Könyv

A látszat kedvéért

Hoppál Mihály, Varga Zoltán: Jankovics Marcell

Könyv

Vitathatatlan, hogy Jankovics Marcell ki­emelkedő és meghatározó alakja a hazai animációsfilm-készítésnek. Mindez természetesen tiszteletre méltó, de jelen esetben kevesebb áhítat több lett volna: e gazdag életművet bemutató, albumszerű kötet himnikus hangneme tökéletesen műfajidegen és távolról sem elegáns. A könyv szerzői egyszerűen nem engedték, hogy e nagy formátumú életmű, a hozzákapcsolódó valamennyi kutatással és tanulmánnyal önmagában demonstrálja a minőséget.

A monstre művészeti album két terjedelmes szövegben elképesztően sok információt halmoz fel. Külön-külön szót ejt Jankovics animációs munkáiról, azok hátteréről, az alkotó teoretikus módszeréről. Ám mindezt úgy, hogy szimplán sorra veszi Jankovics megjelent írásait. Az is furán veszi ki magát, hogy egy magát tudományosként definiáló kötetben az életrajzot maga a címszemély írja. A részletes információk közreadását követően pedig az animációs filmekkel foglalkozó tanulmány, ugyancsak mérsékelt eleganciára vallón megismétli az életút fontos eseményeiről szóló információkat. Mindeközben alapvető adatokat nem bont ki, nem kontextualizál, vagyis nem különösebben teljesíti legfőbb vállalását, a széles körű tájékoztatást.

Hoppál Mihály kísérőszövege felveti azt a kérdést is, hogy vajon egy magára valamit is adó szakmai kiadvány hogyan értekezhet Jankovics kultúrtörténeti tanulmányairól és könyveiről megfelelő bevezető nélkül. Ráadásul Hoppál a „saját” érvelését minduntalan a címszereplő sommás gondolataival igazolja, mely praxis egyenesen nevetséges.

Varga Zoltán szerint Jankovics Marcell animációs filmjeiről szólva nehéz elkerülni a szuperlatívuszokat. Azért, legalább a látszat kedvéért, tartózkodhatott volna valamelyest a hódoló jelzők halmozásától. Már csak azért is, hogy meggyőzze olvasóját arról, hogy mindaz, amit Jankovics Marcellről leír, értő és szakmai összegzés, nem pedig a személyes rajongás nyilvános és nem utolsósorban méregdrága lenyomata.

S ha a szövegelés nem elég, jegyezzük meg, hogy egy olyan könyv, amely vizuális eszközei­vel közölni kíván valamit, aligha engedheti meg magának, hogy olyan bénán legyenek tördelve a lábjegyzetei, mint ennek. És sajnos a bőségesen illusztrált könyv képanyaga is okoz némi zavart. Míg a szövegek között a filmkockák képei jól teljesítik láttató funkciójukat, addig a könyvnek az a része, amely valódi művészeti albumként, egész oldalon mutat be egy-egy jelenetet az animációkból, elég furán funkcionál. Nem biztos, hogy ez a forma a legmegfelelőbb az audiovizuális műfaj analóg ábrázolására.

A 21. században bármire rá lehet keresni a neten, pár kattintással elővarázsolható egy mesefilm videórészlete, ám ettől még bőven ráfért volna a kötetre egy CD- vagy DVD-melléklet. Ezek hiányában a könyv pusztán grafikai munkaként kezeli az animációt. Mert mit ér közel 300 oldalnyi okoskodás és kép, ha nem látjuk, hogyan küzd az alkotó intenciója szerint Sisyphus, miért különösen érdekes a Fehérlófia látványvilága vagy hogyan is néznek ki az olyan animációs alapművek, mint a János vitéz vagy a Magyar népmesék sora.

MMA, 2019, 303 oldal, 6800 Ft

 

Figyelmébe ajánljuk

Mit jelent számunkra az új uniós médiatörvény?

  • Polyák Gábor
Március 13-án az Európai Parlament is rábólintott, és így uniós jogszabállyá lett az európai mé­dia­szabadságról szóló törvény. A rendelet végleges szövegét hamarosan ki is hirdetik az európai közlönyben. Mit jelent ez az új szabályozás a magyarországi sajtóviszonyokra, és mit az európaiakra nézve?