A lélek daganatos megbetegedései

Jo Nesbø: Leopárd

  • - bán -
  • 2012. március 7.

Könyv


A nálunk is erősen befutott, 1960-ban született norvég szerző, akinek műveit eddig is rendszeresen recenzeáltuk, egy interjúban kifejti, hogy őt untatja a szabályos krimi; szerinte manapság a nyomozás ábrázolása, a bűncselekmény feltárása mellett kell lennie valami más elemnek is, ami érdeklődést gerjeszt. Vagyis ha jól sejtjük, az általunk nagyjából tíz éve bevezetett bűnregény elnevezésű műfaj felé akarja lökni a szokványos krimit, melyben a bűn mikéntje, társadalmi-lelki háttere okozza a legfőbb kérdést a nyomozóknak. Jó esetben – és Nesbø könyvei mindenképpen idetartoznak – némi társadalomrajz is keletkezik ekkor, mely jótékonyan pótolja a posztmodern világállapotban az irodalmi szellemfejedelmek által ad acta tett úgynevezett kritikai realizmus világlátását, amely olykor még azoknak sem taszító, akik egyébként kizárólag Jacques Derrida műveivel díszítik vécékönyvtárukat is. Nemzedéktársai közül Nesbø az elsők között mutatta be a jólétben látszólag kielégülten fetrengő norvég társadalom rettentő zavarait, elfojtásait; és művészi jóslata borzasztó igazolást nyert Anders Behring Breivik tavaly júliusi tömegmészárlásában. Újabb regényeiben (klasszikus példája ennek a Fejvadászok) mintha kezdene kissé eltávolodni ettől az ábrázolásmódtól, inkább a hagyományos krimi eszközeivel építkezik.

A magyarul frissen (norvégül 2009-ben) megjelent kötete a Hóember című sorozatgyilkosos krimijéhez kapcsolódik. Harry Hole, a tettest leleplező norvég főtiszt olyannyira összeroppan a magánéletét is súlyosan megsebző rémtettektől, hogy feladja rendőri munkáját, Hongkongig menekül, ahol a továbbiakban lóversenyzéssel és ópiumszívással tengeti érzékenyen sprőd skandináv lelkét. De nincs kiút, újabb sorozatgyilkos tűnik fel Oslóban, és főnöke az ellenállhatatlan norvég szépséget, a szintén rendőr Kaja Solnesst küldi utána, hozná vissza az alkoholista, de remek szimatú zsarut.

Hőseink Oslóba visszaérkezve az Ibsen-alagúton mennek át, és ennek sötétjében az olvasót megvilágosodás éri: Nesbø könyvei is a nagy drámaíró analitikus módszerén alapulnak – valami történt a múltban, többnyire a családban, amelynek mélylélektani mocsarában gyökereznek a későbbi bűnök. Vagy ahogy Karinthy írta Ibsen-paródiájában: „Hjalmár, az én lelkemen egy daganat van. Daganat a lelken, mely felnyúlik az orrba…” E daganat feltárása lesz a nyomozás feladata, és ennek során tényleg izgalmas, bár néha kissé valószínűtlen cselekményt kapunk, ügyesen jellemzett alakokkal és mindenekelőtt igen erős környezetrajzzal, valódi íróra valló tájleírásokkal, pontos szituációérzékkel. De nagy igyekezetében Nesbø kicsit túllő a célon, a könyv már terjedelmében is (560 oldal!) túldimenzionált, az események Lipcsétől Sydneyig, Oslótól Kongóig terjeszkednek, és a borzalmakból se ártana visszavenni, bár utóbbiak szuggesztivitása tagadhatatlan, és nem vitás, hogy a Kongót gyarmatosító II. Lipót nevű vadállatról elnevezett, ördögi leleménnyel megtervezett alma rémálmaink visszatérő kínzóeszköze lesz.

Fordította Petrikovics Edit. Animus, 2012, 560 oldal, 3980 Ft


Figyelmébe ajánljuk

Balatonföldvári „idill”: íme az ország egyetlen strandkikötője

  • narancs.hu

Dagonya, vagy a legtisztább balatoni homok? Ökokatasztrófa, vagy gyönyörűség? Elkészült a vitorláskikötő Balatonföldvár Nyugati strandján; július, vagy ha úgy tetszik, a balatoni főszezon első hétvégéjén néztük meg, valóban ellentétes-e a „józan ésszel”, hogy strand és kikötő ugyanazon a területen létezzen.

Céltalan poroszkálás

A két fivér, Lee (Will Poulter) és Julius (Jacob Elordi) ígéretet tesznek egymásnak: miután leszereltek a koreai háborús szolgálatból, a veteránnyugdíjukból házat vesznek maguknak Kalifornia dinamikusan növekvő elővárosainak egyikében.

Autósmozi

  • - turcsányi -

Vannak a modern amerikai mitológiának Európából nézvést érthető és kevésbé érthető aktorai és momentumai. Mindet egyben testesíti meg a Magyarországon valamikor a nyolcvanas években futó Hazárd megye lordjai című, s az Egyesült Államokan 1979 és 1985 között 146 részt megérő televíziós „kalandsorozat”, amely ráadásul még legalább három mozifilmet is fialt a tengerentúli közönség legnagyobb örömére, s Európa kisebb furcsálkodására.

Húsban, szőrben

Mi maradt élő a Pécs 2010 Európa Kulturális Fővárosa programból? Nem túl hosszú a sor. A Tudásközpont és a Zsolnay Örökségkezelő Nkft. kulturális intézményei: a Zsolnay Negyed és a Kodály Központ, és a Zsolnay Negyedben az eleve kiállítótérnek épült m21 Galéria, amelynek mérete tekintélyes, minősége pedig európai színvonalú.

Rémek és rémültek

Konkrét évszám nem hangzik el az előadásban, annyi azonban igen, hogy negyven évvel vagyunk a háború után. A rendszerbontás, rendszerváltás szavak is a nyolcvanas éveket idézik. (Meg egyre inkább a jelent.)

Az igazságnak kín ez a kor

A családregény szó hallatán rendre vaskos kötetekre gondolunk, táblázatokra a nemzedékek fejben tartásához, eszünkbe juthat a Száz év magány utolsó utáni oldalán a kismillió Buendía szisztematikus elrendezése is.

Kultúrnemzet

„A nemzetgazdasági miniszter úr, Varga Mihály 900 millió forintot biztosított ennek az épületnek a felújítására – nyilván jó összeköttetésének köszönhetően. Lám, egy nemzeti kormányban még a pénzügyminiszter is úgy gondolja, hogy a kultúra nemcsak egy sor a magyar költségvetésben, hanem erőforrás, amelynek az ország sikereit köszönhetjük.”