JÁTSZÓTÉR - Könyv

Al Ghaoui Hesna: Holli, a hős

Könyv

Bátorít a nehéz helyzetekben a tanmesének is beillő elbeszélés, amelyben egy apró termetű lény, a Mumus névre hallgató házi rém segédkezik a félelem kezelésében. Holli, mint ahogy az természetes, eléggé izgul az iskolai fellépés előtt, már-már azt fontolgatja, hogy ő bizony nem áll színpadra. De aztán szinte a semmiből előterem a kis varázslény, és az ősembertől kezdve a saját példáin keresztül okítja a kislányt, miért fontos és hasznos érzés a félelem. Mesebeszéd lenne azt hinni, hogy egy-egy történettől csak úgy tovatűnik a félelem, így e mesekönyv is gyakorlatok, stresszűző légzéstanulás, némi serkentő izommunka meg egy kissé bugyuta bátorságinduló segítségével kezeli a feszült helyzetet. Al Ghaoui Hesna felnőtteknek szóló Félj bátran című könyve után a gyerekeknek is átadja azt a fontos tudást, miért nélkülözhetetlen érzés a félelem, mit jelent félni, miért nem baj, ha az emberek tartanak bizonyos dolgoktól, mit jelent az igazi bátorság, és így tovább. Kevés (bár egyre több) mese szól negatív érzések, tulajdonságok kezeléséről, azok megéléséről, éppen ezért a haditudósítóként ismert szerző gyerekeknek szóló könyvötlete hiánypótló. Felnőttszemmel a nem túl ügyes, saját rajzokkal illusztrált történet kevés akció során, rémesen egyszerűen, már-már unalmasan és zavaróan didaktikusan beszél egyébként nagyon fontos dolgokról: emlékezteti a szülőket a példamutatás és a zsigeri reakciók meghatározó mivoltára, miközben magabiztosságra, nyitottságra, empátiára nevel.

Bookline Könyvek, 2018, 72 oldal, 2999 Ft

Figyelmébe ajánljuk

„Rá­adásul gonosz hőseinek drukkol”

A több mint kétezer strófás Nibelung-ének a középkori német irodalom talán legjelentősebb műve. Hogyan lehet ma aktuális egy 800 éves irodalmi mű? Miért volt szükség egy új magyar változatra? Erről beszélgettünk Márton László író-műfordítóval öt évvel ezelőtt. Idézzük fel a cikket!

Balatonföldvári „idill”: íme az ország egyetlen strandkikötője

  • narancs.hu

Dagonya, vagy a legtisztább balatoni homok? Ökokatasztrófa, vagy gyönyörűség? Elkészült a vitorláskikötő Balatonföldvár Nyugati strandján; július, vagy ha úgy tetszik, a balatoni főszezon első hétvégéjén néztük meg, valóban ellentétes-e a „józan ésszel”, hogy strand és kikötő ugyanazon a területen létezzen.

Céltalan poroszkálás

A két fivér, Lee (Will Poulter) és Julius (Jacob Elordi) ígéretet tesznek egymásnak: miután leszereltek a koreai háborús szolgálatból, a veteránnyugdíjukból házat vesznek maguknak Kalifornia dinamikusan növekvő elővárosainak egyikében.

Autósmozi

  • - turcsányi -

Vannak a modern amerikai mitológiának Európából nézvést érthető és kevésbé érthető aktorai és momentumai. Mindet egyben testesíti meg a Magyarországon valamikor a nyolcvanas években futó Hazárd megye lordjai című, s az Egyesült Államokan 1979 és 1985 között 146 részt megérő televíziós „kalandsorozat”, amely ráadásul még legalább három mozifilmet is fialt a tengerentúli közönség legnagyobb örömére, s Európa kisebb furcsálkodására.

Húsban, szőrben

Mi maradt élő a Pécs 2010 Európa Kulturális Fővárosa programból? Nem túl hosszú a sor. A Tudásközpont és a Zsolnay Örökségkezelő Nkft. kulturális intézményei: a Zsolnay Negyed és a Kodály Központ, és a Zsolnay Negyedben az eleve kiállítótérnek épült m21 Galéria, amelynek mérete tekintélyes, minősége pedig európai színvonalú.

Rémek és rémültek

Konkrét évszám nem hangzik el az előadásban, annyi azonban igen, hogy negyven évvel vagyunk a háború után. A rendszerbontás, rendszerváltás szavak is a nyolcvanas éveket idézik. (Meg egyre inkább a jelent.)

Az igazságnak kín ez a kor

A családregény szó hallatán rendre vaskos kötetekre gondolunk, táblázatokra a nemzedékek fejben tartásához, eszünkbe juthat a Száz év magány utolsó utáni oldalán a kismillió Buendía szisztematikus elrendezése is.

Kultúrnemzet

„A nemzetgazdasági miniszter úr, Varga Mihály 900 millió forintot biztosított ennek az épületnek a felújítására – nyilván jó összeköttetésének köszönhetően. Lám, egy nemzeti kormányban még a pénzügyminiszter is úgy gondolja, hogy a kultúra nemcsak egy sor a magyar költségvetésben, hanem erőforrás, amelynek az ország sikereit köszönhetjük.”