KÖNYVMELLÉKLET

Habosít, öblít, ismétel

Cory Doctorow: Radikálisok

  • Svébis Bence
  • 2020. május 23.

Könyv

A világ fontos dolgai úgy működnek, mint a hajmosás. Cory Doctorow könyvében többször is előkerül a flakonokon olvasható leírás: „Habosítsa fel, öblítse ki, ismételje meg!”. Értelmezhető ez a kitartás metaforájaként, de akár az is leszűrhető belőle, hogy ha valami megszokássá válik, azt onnantól természetesnek vesszük. Még a legszörnyűbb dolgokat is.

A négy kisregényt – vagy egy kisregényt és három hosszabb novellát – tartalmazó kötet minden története egy-egy, elsősorban az amerikai társadalmat érintő problémát jár körül, univerzális tapasztalattá tágítva azt. Az első, leghosszabb sztori, az Engedélyezetlen kenyér prímán elmenne jól sikerült Black Mirror-epizódnak is. Egy olyan jövőben játszódik, ahol a háztartási eszközök használata korlátozva van: csak a saját gyártójuk által engedélyezett alapanyagokkal kompatibilisek, amelyek természetesen jóval drágábbak. De, mint mindent, ezeket is meg lehet hackelni. Doctorow egyértelműen a szabad felhasználás mellett áll ki, és minden mondatával nekimegy a nagyvállalatoknak. Hőse az ügyeskedni kénytelen kisember, aki a saját módján akar boldogulni egy igazságtalan világban.

Az igazság a fő témája a Mintaszerű kisebbségnek is. Az alternatív Superman-sztoriban a másik bolygóról származó, a Földön szuperhősként működő Amerikai Sas kénytelen szembenézni azzal a szomorú ténnyel, hogy mindig is igazságtalan rendszert szolgált: az amerikai nagyhatalmat a segítségre szoruló polgárokkal szemben. A szuperhőst már nem ünneplik hősként, a szabályok rá is vonatkoznak, ráadásul még a korrupt jogrendszerrel is meggyűlik a baja, márpedig azt nem lehet egy állon ütéssel elintézni.

A címadó Radikálisok a leggyengébb novella: azt a régi toposzt járja körül, amely szerint megfelelő körülmények között bárkiből lehet terrorista. Az elején meglepően és izgalmasan épülő sztori a végére elnyújtott és kiszámítható lesz, bődületes, arcba tolakodó tanulsággal. A kötet utolsó, legrövidebb darabja a legfajsúlyosabb történet: riasztó képet fest a jelenünkről, és a jelenlegi vírusjárvány előtt íródott, annak fényében profetikus szövegként is értelmezhető. A szöveg egy Poe-novella parafrázisa, még a címük is megegyezik: A vörös halál álarca. Az eredeti a pestisjárvány idején játszódik, amikor mindenki az életéért küzd, ám „Prospero herceg szerencsés volt és bölcs, és nem ismerte a félelmet. Mikor birodalmának fele lakossága elpusztult, összehívott udvara lovagjaiból és hölgyeiből ezer egészséges és könnyűvérű mulatótársat, s visszavonult velük hajdani apátságokból átalakított kastélyai egyikének mélységes magányába.” Doctorow novellájában egy modern pénzember vonul el hasonlóképpen, hogy átvészeljen egy előre megjósolt Eseményt, ami világok pusztulásával, éhínséggel és járványokkal jár. Egy eldugott helyen erődítményt, fényűző bunkert épít, ahová kiválaszt harminc kivételezett ismerőst, akik vele tarthatnak, hogy féktelen bulizások közepette vészeljék át az időszakot, míg odakint szenved a világ. A modern Prospero hercegnek, Martinnak a világvége csak egy unalmas időszak, amit valahogy át kell vészelni. Ő az egyhangúságtól retteg, a kint lévők a haláltól és a portyázó bandáktól. És Martinnak eszébe se jut, hogy gondosan felépített karanténjába bármikor betörhet a külvilág.

Fordította: Farkas Veronika, Orosz Anna, Bosnyák Edit, Molnár Berta Eleonóra. Agave, 2020, 336 oldal, 3480 Ft

 

Figyelmébe ajánljuk

Céltalan poroszkálás

A két fivér, Lee (Will Poulter) és Julius (Jacob Elordi) ígéretet tesznek egymásnak: miután leszereltek a koreai háborús szolgálatból, a veteránnyugdíjukból házat vesznek maguknak Kalifornia dinamikusan növekvő elővárosainak egyikében.

Autósmozi

  • - turcsányi -

Vannak a modern amerikai mitológiának Európából nézvést érthető és kevésbé érthető aktorai és momentumai. Mindet egyben testesíti meg a Magyarországon valamikor a nyolcvanas években futó Hazárd megye lordjai című, s az Egyesült Államokan 1979 és 1985 között 146 részt megérő televíziós „kalandsorozat”, amely ráadásul még legalább három mozifilmet is fialt a tengerentúli közönség legnagyobb örömére, s Európa kisebb furcsálkodására.

Húsban, szőrben

Mi maradt élő a Pécs 2010 Európa Kulturális Fővárosa programból? Nem túl hosszú a sor. A Tudásközpont és a Zsolnay Örökségkezelő Nkft. kulturális intézményei: a Zsolnay Negyed és a Kodály Központ, és a Zsolnay Negyedben az eleve kiállítótérnek épült m21 Galéria, amelynek mérete tekintélyes, minősége pedig európai színvonalú.

Rémek és rémültek

Konkrét évszám nem hangzik el az előadásban, annyi azonban igen, hogy negyven évvel vagyunk a háború után. A rendszerbontás, rendszerváltás szavak is a nyolcvanas éveket idézik. (Meg egyre inkább a jelent.)

Az igazságnak kín ez a kor

A családregény szó hallatán rendre vaskos kötetekre gondolunk, táblázatokra a nemzedékek fejben tartásához, eszünkbe juthat a Száz év magány utolsó utáni oldalán a kismillió Buendía szisztematikus elrendezése is.

Kultúrnemzet

„A nemzetgazdasági miniszter úr, Varga Mihály 900 millió forintot biztosított ennek az épületnek a felújítására – nyilván jó összeköttetésének köszönhetően. Lám, egy nemzeti kormányban még a pénzügyminiszter is úgy gondolja, hogy a kultúra nemcsak egy sor a magyar költségvetésben, hanem erőforrás, amelynek az ország sikereit köszönhetjük.”