Könyv

Ali Smith: Hogy lehetnél mindkettő

Könyv

Francesco del Cossa szelleme – nem ismert, mi okból – élet és halál között rekedve mesél hol saját korabeli életéről, hol egy 21. századi kamasz, George mindennapjairól. A 15. századi reneszánsz festő valós, bár több száz évig elfeledett személy volt, mígnem egy művészettörténész rálelt arra a levélre, melyben a művész az elvégzett munkájáért tisztes fizetséget kér megbízójától. Del Cossa életéről és munkásságáról igen keveset tudni, Ali Smith könyve sem az életrajzot szeretné rekonstruálni, hanem a művész életének ismert, valós elemeit felhasználva teremt érdekes, több szálon futó fikciót. A kötetnek két variánsa létezik (az egyikben a festő, a másikban a kamasz története áll első helyen) és a szerző kifejezett kérése minden kiadója felé, hogy ez a két részből álló történet (bár tényleg csak a sorrendben különböznek) kétféle formában is jelenjen meg. A szerző szándéka szerint így a véletlen műve lesz, melyik olvasó melyik történettel ismerkedik meg először, s ez erős hatással lesz a történet befogadására.

A festői szellem elbeszélése szerint ő, Francesco nem férfi, hanem álruhás nő, aki hiába nagyon tehetséges rajzoló, a neme miatt a saját korában esélye sem lenne érvényesülni, támogató apjának köszönhetően azonban színleg nemet váltva lehetőséget kap, hogy képezhesse magát, dolgozhasson, hogy befogadja a művészi közeg. Francesco az inkognitóját lehetőségként és nem önfeladásnak éli meg, a férfi lét csodás eszköz céljai eléréséhez. A regénybeli Francesco keresett freskófestő, aki többek között (mint ahogy a valóságban is) a ferrarai Schifanoia-palota allegóriáját alkotta meg. Az olasz falfestmény által kapcsolódik a reneszánsz történet a kortárs valósághoz, George édesanyját ugyanis egy közös vakáció alkalmával elbűvölte Francesco del Cossa munkája. Amikor George fiatalon elveszíti édesanyját, a gyász feldolgozása során kerül újra a látóterébe a reneszánsz művész. (George identitása az androgün ábrázolás miatt szintén nem dönthető el egyértelműen: a szellem fiatal fiúnak hiszi őt, de valójában lány, Georgia.)

A szövevényesen közreadott, sokrétű történetek idősíkokat váltva, más-más nézőpontból bontakoznak ki. A félárva kamasz meggyőződése, hogy anyja halálához annak aktív politikai szerepvállalása, netes akciói miatt köze volt a titkosszolgálatnak. Nyomozásba kezd, felidézi olaszországi útjukat, a freskófestőről meglévő információit, rendre elzarándokol a National Gallery-beli képhez, mindeközben pedig anyja egyik érdekes ismeretségére derít fényt. Egy váratlanul alakult új barátsága révén még egy iskolai prezentációhoz is felhasználja a freskófestőről szerzett tudását. A regény nyelvezetének a jellemábrázolásban, figurateremtésben különösen nagy szerepe van, a fordító, Mesterházi Mónika bravúros, mégis egyszerű és elegáns megoldásai csodálatosan húzzák alá ezeket a személyiségformáló gesztusokat. A festő mint szellem ugyanis a kamaszok használta mai hangon beszél, mégis érzünk valami furcsa ízt, így a szöveg(elés)e által is konstruálódik az a művészi alak, mely akár Francesco del Cossa is lehetett volna.

A szerző több általános érvényű dilemmát vizsgál, genderkérdésről, identitáskeresésről beszél, művészi lehetőségekről, korlátokról, befogadási esztétikáról és értelmezési módokról értekezik. Különös felépítésű könyvében a tér, az idő, a sorsok és az identitások elválaszthatatlanul fonódnak össze. Narrációja gazdag, nehezen követhető, szertelen, sokféle narratívájú prózája enigmatikus, egyfajta megfejtendő rejtély.

Fordította: Mesterházi Mónika. Magvető, 2019, 360 oldal, 3999 Ft

Figyelmébe ajánljuk

Fiúk a barakkból

Andy Parker sorozata sokáig megtéveszt a cukiságával, és csak lassan virrad a nézőre, hogy más üzenet rejlik itt. Az érzékeny és nagyon is meleg Cameron Cope (a valós koránál jóval hamvasabbnak és naivabbnak tetsző Miles Heizer) rejtélyes indíttatásból úgy dönt, hogy nehéz természetű édesanyját azzal tudná a legjobban kiborítani, ha csatlakozna a tengerészgyalogsághoz.

Szellemes

Ifj. Vidnyánszky Attila „saját” Hamletjének színpadra állításához tett vállalásaiból akár már egy is túl nagynak tűnhet. Nemcsak a darab címe változott meg: az „és a többi, néma csend” válik a rendezői elképzelés alfájává és ómegájává is.

Lehetnénk jobban is

Ismerjük a híres idézetet, amelyben Rousseau a polgári társadalom megteremtését az első emberhez köti, aki „bekerített egy földdarabot és azt találta mondani: ez az enyém, s oly együgyű emberekre akadt, akik ezt el is hitték neki”.

„Ők nem láthatatlanok”

A Pirkadatig című krimiért 2023-ban elnyerte a legjobb mellékszereplőnek járó Ezüst Medvét. Transz színésznőként aktívan kiáll a transz emberek jogaiért és láthatóságáért – minderről és persze Tom Tykwer új filmjéről, A fényről is kérdeztük őt, amelynek mellékszereplőjeként a Szemrevaló Filmfesztiválra érkezett Budapestre.

„Ez az identitásom része”

Megfeszített erővel vett részt az emberkereskedelem elleni küzdelemben, védett házakat vezetett, kimenekítésekben működött közre. A saját egészsége érdekében hátrébb lépett, de továbbra is dolgozik.

Vaskézzel

Az okozott kár értéke a nyomozás során még a tízszerese volt a vádiratban szereplő 6 millió forintnak. Az előkészítő ülés lehetőséget teremtett volna arra, hogy a szennyest ne teregessék ki, aztán minden másként alakult.