is egész nap „érvényes”: mint írják, „A Magyar Állami Operaház a projekt során az előadások megkezdése előtt 60 perccel nyitja meg a főbejáratot és az aulában található jegypénztárakat a nagyközönség előtt. Az Andrássy úti Ybl-palota aulája ezt követően az előadások végéig térítésmentesen látogatható, míg a pénztárak az első szünet végéig tartanak nyitva.”

Hozzátették, az Opera a próbaprojekt kiértékelését követően dönt arról, marad-e az „aulabelépő”. „Az első nap tapasztalatai pozitívak, a főbejárat bezárása egyebek mellett az épülettúrákhoz kapcsolódó, a főlépcsőházban megtartott minikoncertek zavartalan megtartásához is hozzájárult, míg a jegybevételek a hónapra vetítve a több tízmillió forintos nagyságrendet is elérhetik” – írták.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Így néz ki most a Matolcsy-körhöz került, elhanyagolt, majd visszavett Marczibányi sportcentrum - FOTÓK

226 millió forintot követel a II. kerület attól a Matolcsy-körhöz került cégtől, ami egy vita következtében nem fejlesztette a kerület egykori ékességét, a Marczibányi téri sporttelepet. Itt régen pezsgő élet zajlott, mára leromlott, az önkormányzat most kezdi el a renoválást, miközben pert indított. Játszótér, kutyasétáltató, sétány, park és egy uszoda építése maradt el. 

A fejünkre nőttek

Két csodabogár elrabol egy cégvezért, mert meggyőződésük, hogy földönkívüli. Jórgosz Lánthimosz egy 2003-as koreai filmet remake-elt, az ő hősei azonban különc bolondok helyett tőrőlmetszett incelek, akiket azért megérteni is megpróbál.

Visszatér

  • - turcsányi -

Johnny Cashnek van egy ilyen című száma, az 1994-es American Recordings című albumán. Nem is az övé, egy Nick Lowe nevű zenészé, aki egy ideig Cash rokona volt – az ő eredeti változatát használta például a pilot vége főcíméhez a Maffiózók (The Sopranos).

Tökéletes egyenlőség

Egy viking törzsfőnökről szóló animált tanmesével indul a film, aki népe minden tagjának (beleértve önmagát is) levágatta a bal kezét (szolidaritásból, mivel a fia bal keze odalett az ellenségtől menekülve), így akarván megőrizni az egységet.

A rossz dolog

Kínálta magát a trauma jelenkori uralmáról szóló kritikai panaszáradat Eva Victor debütfilmje kapcsán. A film több elemzője kiemelte, hogy a Bocs, kicsim erőssége éppen abban rejlik, hogy ellenáll e narratív toposznak.

Perkusszív vérvonal

A cimbalom története valódi sikersztori: az 1870-es években a cseh származású, Budapesten letelepedett hangszergyáros, Schunda Vencel József megalkotta kora népszerű kocsmai hangszerének tökéletesített változatát, a pedálcimbalmot, 1906-ban pedig már a tízezredik (!) példányt szállították ki a Magyar utcai manufaktúrából.

Suttogó szó-képek

  • Dékei Krisztina

A 2016-tól Berlinben élő, de idén hazaköltöző művész viszonylag korán, 2012-ben megtalálta egyéni kézjegyének alapelemét, a pixelt (talán a legismertebb ilyen műve a 2014-es Akadémiai pénisz), majd az ezen alapuló színezést: interaktív alkotásai csak akkor váltak láthatóvá, ha a közönség kiszínezte a tényleges pixeleket.

Fejszék és haszonnövények

  • Molnár T. Eszter

A táncos székekből összetolt emelvényen lépked. A székek mozognak, csúsznak, dőlnek, billennek, a táncos óvatos, de hiába, végül így is legördül.