„Akkor Petőfi pedofil volt?” – Margócsy István és Nyáry Krisztián összecsap

  • narancs.hu
  • 2013. november 6.

Könyv

A szigorú irodalomtörténészt és a sikeres szerzőt egy asztalhoz ültette a Narancs. Ízelítő a holnap megjelenő parázs vitából: Margócsy szúr, Nyáry véd. De mi az igazság? Tényleg meleg volt Kölcsey?

Nyáry Krisztián irodalmi szerelmeskönyvei meglepően sikeresek, a most megjelent második kötet pedig vihart is kavart: Kölcsey posztumusz coming outjától hangos a sajtó. Margócsy István irodalomtörténész, a 19. századi magyar irodalom avatott ismerője azonban nemcsak Nyáry egyes történeteit, de már a megközelítés módját is éles kritikával illeti. „Ugyanis nincs bizonyító erejű anyagod, és a rendelkezésedre álló dokumentumok referencialitását és igazságértékét sem tudod bemérni. Nem lehet megállapítani egy százéves szerelmes levél igazságtartalmát vagy őszinteségét. Ma sem tudhatjuk, hiába rágódik rajta százötven éve a kíváncsi közönség és egy sereg irodalomtörténész, mit érzett Petőfi a Cipruslombok Etelkéje iránt. Szerelmes volt-e belé, és ha igen, akkor Petőfi vajon pedofil volt-e?” – mondja Margócsy. Nyáry viszont azt mondja: „Tudományosságot kérsz számon egy könyvön, aminek nem ez a célja és a funkciója. Ezek szórakoztató írások.”

A vitatkozós interjúban aztán rátérnek az aktuális témára: meleg volt-e Kölcsey, vagy sem? Margócsy szerint lehetetlen ezt ma megállapítani, Nyáry viszont azt mondja: ő sohasem mondta Kölcseyről, hogy homoszexuális. De akkor mit mond? És miért terjedt el a Himnusz szerzőjéről, hogy meleg?

A teljes interjú a csütörtökön megjelenő Magyar Narancsban olvasható.

Figyelmébe ajánljuk

Fél disznó

A film plakátján motoron ül egy felnőtt férfi és egy fiú. Mindketten hátranéznek. A fiú azt kutatja döbbenten, daccal, hogy mit hagytak maguk mögött, a férfi önelégülten mosolyog: „Na látod, te kis szaros lázadó, hova viszlek én?

Ketten a gombolyagok közt

Az Álmok az íróból lett filmrendező Dag Johan Haugerud trilógiájának utolsó darabja. Habár inkább az elsőnek érződik, hiszen itt az intimitás és a bimbózó szexualitás első lépé­seit viszi színre.

Dinnyék közt a gyökér

Ha van olyan, hogy kortárs operett, akkor A Répakirály mindenképpen az. Kovalik Balázs rendezése úgy nagyon mai, hogy közben komolyan veszi a klasszikus operett szabályait. Továbbírja és megőrzi, kedvesen ironizál vele, de nem neveti ki.

Ebben nem lesz dicsőség

Talán az izraeli „béketeremtés” sikere, illetve az azt követő frenetikus, globális, és Donald Trump személyes béketeremtői képességeit külön is hangsúlyozó ünneplés sarkallta az elnököt arra, hogy ismét feltűrje az ingujját az ukrajnai rendezés érdekében, és személyes találkozóra siessen Vlagyimir Putyinnal.

Legyetek gonoszok!  

Nagy terjedelemben ismertette a Telex egy a laphoz eljuttatott hangfelvétel alapján Orbán Viktor vasárnapi beszédét, amelyet a Harcosok Klubja „edzőtáborában” tartott 1500 aktivista előtt, a zánkai Erzsébet-táborban.

Elkenték

Legalább kilenc hazai bíróság kezdeményezte az Alkotmánybíróságnál (AB) a védettségi igazolással való visszaélést szabadságvesztéssel fenyegető kormányrendelet Alaptörvény-ellenességének kimondását, mivel jogi képtelenség a Büntető törvénykönyv felülírása egy rendelettel. Az AB sajátosan hárított.

Vadászok, kergetők, árulók

Nyíltan támogatja a Magyar Önvédelmi Mozgalom a Mi Hazánk céljait – kérdés, hogy a Fideszt is kiszolgálják-e. Az utóbbi időben sokan léptek be a szervezetbe. Egyes tagok úgy vélik, hogy a mozgalomra túl nagy hatást gyakorolnak a pártok.

„Vegyük a következő lépcsőfokokat”

A frissen előrelépett pártigazgató szerint megvan a parlamentbe jutáshoz szükséges mennyiségű szavazója a komolyodó viccpártnak, azt pedig átverésnek tartja, hogy a kormányváltás esélyét rontanák. De kifejtett mást is az ígéretek nélkül politizáló, magát DK-sérültnek tartó politikus.

Mi van a fájdalmon túl?

A művész, akinek egész életében a teste volt a vászon, a nyelv, az eszköz, a fegyver, gondolatiságának hordozója, nyolcvanhoz közeledve is az emberi testet vizsgálja. E nagyszabású retrospektív tárlat nemcsak az életmű bemutatására törekedett, hanem egy művészi filozófia összegzésére is.

Az esendő ember felmutatása

  • Simonyi Balázs

Szándékosan az események „peremén” fotózott, úgymond a lényegtelent. Mondogatta: neki akkor kezdődik a munkája, amikor másnak, a hivatásos sajtófotósnak véget ér. A mi munkánk az óriási életművel most kezdődik. Ha lefotózom, a fénnyel becsapdázott valóság nem múlik el, nem hal meg: ez a fotográfus önfeláldozása.