A burleszk mélyén rejlő szabadság

Angela Carter: Esték a cirkuszban

  • Kolozsi László
  • 2012. március 8.

Könyv

 


A regény London című első harmada egy cirkuszi öltözőbe invitál: a szárnyakkal megáldott Fevvers kisasszony mesél különös életéről a lenyűgözött újságírónak. Nem riportot olvasunk, hanem tudósítást egy riport elkészültének körülményeiről. Már az első oldalakon érezni a cirkuszi öltözők, a vaudeville szagát, eme szárnyakkal ékesített csodás madame kipárolgását. Ez Marx démoni Londona. Főhősnőnk egyszerre testesíti meg a prolik és a főrangúak álmát. A prolik csodálják, a nemes urak ágyukba cibálnák.

 

Ahogy Carter előző könyve, a Kínkamra, ez a regény is a mesék, a mesélés lényegét ragadja meg. Fevvers kisasszonyt szárnyai (a név a feathers, szárnyak szó cockney változata), ha akarom, a nőiség börtönéből röptetik fel (ez lehet egy feminista olvasat); ha akarom (és inkább ezt akarom!), az életnívót lehúzó megalkuvásokból, a szürke hétköznapokból.

Felismerhetők itt az egyes nemzetek közt repkedő mesék elemei, feltűnnek a gyermekkori szorongások oldását segítő mesehőseink. Az Esték a cirkuszban varázslatos regény, aki a kapuján belép, a legszínpompásabb, legelképesztőbb világba érkezik. Aki a kapuján belép, mintha legsötétebb álmainak világába tért volna be.

Fevversnek - ennek a szárnyakkal rendelkező, hol meghökkentően eredeti és választékosan nyilatkozó, hol mindent alulmúlóan alpári, kapzsi lénynek - rettenetes kalandokban van része. Ezeket megbabonázott követője, Jack Walser interjújából ismerjük meg, majd a nyomába szegődő, a cirkuszban bohócállást vállaló Walser történetein keresztül (Szentpétervár fejezet), és az utolsó - a legrejtélyesebb - szibériai epizódban saját elbeszéléséből.

Fevvers prostik közt nő föl, lázálmokban átélhető környezetben. Majd elrabolják, egy kéjenc kaparintja meg, hogy vérét szíva nyerjen örök életet. A Fevvers titkát kifürkészni óhajtó Walser a nő nyomába szegődik, bohóccá lényegül át, belép Fevvers társulatába. Az oroszországi turné számos meglepetéssel szolgál: még egy Akunyin-hősnek se jut ki ennyi izgalom. Egy vonatkatasztrófát követően - egy biztos etnográfiai tudással megírt fejezetben - kerülnek a legbizarrabb helyre: a nagy Sámánhoz.

Walser számára a megváltást az jelentené, ha választ kapna a legégetőbb kérdésére: Fevvers valóban szárnyas nő, vagy csak szemfényvesztő? Hogy választ kap-e, nem illő elárulni. Elvégre Walser az olvasó metaforája. Ahogy metafora szinte minden szereplő: a jó Lizzie, a főhősnő famulusa; a beszélő nevű madame Schreck; a KFC-plakátról lelépett Ezredes és a nagyherceg. Mesealakok, archetípusok, egy irodalmi vagy reklámhős torzulásai, pontosabban újraálmodásai - és az olvasót is, akárcsak Walsert feszíti (mondhatni: megfeszíti) a kíváncsiság. Közben a regény nyelve megbabonázza az olvasót - és Carter mondatai Bényei Tamás fordításában legalább olyan delejesek, mint eredetiben.

Fordította: Bényei Tamás. Magvető, 2011, 464 oldal, 3990 Ft


Figyelmébe ajánljuk

Vörösben

Bohumil Hrabal novelláit Balassa Eszter, a társulattal sokat dolgozó dramaturg az Európa Kiadónál nemrégiben újra megjelent Véres történetek és legendák című gyűjteményes kötet alapján dolgozta át. Vörös a zokni, a nyakkendő, de még a hajszalag is – véres drámára jöttünk –, mégsem sorolható a horror műfajába Soós Attila rendezése. Fekete humorban gazdag sztorik elevenednek meg, groteszk stílusban feltárva a kisemberek mindennapos küzdelmeit.

Magánügyek, közügyek

A félhomályos színpadon egy női alak ül az íróasztalnál, mögötte vörös fényben füst gomolyog. Létezik egy színházi mondás: ahol egy előadásban füstgép vagy stroboszkóp jelenik meg, ott véget ér a minőség. Ám ez az előadás egy holokauszthoz kapcsolódó történetet mond el, a felszálló füstnek így óhatatlanul pluszjelentése is van.

Szintén zenész

  • - turcsányi -

Nyilván nincs új a nap alatt, mindenesetre a síkhülye gyerekrabló történetét láttuk már kétszer, s éppenséggel olvashattuk is volna, ha Evan Hunter (a számos álnéven alkotó Salvatore Albert Lombinót Ed McBainként ismerjük jobban) 1959-ben publikált regénye megjelenik magyarul, de nem jelent meg, noha a szerző távolról sem alulreprezentált alakja a magyar könyvkiadásnak, beleértve a komcsit is).

Patchwork művészportrékból

A Fuga leghátsó, ámde igen nagy méretű termében látható a művész 2012 óta futó sorozatának (Ember Embernek Embere) majdnem teljes összegzése. A magángyűjtőktől is visszakölcsönzött alkotásokkal együtt a kiállításon 34 mű szerepel – sajátos, „bogis” művészportrék a nemzetközi művészszcéna volt és jelenlegi nagyjairól. S bár G. Horváth mindenekelőtt festő, a művészi Pantheonjában szerepet kapnak szobrászok, fotósok, konceptuális alkotók és performerek is.

Delejező monstrum

Egy magyar regény, amelyben alig van valami magyar. Bartók Imre legújabb – nem is könnyű összeszámolni, hányadik – könyvének főszereplője a harmincas évei elején járó francia Damien Lazard, aki két év alatt szinte a semmiből robban be a nemzetközi profi sakkvilág szűk elitjébe, üstökösszerű felemelkedése már a világbajnok kihívóját sejteti.

Szenes Zoltán volt vezérkari főnök: A NATO-nak át kell vennie a drónvédelemmel kapcsolatos ukrán tapasztalatokat

A NATO alapvetően jól reagált az orosz csali drónok lengyelországi berepülésére, de az eset rávilágít arra, hogy a szövetség még nem készült fel a dróntámadásokra. A NATO-t politikai széttagoltsága is hátrányba hozza az orosz hibrid hadviselés elleni védekezésben – erről is beszélt nekünk a védelmi szövetség déli parancsnokság volt logisztikai főnöke.

„Előbb lövetem le magam, mint hogy letérdeljek”

Az elmúlt fél évben háromszor is országos hír lett Szolnok ellenzéki – MSZP-s – polgármesterének fellépéséből, egy tömegverekedés után például Pintér Sándor belügyminisztertől kért rendőröket a közbiztonság javításáért. Fideszes elődje örökségéről, Szolnok helyzetéről és a nagypolitikáról kérdeztük a 43 éves városvezetőt.