JÁTSZÓTÉR - Könyv

Al Ghaoui Hesna: Holli, a hős

Könyv

Bátorít a nehéz helyzetekben a tanmesének is beillő elbeszélés, amelyben egy apró termetű lény, a Mumus névre hallgató házi rém segédkezik a félelem kezelésében. Holli, mint ahogy az természetes, eléggé izgul az iskolai fellépés előtt, már-már azt fontolgatja, hogy ő bizony nem áll színpadra. De aztán szinte a semmiből előterem a kis varázslény, és az ősembertől kezdve a saját példáin keresztül okítja a kislányt, miért fontos és hasznos érzés a félelem. Mesebeszéd lenne azt hinni, hogy egy-egy történettől csak úgy tovatűnik a félelem, így e mesekönyv is gyakorlatok, stresszűző légzéstanulás, némi serkentő izommunka meg egy kissé bugyuta bátorságinduló segítségével kezeli a feszült helyzetet. Al Ghaoui Hesna felnőtteknek szóló Félj bátran című könyve után a gyerekeknek is átadja azt a fontos tudást, miért nélkülözhetetlen érzés a félelem, mit jelent félni, miért nem baj, ha az emberek tartanak bizonyos dolgoktól, mit jelent az igazi bátorság, és így tovább. Kevés (bár egyre több) mese szól negatív érzések, tulajdonságok kezeléséről, azok megéléséről, éppen ezért a haditudósítóként ismert szerző gyerekeknek szóló könyvötlete hiánypótló. Felnőttszemmel a nem túl ügyes, saját rajzokkal illusztrált történet kevés akció során, rémesen egyszerűen, már-már unalmasan és zavaróan didaktikusan beszél egyébként nagyon fontos dolgokról: emlékezteti a szülőket a példamutatás és a zsigeri reakciók meghatározó mivoltára, miközben magabiztosságra, nyitottságra, empátiára nevel.

Bookline Könyvek, 2018, 72 oldal, 2999 Ft

Figyelmébe ajánljuk

És meghalni a gyönyörtől

„A fájdalom politikai kérdés, a gyönyör politikai kérdés” – okítja a haldokló Mollyt (Michelle Williams) egy gyönyörű leszbikus (Esco Jouléy), aki egy személyben radikálisan szabad szexuális felfedező és empatikus szociális munkás is.

Végtére is a gyerek az első

Lehet-e hazugságra építeni értelmes életet, főleg másokét, a családtagjainkét, a gyerekünkét? Persze kizárólag az ő érdekükben! Van-e olyan érdek, ami fontosabb, mint az igazság?

Kísérleti fizika

Öveges József fizikus, piarista szerzetes, tanár, mondhatni mé­dia­­sztár volt a hatvanas–hetvenes években. Közvetlen stílusban, élvezetesen előadott ismeretterjesztő előadásai és a közben bemutatott kísérletek tették ismertté.

Micimackóék felnőttek

Ládaasztal a fő díszletelem a Három Holló pincehelyiségének apró színpadán, olyan, amilyenek mellett a fesztiválokon szoktunk iszogatni. Körülötte jégkockához hasonló, hol egységes kékben, hol különböző színekben pompázó ülések. Gyerekként nem egészen így képzeltük a Százholdas Pagonyt.

A ház torka

Egy Pireneusok mélyén megbújó faluban, a Clavell házban a család egyik nőtagja éppen haldoklik. Hörgő, bűzölgő, démonisztikus tusa ez, pokoli gyötrelem. Nem véletlenül gondolunk a pokolra és érezzük meg egy földöntúli lény jelenlétét.

Mi a művészet?

Hazánk kulturális miniszterének, Hankó Balázsnak – aki a 2023-as és a 2024-es szja-bevallásának „munkáltató” rovatába is „Kultúrális és Innovációs Minisztériumot” írt – érezhető, napi gondjai vannak a nyelvhasználattal.

A javaik és az életük

Válaszolnak… Az a legjobb ebben a szánalmas bolhacirkuszban, hogy válaszolnak, és megmagyarázzák. Hogy az nem is úgy van, mert nem is az övéké, csak épp náluk van, valahogy. Bérelték, lízingelték, amikor egy percre nem figyeltek oda, a nyakukba akasztotta valaki vagy valami. Néztem a tájat, és rám esett, a Jane Birkin meg a táskája, szerencsére nem az egész Gainsbourg család, gyerekkel, kutyával, szivarral.

Honfiak  

–Librettó–

(A helyszín az első négy felvonásban mindvégig a miniszterelnök dolgozószobája.)

Nemcsak a hősök arcai

82 éve, 1943. április 19-én kezdődött, és szűk egy hónapig tartott a varsói gettófelkelés. Miközben a nácik leszámoltak az alig felfegyverzett lázadókkal, porig rombolták a zsidók számára kijelölt városrészt, a túlélőket pedig haláltáborokba küldték, Varsó többi része a megszállás hétköznapjait élte. Hogyan emlékezik ma Lengyelország a világháború alatti zsidó ellenállás legjelentősebb mozzanatára?

„A legkevésbé sem keresztényi”

A nyugati populista mozgalmak és pártok a kereszténység kifacsart értelmezését használják fegyverként a hatalomért folytatott harcban, miközben a hagyományos kereszténydemokrácia identitásválságba került. A Princeton University professzora arra is figyelmeztet: legalább mi ne beszél­jünk szélsőjobboldali „hullámról”.