Könyv

Győri Balett 40

Könyv

Reprezentatív és monumentális: ez a két legjellegzetesebb tulajdonsága a Győri Balett 40. születésnapjára ki­adott albumnak. A szövegek 40 évnyi pálya dicséretét zengik – a rajongási szakasz után valamelyes mértéktartással, nem hallgatván a hullámvölgyekről sem, hiszen négy évtizednyi munka nem állhat folyamatos tündöklésből. Hogyan vált társulattá egy fiatal és lelkes évfolyam, és milyen küzdelmekkel járt a Győri Balett létrehozása a 70-es évek kultúrpolitikai helyzetében? Hogyan nőtte ki magát ez a csapat váratlan gyorsasággal a modern balett egyik vezető magyarországi képviselőjévé? Mindez azok számára is izgalmas olvasmány lehet, akik nem elkötelezett hívei a balett műfajának. A kötet interjúi sok személyességet hoznak a történetbe, bemutatva a koreográfusoktól a volt és jelenlegi táncosokon keresztül a tervezőkig minden érintettet. Az album szövegei és gazdag képválogatása – főként Bánkuti András remek fotóiból – végigvezetik, sőt beavatják az olvasót-nézőt a 40 évnyi repertoár előadásaiba, Markó Ivántól és a béjart-i hatásoktól elindulva egészen Kiss János és Velekei László jelenlegi vezetéséig. Nagy titkok azonban nem derülnek ki. A Markó Iván irányítása alatti kezdeti évek csodásan vannak dokumentálva, ám a hirtelen szétválás okait a társulat tagjai továbbra is megtartják maguknak. A trupp jelenéről és jövőjéről pedig kevés szó esik.

MMA Kiadó, 2019, 368 oldal, 6800 Ft

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.

Őrült rendszer, de van benne pénz

  • Szekeres István

Amikor a tavalyi párizsi olimpián a tekvandós Márton Viviana megszerezte a hatodik – igaz, spanyol import – aranyérmünket, Orbán Viktor (noha eredetileg nyolcat várt) SMS-t küldött Schmidt Ádám sportállamtitkárnak: „Maradhat.” A kincstári humor mögül is elővillant a tény, hogy a sportélet is a miniszterelnök kezében van.