KÖNYVMELLÉKLET

Habosít, öblít, ismétel

Cory Doctorow: Radikálisok

  • Svébis Bence
  • 2020. május 23.

Könyv

A világ fontos dolgai úgy működnek, mint a hajmosás. Cory Doctorow könyvében többször is előkerül a flakonokon olvasható leírás: „Habosítsa fel, öblítse ki, ismételje meg!”. Értelmezhető ez a kitartás metaforájaként, de akár az is leszűrhető belőle, hogy ha valami megszokássá válik, azt onnantól természetesnek vesszük. Még a legszörnyűbb dolgokat is.

A négy kisregényt – vagy egy kisregényt és három hosszabb novellát – tartalmazó kötet minden története egy-egy, elsősorban az amerikai társadalmat érintő problémát jár körül, univerzális tapasztalattá tágítva azt. Az első, leghosszabb sztori, az Engedélyezetlen kenyér prímán elmenne jól sikerült Black Mirror-epizódnak is. Egy olyan jövőben játszódik, ahol a háztartási eszközök használata korlátozva van: csak a saját gyártójuk által engedélyezett alapanyagokkal kompatibilisek, amelyek természetesen jóval drágábbak. De, mint mindent, ezeket is meg lehet hackelni. Doctorow egyértelműen a szabad felhasználás mellett áll ki, és minden mondatával nekimegy a nagyvállalatoknak. Hőse az ügyeskedni kénytelen kisember, aki a saját módján akar boldogulni egy igazságtalan világban.

Az igazság a fő témája a Mintaszerű kisebbségnek is. Az alternatív Superman-sztoriban a másik bolygóról származó, a Földön szuperhősként működő Amerikai Sas kénytelen szembenézni azzal a szomorú ténnyel, hogy mindig is igazságtalan rendszert szolgált: az amerikai nagyhatalmat a segítségre szoruló polgárokkal szemben. A szuperhőst már nem ünneplik hősként, a szabályok rá is vonatkoznak, ráadásul még a korrupt jogrendszerrel is meggyűlik a baja, márpedig azt nem lehet egy állon ütéssel elintézni.

A címadó Radikálisok a leggyengébb novella: azt a régi toposzt járja körül, amely szerint megfelelő körülmények között bárkiből lehet terrorista. Az elején meglepően és izgalmasan épülő sztori a végére elnyújtott és kiszámítható lesz, bődületes, arcba tolakodó tanulsággal. A kötet utolsó, legrövidebb darabja a legfajsúlyosabb történet: riasztó képet fest a jelenünkről, és a jelenlegi vírusjárvány előtt íródott, annak fényében profetikus szövegként is értelmezhető. A szöveg egy Poe-novella parafrázisa, még a címük is megegyezik: A vörös halál álarca. Az eredeti a pestisjárvány idején játszódik, amikor mindenki az életéért küzd, ám „Prospero herceg szerencsés volt és bölcs, és nem ismerte a félelmet. Mikor birodalmának fele lakossága elpusztult, összehívott udvara lovagjaiból és hölgyeiből ezer egészséges és könnyűvérű mulatótársat, s visszavonult velük hajdani apátságokból átalakított kastélyai egyikének mélységes magányába.” Doctorow novellájában egy modern pénzember vonul el hasonlóképpen, hogy átvészeljen egy előre megjósolt Eseményt, ami világok pusztulásával, éhínséggel és járványokkal jár. Egy eldugott helyen erődítményt, fényűző bunkert épít, ahová kiválaszt harminc kivételezett ismerőst, akik vele tarthatnak, hogy féktelen bulizások közepette vészeljék át az időszakot, míg odakint szenved a világ. A modern Prospero hercegnek, Martinnak a világvége csak egy unalmas időszak, amit valahogy át kell vészelni. Ő az egyhangúságtól retteg, a kint lévők a haláltól és a portyázó bandáktól. És Martinnak eszébe se jut, hogy gondosan felépített karanténjába bármikor betörhet a külvilág.

Fordította: Farkas Veronika, Orosz Anna, Bosnyák Edit, Molnár Berta Eleonóra. Agave, 2020, 336 oldal, 3480 Ft

 

Figyelmébe ajánljuk

Megjött Barba papa

A Kőszegi Várszínház méretes színpada, több száz fős nézőtere és a Rózsavölgyi Szalon intim kávéház-színháza között igen nagy a különbség. Mégis működni látszik az a modell, hogy a kőszegi nagyszínpadon nyáron bemutatott darabokat ősztől a pesti szalonban játsszák. 

Gyógyító morajlás

Noha a szerző hosszú évek óta publikál, a kötet harminckét, három ciklusba rendezett verse közül mindössze három – a Vénasszonyok nyara után, a Hidegűző és A madár mindig én voltam – jelent meg korábban. Maguk a szövegek egységes világot alkotnak. 

Elmondható

  • Pálos György

A dán szerzőnek ez a tizedik regénye, ám az első, amely magyarul is olvasható. Thorup írásainak fókuszában főként nők állnak, ez a műve is ezt a hagyományt követi. A történet 1942-ben, Dánia német megszállása után két évvel indul.

Gyulladáspont

Első ránézésre egy tipikus presztízskrimi jegyeit mutatja Dennis Lehane minisorozata: ellentétes temperamentumú nyomozópáros, sötétszürke tónusok, az Ügy, a magánélet és a lassacskán feltáruló múltbeli traumák kényelmetlen összefonódásai.

Mármint

A hullamosói szakma aránylag ritkán szerepel fiatalemberek vágyálmai közt. Először el is hányja magát Szofiane, a tanulmányait hanyagoló, ezért az idegenrendészet látókörébe kerülvén egy muszlim temetkezési cégnél munkát vállalni kénytelen arab aranyifjú.