A burleszk mélyén rejlő szabadság

Angela Carter: Esték a cirkuszban

  • Kolozsi László
  • 2012. március 8.

Könyv

 


A regény London című első harmada egy cirkuszi öltözőbe invitál: a szárnyakkal megáldott Fevvers kisasszony mesél különös életéről a lenyűgözött újságírónak. Nem riportot olvasunk, hanem tudósítást egy riport elkészültének körülményeiről. Már az első oldalakon érezni a cirkuszi öltözők, a vaudeville szagát, eme szárnyakkal ékesített csodás madame kipárolgását. Ez Marx démoni Londona. Főhősnőnk egyszerre testesíti meg a prolik és a főrangúak álmát. A prolik csodálják, a nemes urak ágyukba cibálnák.

 

Ahogy Carter előző könyve, a Kínkamra, ez a regény is a mesék, a mesélés lényegét ragadja meg. Fevvers kisasszonyt szárnyai (a név a feathers, szárnyak szó cockney változata), ha akarom, a nőiség börtönéből röptetik fel (ez lehet egy feminista olvasat); ha akarom (és inkább ezt akarom!), az életnívót lehúzó megalkuvásokból, a szürke hétköznapokból.

Felismerhetők itt az egyes nemzetek közt repkedő mesék elemei, feltűnnek a gyermekkori szorongások oldását segítő mesehőseink. Az Esték a cirkuszban varázslatos regény, aki a kapuján belép, a legszínpompásabb, legelképesztőbb világba érkezik. Aki a kapuján belép, mintha legsötétebb álmainak világába tért volna be.

Fevversnek - ennek a szárnyakkal rendelkező, hol meghökkentően eredeti és választékosan nyilatkozó, hol mindent alulmúlóan alpári, kapzsi lénynek - rettenetes kalandokban van része. Ezeket megbabonázott követője, Jack Walser interjújából ismerjük meg, majd a nyomába szegődő, a cirkuszban bohócállást vállaló Walser történetein keresztül (Szentpétervár fejezet), és az utolsó - a legrejtélyesebb - szibériai epizódban saját elbeszéléséből.

Fevvers prostik közt nő föl, lázálmokban átélhető környezetben. Majd elrabolják, egy kéjenc kaparintja meg, hogy vérét szíva nyerjen örök életet. A Fevvers titkát kifürkészni óhajtó Walser a nő nyomába szegődik, bohóccá lényegül át, belép Fevvers társulatába. Az oroszországi turné számos meglepetéssel szolgál: még egy Akunyin-hősnek se jut ki ennyi izgalom. Egy vonatkatasztrófát követően - egy biztos etnográfiai tudással megírt fejezetben - kerülnek a legbizarrabb helyre: a nagy Sámánhoz.

Walser számára a megváltást az jelentené, ha választ kapna a legégetőbb kérdésére: Fevvers valóban szárnyas nő, vagy csak szemfényvesztő? Hogy választ kap-e, nem illő elárulni. Elvégre Walser az olvasó metaforája. Ahogy metafora szinte minden szereplő: a jó Lizzie, a főhősnő famulusa; a beszélő nevű madame Schreck; a KFC-plakátról lelépett Ezredes és a nagyherceg. Mesealakok, archetípusok, egy irodalmi vagy reklámhős torzulásai, pontosabban újraálmodásai - és az olvasót is, akárcsak Walsert feszíti (mondhatni: megfeszíti) a kíváncsiság. Közben a regény nyelve megbabonázza az olvasót - és Carter mondatai Bényei Tamás fordításában legalább olyan delejesek, mint eredetiben.

Fordította: Bényei Tamás. Magvető, 2011, 464 oldal, 3990 Ft


Figyelmébe ajánljuk

A kutya mellett

A filmművészetben a Baran című, egyszerre realista és költői remekmű (Madzsid Madzsidi) jóvoltából csodálkozhatott rá a világ először az iráni afgán menekültek sorsára.

Iszony

Kegyetlen, utálatos film Veronika Franz és Severin Fiala legújabb munkája (ők a felelősek a 2014-es, hasonlóan bársonyos Jó éjt, anyu! című horrorért).

Elvis gyémánt félkrajcárja

  • - turcsányi -

Van a Hülye Járások Minisztériumának egy vígjátéki alosztálya, ott írták elő, hogy ha valaki el akarja kerülni a helyzetkomikumok – művészileg nyilván szerfelett alantas – eszköztárának használatát, hősét úgy kell járatnia (lehetőleg a medence partján), hogy a mozgása végig magán hordozza a szerepét.

Saját magány

A Comédie-Française évszázadok óta egyre bővülő, immár többezresre duzzadt repertoárjából most a klasszicista szerző modern köntösbe bújt, Guy Cassiers rendezésében újragondolt változatát hozták el Budapestre – pár hónappal a premier után.

Az én bilincsei

A Losoncról származó Koós Gábor (1986) a Képzőművészeti Egyetem grafikaszakán végzett, és még tanulmányai idején monumentális, több mint két méter magas munkáival lett ismert.

Kihaltunk volna

Ez az átfogó nőtörténeti mű nem Hatsepszut, az egyiptomi fáraónő, vagy Endehuanna, a sumér költőnő, és még csak nem is a vadászó férfi, gyűjtögető nő meséjével kezdődik, hanem egy mára kihalt, hüvelykujjnyi, rovarevő, tojásrakó, pocokszerű lénytől indulunk el, amely még a dinoszauruszok lába mellett osonva vadászott.