Könyv

A látszat kedvéért

Hoppál Mihály, Varga Zoltán: Jankovics Marcell

Könyv

Vitathatatlan, hogy Jankovics Marcell ki­emelkedő és meghatározó alakja a hazai animációsfilm-készítésnek. Mindez természetesen tiszteletre méltó, de jelen esetben kevesebb áhítat több lett volna: e gazdag életművet bemutató, albumszerű kötet himnikus hangneme tökéletesen műfajidegen és távolról sem elegáns. A könyv szerzői egyszerűen nem engedték, hogy e nagy formátumú életmű, a hozzákapcsolódó valamennyi kutatással és tanulmánnyal önmagában demonstrálja a minőséget.

A monstre művészeti album két terjedelmes szövegben elképesztően sok információt halmoz fel. Külön-külön szót ejt Jankovics animációs munkáiról, azok hátteréről, az alkotó teoretikus módszeréről. Ám mindezt úgy, hogy szimplán sorra veszi Jankovics megjelent írásait. Az is furán veszi ki magát, hogy egy magát tudományosként definiáló kötetben az életrajzot maga a címszemély írja. A részletes információk közreadását követően pedig az animációs filmekkel foglalkozó tanulmány, ugyancsak mérsékelt eleganciára vallón megismétli az életút fontos eseményeiről szóló információkat. Mindeközben alapvető adatokat nem bont ki, nem kontextualizál, vagyis nem különösebben teljesíti legfőbb vállalását, a széles körű tájékoztatást.

Hoppál Mihály kísérőszövege felveti azt a kérdést is, hogy vajon egy magára valamit is adó szakmai kiadvány hogyan értekezhet Jankovics kultúrtörténeti tanulmányairól és könyveiről megfelelő bevezető nélkül. Ráadásul Hoppál a „saját” érvelését minduntalan a címszereplő sommás gondolataival igazolja, mely praxis egyenesen nevetséges.

Varga Zoltán szerint Jankovics Marcell animációs filmjeiről szólva nehéz elkerülni a szuperlatívuszokat. Azért, legalább a látszat kedvéért, tartózkodhatott volna valamelyest a hódoló jelzők halmozásától. Már csak azért is, hogy meggyőzze olvasóját arról, hogy mindaz, amit Jankovics Marcellről leír, értő és szakmai összegzés, nem pedig a személyes rajongás nyilvános és nem utolsósorban méregdrága lenyomata.

S ha a szövegelés nem elég, jegyezzük meg, hogy egy olyan könyv, amely vizuális eszközei­vel közölni kíván valamit, aligha engedheti meg magának, hogy olyan bénán legyenek tördelve a lábjegyzetei, mint ennek. És sajnos a bőségesen illusztrált könyv képanyaga is okoz némi zavart. Míg a szövegek között a filmkockák képei jól teljesítik láttató funkciójukat, addig a könyvnek az a része, amely valódi művészeti albumként, egész oldalon mutat be egy-egy jelenetet az animációkból, elég furán funkcionál. Nem biztos, hogy ez a forma a legmegfelelőbb az audiovizuális műfaj analóg ábrázolására.

A 21. században bármire rá lehet keresni a neten, pár kattintással elővarázsolható egy mesefilm videórészlete, ám ettől még bőven ráfért volna a kötetre egy CD- vagy DVD-melléklet. Ezek hiányában a könyv pusztán grafikai munkaként kezeli az animációt. Mert mit ér közel 300 oldalnyi okoskodás és kép, ha nem látjuk, hogyan küzd az alkotó intenciója szerint Sisyphus, miért különösen érdekes a Fehérlófia látványvilága vagy hogyan is néznek ki az olyan animációs alapművek, mint a János vitéz vagy a Magyar népmesék sora.

MMA, 2019, 303 oldal, 6800 Ft

 

Figyelmébe ajánljuk

Amit csak ők tudnak

A nu metalon felnőtt generáció, azaz a mai negyvenesek visszavonhatatlanul az öregedés jelének tekinthetik, hogy kedvenc irányzatuk esetében az újat jelölő „nu” annyira indokolatlan, hogy a legfontosabb zenekarok – már amelyik még aktív – mind elmúltak 30 évesek.

Hová futnál?

  • - ts -

Az Ezüst csillag egy amerikai katonai kitüntetés, afféle vitézségi érem, nagy csaták nagy hőseinek adják, 1932 óta.

Cserbenhagyás

  • - ts -

A moziból nézve az Egyesült Államok tényleg a világ csendőre: minden korban megvannak a háborús veteránjai. De nem bánik szépen velük.

Irányított hálózatok

  • Molnár T. Eszter

A csoportterápiák általában vallomásos körrel indulnak. Valahogy így: Eszter vagyok, és hiszek a csodákban.

Kozmikus dramaturgia

E csoportos kiállítás nem csupán egy csillagászati vagy mitológiai témát feldolgozó tárlat, sokkal inkább intellektuális és érzéki kaland, amely a tudomány és a művészet határmezsgyéjére vezet.

A klezmer szelleme

Egykor szebb volt a zsinagóga belseje, amely most Művészetek Házaként funkcionál Szekszárdon. Igaz, a kettő között volt csúnyább is. A ház 1897-ben épült a grazi építész, Hans Petschnig tervei alapján, aki a helyi Bodnár-ház és az Újvárosi templom tervezője is.

Aki a hidegből jött

Bizonyára a titkosszolgálatok működése iránti nem szűnő érdeklődés is magyarázza, miért jelenik meg oly sok e tárgyba tartozó elemzés, átfogó történeti munka, esettanulmány, memoár, forrásközlés.

Szerbia kontra Szerbia: az ország, amely saját magával vív harcot

  • Végel László
Tavaly november elsején 11 óra 52 perckor leomlott a felújított újvidéki pályaudvar előtetője, 15 ember halálát okozva. Senki nem látta előre, hogy a szerencsétlenség immár közel tíz hónapja tartó zűrzavart és válságot idéz elő. A Vučić-rezsim azonban nem hátrál.