KÖNYVMELLÉKLET

A valóságfüggő beteg

Tódor János: Menekültek, csicskák, közmunkások – Nemzeti konzultáció hét tételben

Könyv

A szerző elmegy az ápolási otthonban tisztázatlan körülmények között meghalt férfi temetésére. Kiderül, a gyászhuszárokon kívül ő az egyetlen búcsúzó.

Közel hajol a halotthoz, és naturalista leírást ad róla. Nagy részletességgel megírja a pénzbehajtó feljegyzéseit. Sorra veszi a putrifelszámolások abszurditásait és eredménytelenségét, megmutatva, milyen belső ellentétek és ellentmondások sokaságát szüli egy jó szándékú, de végig nem gondolt intézkedés. Bepillantást ad a felszabadítatlan rabszolgák, a „csicskák” életébe; leírja, hogy a rendőrség és a jog az esetek többségében miért kevés az ügyek kibogozásához. Bemutatja a közmunkások több mint kiszolgáltatott világát is, azt a közeget, ahol a munkavezető szájából elhangozhat ez a mondat: „Szappant kéne főzni belőletek, de még annak sem volnátok jók!” Körbejárja az „érpataki modellt”, a hírhedt Szálasi-hívő polgármester ámokfutását és kései bukását. Elemző aprólékossággal ír az elmúlt évek közbeszédében gyakran szereplő menekültkérdésről.

Tódor János, lapunk egykori szerzőjének új könyve az elmúlt tíz év témáiból merít. Az írások többsége, ha rövidített formában is, de megjelent már például az ÉS-ben, a Kritikában, az Átlátszó.hu-n. Az újságíró tizedik kötete is provokatív, hiszen a valóságról szól, hét tételben mesélvén el, hogy van egy másik, olykor alig látható Magyarország. Ez a lesüllyedt, szegénységgel, kiszolgáltatottsággal, bűnökkel, mocsokkal és segélykiáltással telt Magyarország azért sem látszik, mert sok esetben behunyjuk a szemünket; nem akarunk komfortzónánkból kilépni és meglátni, hogyan tengődnek egész vidékek és emberek ebben a hazában.

A kötet legfőbb erénye éppen ez a sötét tónusú valóságábrázolás. Tódor valóságfüggő, oda- és lehajol, megnéz, megvizsgál, megkérdez, meghallgat, leír, elemez mindent és mindenkit, aki/ami neki érdekes, fontos. A könyv szerzője és szerkesztői, ha jelképesen is, kesztyűt dobtak a hivatalos Magyarországnak: erről a hét témáról kellene Nemzeti Konzultá­ciót tartani.

A teljes képhez az is hozzátartozik, hogy a mögöttünk hagyott önkormányzati választáson az „érpataki modell” bukott atyját, Orosz Mihály Zoltánt Nagykállóban a szavazók nagy többséggel beszavazták a helyi testületbe. Így válik még kétségbeejtőbbé a Tódor János bemutatta világ.

Dodeskaden Kiadó, 2019, 282 oldal, 2650 Ft

 

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.

Őrült rendszer, de van benne pénz

  • Szekeres István

Amikor a tavalyi párizsi olimpián a tekvandós Márton Viviana megszerezte a hatodik – igaz, spanyol import – aranyérmünket, Orbán Viktor (noha eredetileg nyolcat várt) SMS-t küldött Schmidt Ádám sportállamtitkárnak: „Maradhat.” A kincstári humor mögül is elővillant a tény, hogy a sportélet is a miniszterelnök kezében van.