„Akit többen szeretnek, mint ahányan olvasnak” – Grecsó Krisztián Nádasról, Esterházyról, Tandoriról

Könyv

„Egy mellényúlás, és kész, véged.”

Nyomtatott kiadásunk címlapos interjúját Grecsó Krisztiánnal készítettük. Kedvcsinálónak két részletet is kiválasztottunk a szövegből.

MN: Úgy látom, jól mennek a könyveid. Mikor jött el az áttörés?

GK: A Mellettem elférsz volt az első, ami nem egy szűk kör ügye volt, és elkezdett teljesen máshogy működni. Pedig előtte is próbálkoztam a kitöréssel a szubkulturális közegből.

false

MN: Tudatosan próbáltál szélesebb közönséget megszólítani?

GK: A kiadó úgy érezte, hogy alkalmas lennék egy ilyen szerepre. A Tánciskolát megpróbálták előretolni, de borzalmasan rossz volt a szakmai fogadtatása, és ez leszivárgott. A Mellettem elférsz kapott még egy esélyt, és az meg elkezdett működni. Az olvasói visszajelzések is teljesen megváltoztak: amatőr bírálatok helyett az olvasók elkezdtek magukról mesélni. Ezt a folyamatot koronázta meg az Aegon-díj, onnantól meglódult az egész, tízszeresére nőttek a példányszámok. Valószínűleg a Tánciskola szakmai kudarca és a magamba szállás kellett a továbblépéshez. De a sikert, a példányszámokat, a trendeket nagyon elővigyázatosan, fegyelmezetten és tudatosan kezelem. Mert ez úgy pukkad ki egyik pillanatról a másikra, mint a lufi. Egy mellényúlás, és kész, véged. És az kikezdi a korábbi sikereket is.

MN: Ez nem hat bénítóan a kreativitásra?

GK: De. Azt csinálom, hogy egy könyv befejezése után színházi munkát vállalok. Ott az író egy kiszolgáló, egy kukta, a színész és a rendező viszi a prímet. Ez alázatra nevel, és utána már vágyom vissza könyvet írni.

(…)

MN: Szerinted leválaszthatók a szövegek a szerző körüli brandről, mitológiáról?

GK: Sohasem. Gondolj csak bele, Nádas Péter mit írt az Élet és Irodalomban Esterházy Péter emlékére! Kemény, szigorú, demitologizáló szöveg az, különösen, hogy nekrológ. Előkerül a fiatal, Trabantot vezető Esterházy, akit többen szeretnek, mint ahányan olvasnak. És akkor ezt inkább nem is folytatom. De az irodalom világán túlra nyújtózkodó szerzőtípus ellenpontja is ugyanaz, tengelyesen tükrös, hiszen a rejtőzködő író az elhúzódás megformáltságával ugyanúgy szerepet játszik, mítoszt épít maga köré. Az Őrségben más életritmust kereső író vagy a szótlan havasi szerző szintén brandet épít. Ráadásul ezek kifejezetten hagyományos írószerepek, megvannak a történeti előzményeik. Egyik írószerep sem jobb vagy rosszabb, és sajnos ez mindenképp hozzátartozik az írókról alkotott képhez. Én sem tudok Szabó Magda könyveire az író pimaszsága nélkül gondolni, ahogy Tandorihoz is hozzátartozik a… Mi is? Elmondok erről egy sztorit. Van egy rusztikus kocsma itt a közelben, lehet fogadni is lóversenyekre. Ott ittam. Egyszer bejött a Dezső. Meglát, látom, hogy megijed, hiszen éppen azért jár oda, hogy civil lehessen, és fogadhasson futamokra. Ott ő nem bír író lenni. Szóval meglát, és egy apró fejcsóválással jelzi, hogy nehogy úgy szóljak hozzá, mint egy íróhoz. Na, de annak is megvan a története, hogyan lesz egy író az írószerep elől menekülő író.

 

A beszélgetés teljes terjedelmében elérhető a ma (csütörtökön) megjelent nyomtatott Magyar Narancsban!

Neked ajánljuk

Riviéra–Erzsébetváros motortúra

  • Támogatott tartalom

Lengyel Gábor hosszú évtizedeken át dolgozott az orvosiműszer-kereskedelemben, és kizárólag olvasóként tekintett az irodalomra. A helyzet azután változott meg, hogy elhagyni kényszerült vállalkozását, s az ezzel járó traumát úgy dolgozta fel, hogy írni kezdett – terápiás céllal.

Lezárt műhely, levert lakat

Miközben nagyszabású kiállítással emlékeztek meg a Ludwig Múzeumban a magyar film születésének 120. évfordulójáról, a szentendrei Ferenczy Múzeumi Centrum – MűvészetMalomban ugyancsak a magyar film a főszereplő, konkrétan a rendszerváltás utáni idők talán legizgalmasabb hazai filmes műhelye, az Inforg Stúdió.

A balfácán napja

Nem vennénk rá mérget, hogy a Netflix gyártásában készült friss svéd történelmi krimisorozat készítői valóban Harold Ramis 1993-as klasszikusából, az Idétlen időkigből vették a dramaturgiai inspirációt, de A valószínűtlen gyilkost nézve könnyen érezhetjük úgy, hogy Stig Engström is belekeveredett egy Phil Connorséhoz hasonló időhurokba. 

Dzsúdló és a magány

  • Puskás Panni

Dzsúdló nem azonos Jude Law-val, hanem egy magyar zenész, akinek leghíresebb száma a Lej. Ilyen és ehhez hasonló titkokat tudhatunk meg e „Z generációs pandémia paradigmából”, de csak akkor, ha valaki olyan szerencsés, mint én, és egy Z generációs digitális bennszülöttel nézheti végig a darabot. A tizenhat éves húgom árulta el azt is, miért nevet a főleg fiatalokból álló közönség azon, hogy az egyik szereplő annyira depis, hogy a frufruját is majdnem levágta.

Politikai inszeminátor

Egy ország találgatja éppen, hogy mi a fenét is akar ez az egész jelenteni. Hogy Gattyán György, aki a LiveJasmin nevű site-ján keresztül élő webkamerás pornóval begyűjtött nagyjából 300 milliárd forintot, most minden előzmény nélkül miniszterelnök-jelöltként bukkant fel a honi média megfelelő bugyraiban. 

Apácától nyalókáig

Az elsősorban tematikus kiállításokat bemutató, programjaival a tradíciót és a történelmi eseményeket szokatlan fénytörésben vizsgáló 2B Galéria 19 alkotót felvonultató csoportos kiállítása most a kakast állítja a középpontba.

Itt mindenki figyel

A szerző specialitása, hogy olyan zárt világokról fest részletes képet, amely a legtöbb ember számára még szeleteiben sem megközelíthető: ilyen volt a magyar szervezett bűnözés 1970-es évektől zajló történetére koncentráló Maffiózók mackónadrágban, majd a kokain magyarországi szerepét az 1920-as évektől napjainkig végigkövető Magyar kóla is.

Nem szentírás

  • Balogh Magdolna

A szerző eddig kilenc történelmi tárgyú könyvet jelentetett meg, amelyek közül a legsikeresebb a 2017-ben Goncourt-díjjal kitüntetett, a nemzetközi kritika által is egekbe dicsért Napirend, amelyben Hitlernek a második világháborút előkészítő tárgyalássorozatát írja meg egy afféle fekete komédiában. 

A hetedik napon

A neves olasz részecskefizikus jókor volt jó helyen: ott lehetett a genfi részecskefizikai központ, a CERN Nagy Hadronütköztetőjének (LHC) Kompakt Müon Szolenoid (CMS) kísérleti programjában, ahol például a sötét anyagot alkotó egzotikus részecskék, extra dimenziók és a nevezetes Higgs-bozon után kutattak a fizikusok.

A nemlét sűrűsége

  • Radics Viktória

Fantasztikusan érdekes Lanczkor Gábor új könyve. Műfaját tekintve talán a „prózaversek” megjelölés áll legközelebb e több mint kétszáz szövegdarabhoz; én temetőjáró könyvnek nevezem a Sarjerdőt, poétikailag pedig a norvég Edvard Grieg Lyriske stykker (Lyric Pieces) című, tíz könyvbe sorolt, naplófolyamot képező zongoradarabjaihoz közelítem; ezek negyven év termését tartalmazzák szépen összekomponálva a 19. század második feléből. Ahogy a szóló zongorafutamok, úgy a Sarjerdő is egészében érvényes.

Emígy

Önéletrajzi ember – Szerb Antal találóan és evidens módon így jellemezte Goethét (egyszersmind Saint-Simon herceget és Proustot), s ez a megfogalmazás okvetlenül ráillik Granasztói Pálra (1908–1985) is.

Tárgyversek során

  • Domsa Zsófia

„Meg akarom neked mutatni a világot, a maga valóságában, ahogy itt van a szemünk előtt, folyamatosan. Csak így tudom én magam is felfedezni” – írja Knaus­gård a születendő lányának szóló levélben, amelyet a könyvben háromszor húsz rövid esszé követ.