Könyv

Az emberiségtől már a korábbi köteteiben elbúcsúzott, új könyvében a növénnyé változáshoz igyekszik nyelvet találni. Életmódgurunak beillő írókról, fára mászásról és a gyakorlás elméletéről is beszélgettünk vele.

„Drága Apám, a minap egyszer megkérdezted, miért állítom azt, hogy félek Tőled” – kezdte apjának írott magánlevelét a huszonhat éves Franz Kafka 1919-ben; e levél végül irodalmi klasszikussá vált.

Míg a norvég szerzőnek világsikert hozó, kevés szereplőt mozgató, szikár és gondosan felépített szerkezetű Lótolvajokat egyes kritikusai regényhosszúságú novellához hasonlították, a Férfiak az én helyzetemben inkább rövid történetek füzérének tekinthető. Az alig 300 oldalas regény követhetetlen logika alapján tagolódik hat részre és 30 fejezetre, a szakaszok között – sőt néha azokon belül is – az elbeszélés folyamatosan ugrál az időben, az olvasó nemegyszer szilárd tájékozódási pont nélkül találja magát, ha az események sorrendjét kutatja.

Látványos fordulatok nincsenek Szijj Ferenc költői életművében, ami nem jelenti azt, hogy verseskötetei ne volnának mindig meglepőek.

A tömegrendezvények és közösségi programok elmaradása nemcsak az előadóművészeket érinti érzékenyen, de az írókat is. Habár a folyóiratok és a könyvkiadók nem álltak le teljesen, a Könyvfesztivál és a Könyvhét kiesése mindenkinek jelentős veszteséget okoz. Kin segít a minimális állami beavatkozás?

Chabonnak több regénye olvasható magyarul, fő műve, a 2001-ben Pulitzer-díjjal elismert Kavalier és Clay bámulatos kalandjai hazai megjelenésére azonban majdnem húsz évet kellett várni.

A szerző 2006-ban egy esszésorozatban osztotta meg megfigyeléseit a La Repubblica olvasóival a 2000-es évekre kifejlődött új típusú emberekről, akiket ő szimplán barbároknak nevez.

Meglepő kötet, már csak azért is, mert nem derül ki belőle, hogy mit takar a szöveggyűjtemény nehezen dekódolható címe.

Vallomásos önéletrajz Bereményi Géza leg­újabb könyve, a Magyar Copperfield. A magyar irodalomban is hosszú hagyományra visszatekintő, gyermekkorról szóló memoárok azon sorába illeszkedik, amelynek a legutóbbi csúcsteljesítményei Nádas Péter Világló részletek és Bartók Imre Jerikó épül című művei. Ám Bereményi könyve, ez az életművet nagyszabású gesztussal lezárni kívánó alkotás ezeknél jóval könnyebb olvasmány, ami inkább akar az alkotói pályát lezáró önéletírás lenni, mint irodalmi mű.

Idén április 14-én lett volna hetvenéves Esterházy Péter, s bár 2016. július 14-én, hatvanhat évesen meghalt, legelevenebb kortársaink egyike.

Szokatlan közjáték előzte meg Bódy Gábor filmjének premierjét 1984-ben a filmszemlén.

A világ fontos dolgai úgy működnek, mint a hajmosás. Cory Doctorow könyvében többször is előkerül a flakonokon olvasható leírás: „Habosítsa fel, öblítse ki, ismételje meg!”. Értelmezhető ez a kitartás metaforájaként, de akár az is leszűrhető belőle, hogy ha valami megszokássá válik, azt onnantól természetesnek vesszük. Még a legszörnyűbb dolgokat is.