Könyv

A látszat kedvéért

Hoppál Mihály, Varga Zoltán: Jankovics Marcell

Könyv

Vitathatatlan, hogy Jankovics Marcell ki­emelkedő és meghatározó alakja a hazai animációsfilm-készítésnek. Mindez természetesen tiszteletre méltó, de jelen esetben kevesebb áhítat több lett volna: e gazdag életművet bemutató, albumszerű kötet himnikus hangneme tökéletesen műfajidegen és távolról sem elegáns. A könyv szerzői egyszerűen nem engedték, hogy e nagy formátumú életmű, a hozzákapcsolódó valamennyi kutatással és tanulmánnyal önmagában demonstrálja a minőséget.

A monstre művészeti album két terjedelmes szövegben elképesztően sok információt halmoz fel. Külön-külön szót ejt Jankovics animációs munkáiról, azok hátteréről, az alkotó teoretikus módszeréről. Ám mindezt úgy, hogy szimplán sorra veszi Jankovics megjelent írásait. Az is furán veszi ki magát, hogy egy magát tudományosként definiáló kötetben az életrajzot maga a címszemély írja. A részletes információk közreadását követően pedig az animációs filmekkel foglalkozó tanulmány, ugyancsak mérsékelt eleganciára vallón megismétli az életút fontos eseményeiről szóló információkat. Mindeközben alapvető adatokat nem bont ki, nem kontextualizál, vagyis nem különösebben teljesíti legfőbb vállalását, a széles körű tájékoztatást.

Hoppál Mihály kísérőszövege felveti azt a kérdést is, hogy vajon egy magára valamit is adó szakmai kiadvány hogyan értekezhet Jankovics kultúrtörténeti tanulmányairól és könyveiről megfelelő bevezető nélkül. Ráadásul Hoppál a „saját” érvelését minduntalan a címszereplő sommás gondolataival igazolja, mely praxis egyenesen nevetséges.

Varga Zoltán szerint Jankovics Marcell animációs filmjeiről szólva nehéz elkerülni a szuperlatívuszokat. Azért, legalább a látszat kedvéért, tartózkodhatott volna valamelyest a hódoló jelzők halmozásától. Már csak azért is, hogy meggyőzze olvasóját arról, hogy mindaz, amit Jankovics Marcellről leír, értő és szakmai összegzés, nem pedig a személyes rajongás nyilvános és nem utolsósorban méregdrága lenyomata.

S ha a szövegelés nem elég, jegyezzük meg, hogy egy olyan könyv, amely vizuális eszközei­vel közölni kíván valamit, aligha engedheti meg magának, hogy olyan bénán legyenek tördelve a lábjegyzetei, mint ennek. És sajnos a bőségesen illusztrált könyv képanyaga is okoz némi zavart. Míg a szövegek között a filmkockák képei jól teljesítik láttató funkciójukat, addig a könyvnek az a része, amely valódi művészeti albumként, egész oldalon mutat be egy-egy jelenetet az animációkból, elég furán funkcionál. Nem biztos, hogy ez a forma a legmegfelelőbb az audiovizuális műfaj analóg ábrázolására.

A 21. században bármire rá lehet keresni a neten, pár kattintással elővarázsolható egy mesefilm videórészlete, ám ettől még bőven ráfért volna a kötetre egy CD- vagy DVD-melléklet. Ezek hiányában a könyv pusztán grafikai munkaként kezeli az animációt. Mert mit ér közel 300 oldalnyi okoskodás és kép, ha nem látjuk, hogyan küzd az alkotó intenciója szerint Sisyphus, miért különösen érdekes a Fehérlófia látványvilága vagy hogyan is néznek ki az olyan animációs alapművek, mint a János vitéz vagy a Magyar népmesék sora.

MMA, 2019, 303 oldal, 6800 Ft

 

Figyelmébe ajánljuk

A kutya mellett

A filmművészetben a Baran című, egyszerre realista és költői remekmű (Madzsid Madzsidi) jóvoltából csodálkozhatott rá a világ először az iráni afgán menekültek sorsára.

Iszony

Kegyetlen, utálatos film Veronika Franz és Severin Fiala legújabb munkája (ők a felelősek a 2014-es, hasonlóan bársonyos Jó éjt, anyu! című horrorért).

Elvis gyémánt félkrajcárja

  • - turcsányi -

Van a Hülye Járások Minisztériumának egy vígjátéki alosztálya, ott írták elő, hogy ha valaki el akarja kerülni a helyzetkomikumok – művészileg nyilván szerfelett alantas – eszköztárának használatát, hősét úgy kell járatnia (lehetőleg a medence partján), hogy a mozgása végig magán hordozza a szerepét.

Saját magány

A Comédie-Française évszázadok óta egyre bővülő, immár többezresre duzzadt repertoárjából most a klasszicista szerző modern köntösbe bújt, Guy Cassiers rendezésében újragondolt változatát hozták el Budapestre – pár hónappal a premier után.

Az én bilincsei

A Losoncról származó Koós Gábor (1986) a Képzőművészeti Egyetem grafikaszakán végzett, és még tanulmányai idején monumentális, több mint két méter magas munkáival lett ismert.

Kihaltunk volna

Ez az átfogó nőtörténeti mű nem Hatsepszut, az egyiptomi fáraónő, vagy Endehuanna, a sumér költőnő, és még csak nem is a vadászó férfi, gyűjtögető nő meséjével kezdődik, hanem egy mára kihalt, hüvelykujjnyi, rovarevő, tojásrakó, pocokszerű lénytől indulunk el, amely még a dinoszauruszok lába mellett osonva vadászott.

Alexandra, maradj velünk!

"Alexandra velünk marad. S velünk marad ez a gondolkodásmód, ez a tempó is. A mindenkin átgázoló gátlástalanság. Csak arra nincs garancia, hogy tényleg ilyen vicces lesz-e minden hasonló akciójuk, mint ez volt. Röhögés nélkül viszont nehéz lesz kihúzni akár csak egy évet is."