Az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) új főtanácsadója az az Amberg Eszter lehet, aki az elmúlt években a pécsi Csorba Győző Könyvtárnak volt igazgatóhelyettese, tudta meg a Magyar Narancs.
A Csorba Győző Könyvtárat az Állami Számvevőszék (ÁSZ) nemrég egy átfogó könyvtárellátási átvilágítás során több szempontból is magas kockázatú intézménynek minősítette – a 27 vizsgált könyvtárból egyedül a pécsi könyvtárnál találták a 2017-2018-as gazdálkodás belső szabályozottságát és átláthatóságát is magas kockázatúnak.
A jelentés szerint a Csorba Győző Könyvtárban 2017-ben és 2018-ban a következő mulasztások történtek:
- „a gazdálkodásra vonatkozó belső szabályozás nem felelt meg az előírásoknak“,
- a könyvtár „éves költségvetési beszámoló mérlegtételeinek alátámasztáshoz leltárt nem állított össze“.
- A jelentés a 27 intézményből még 4-et minősít magas kockázatúnak, de egyiket sem olyan mértékben, mint a Csorba Győző Könyvtárat.
- A jelentéstervezetre a könyvtárigazgatók reagálhattak, ezzel a lehetőséggel a pécsi könyvtár vezetése nem élt.
Az elmarasztaló ÁSZ-jelentés nem volt akadálya annak, hogy az OSZK igazgatói székét februárban elfoglaló, a KSH Könyvtár éléről érkezett Rózsa Dávid a jogász és könyvtáros Amberget tegye meg az egyik legfontosabb állami kulturális intézmény főtanácsadójának. Amberg egyébként 2004 és 2013 között dolgozott már az OSZK kötelékében a Könyvtári Intézet könyvtárosaként. Információink szerint Amberg április 1-től lett főtanácsadó, ugyanakkor nevével nem találkoztunk az OSZK honlapján. (Cikkünk megjelenése után a főtanácsadó küldött egy linket a nemzeti könyvtár oldaláról, amely szerint az OSZK telefonkönyvében igenis szerepel az elérhetősége.)
| Frissítés: Cikkünk megjelenése után reagált Amberg arra, hogy elmarasztalta a volt munkahelyét az ÁSZ. Levelében a következőképpen értékelte a Csorba Győző Könyvtárban történteket: "A CSGYK 2015. április 1. óta nem önállóan gazdálkodó költségvetési szerv, ami azt jelenti, hogy az ÁSZ által hiányolt dokumentációval a CSGYK csak akkor rendelkezhet, ha ezeket a felettes szerv megküldi számára. Mivel ez az átadás nem történt meg időben, a CSGYK vezetése sem tudta ezt határidőre az ÁSZ rendelkezésére bocsátani. Emiatt a felelősség nem a CSGYK-t, és így – akkori igazgatóhelyettesként – nem a személyemet terheli. A helyzetet bonyolította, hogy időközben átszervezés miatt a gazdasági feladatokat ellátó felettes szerv megváltozott, ami szintén lassíthatta részükről a szükséges dokumentáció átadását a CSGYK-nak. A CSGYK saját, korlátozott hatáskörének keretei között igyekezett mindent megtenni egyrészt azért, hogy határidőben adatot tudjon szolgáltatni, másrészt azért, hogy a kialakult helyzetre megoldást találjon. A CSGYK a hiányzó dokumentációt az intézkedési tervvel együtt beküldte az ÁSZ részére, amint azt a felettes, gazdasági ügyintézést végző szerv a rendelkezésére bocsátotta." |
Demeter terepe
A 38 éves Rózsa Dávid a mintegy 50 főt foglalkoztató KSH-szakkönyvtárban szerzett igazgatóhelyettesi, majd kétéves igazgatói tapasztalata után lett a félezer munkatársat foglalkoztató nemzeti könyvtár vezetője március 17-én. Árulkodó, hogy a Hvg.hu még február 10-én, a pályáztatás lezárulása előtt megírta, hogy Rózsa már szűk körben be is jelentette távozását, és említette új megbízását is.
| ||
Bő fél éven belül ez volt a második igazgatócsere a nemzeti könyvtár élén: miután Tüske László kitöltötte mandátumát, a fenntartó megbízott igazgatóként nevezte ki Orbán Viktor egykori sajtófőnökét és a mostanra végképp bedarált Balassi Intézetet évekig helyettes államtitkárként vezető, ám a kultúrharc hevében az intézmény éléről elmozdított Hammerstein Juditot.
Hammerstein jóformán egy héttel a kinevezése után megkapta maga fölé a Petőfi Irodalmi Múzeumot (PIM) vezető, az „állami erőirodalom“ és centralizált kultúrairányítás intézőembereként előszeretettel fellépő Demeter Szilárdot, mint „a magyar könyvszakma és irodalmi közgyűjtemények integrált fejlesztéséért” felelős miniszteri biztost. Neki hivatalosan is feladatai közé tartozik az OSZK költözésének koordinálása, az OSZK és a PIM tevékenységének „összehangolása“.
Demetert idén januárban erősítették meg biztosi pozíciójában két évre. Víziójában a „Magyar Nyelv Háza“ egyszerre ad majd otthont az OSZK-nak és a PIM-nek. Az épület zöldmezős ingatlanberuházás formájában, javaslata szerint a leendő, kilencedik kerületi Déli Városkapu környékén épülhetne fel. Demeter nagyszabású terveiről sajtóhírek szerint a kormány „utóegyeztetést“ kért, de nem tudni, hol tart a kormány és Demeter közötti alkudozás.
Morális válság, apátia, pénztelenség
Az Orbán János Dénes vagy Szakács Árpád, illetve a Magyar Idők által fémjelzett agresszív kultúrharcos szárnnyal jó kapcsolatot ápoló, állítólag Habonyhoz és közvetlenül Orbánhoz bekötött Demeter és a „régi iskolás“ konzervatív européer Hammerstein nem találhatta meg könnyen a hangot. Demeter már jó ideje Rózsában gondolkozhatott, ugyanis őt kérte fel az OSZK átvilágítására, amikor az új főigazgató Hammerstein épp hogy elfoglalta székét.
| ||
Hammerstein, ahogy a Hvg.hu-nak nyilatkozta, „szakmai tisztességből“ indult el megbízott igazgatóként a pályázaton, közzé is tette a pályázatát az OSZK honlapján — miközben Rózsa még nyertes igazgatói pályázatát sem hozta nyilvánosságra. (Erről megkérdeztük az OSZK-t, ha érdemben válaszolnak, frissítjük a cikket. Frissítés: a könyvtár a pályázatról a következőt közölte kérdésemre: "Rózsa Dávid főigazgatói pályázatának tartalmát és távlati terveit elsőként az OSZK munkatársaival, személyesen kívánja megosztani. Erre posztja március 16-ai átvétele óta a mindannyiunk által ismert körülmények miatt nem kerülhetett sor. A 9 fejezetből és 71 számozott oldalból álló pályázati anyag tartalmával kapcsolatban addig is szíves türelmét kérjük.")
Érdemes kicsit közelebbről megnézni Hammerstein tisztességből beadott anyagát.
„A könyvtári hálozatok csúcsintézményét, a nemzeti könyvtárat a világon mindenütt nagy becsben tartják“, szögezi le Hammerstein, és az aktuális helyzet leírásakor meg is nevezi a problémákat: „a nemzeti könyvtár jó ideje a költözés / maradás, van azbeszt / nincs azbeszt-tel és a pénztelenséggel körülírható negatív és parttalan diskurzus foglya“. Továbbá „sajnálatos tény, hogy a nemzeti könyvtár, de a teljes könyvszakmai terület sem tudta a döntéshozók, a szélesebb közvélemény érdeklődését érdemben felkelteni“.
A megbízott igazgató nem áll meg itt: „az OSZK morális és költségvetési szempontból egyaránt kritikus helyzetben van, küldetésének egyre kevésbé képes magas színvonalon“ megfelelni, „az intézmény súlyos alulfinanszírozottsága évek óta megoldatlan“, a „jövőkép hiánya“, a bizonytalanság, az „apátia“ „a munkatársak elvándorlását eredményezi“.
Csődközelben
Hammerstein azt írja, az intézmény vezetését csődközeli állapotban vette át, még az sem volt biztos, hogy a novemberi béreket ki fogják-e tudni fizetni. Az OSZK a novemberben megítélt egyszeri 634 milliós többlettámogatás után is „súlyos financiális és strukturális problémával küzd“, „a jelenlegi költségvetési szerkezet tarthatatlan, az állami támogatás mintegy 70 százalékát a bérek viszik el úgy, hogy a munkatársak 65 százaléka bérminimumnak megfelelő fizetést kap".
| ||
A nemzeti könyvtár válságos helyzetéről, a csökkenő állami forrásokról, elmaradt fejlesztésekről, a felmondó munkatársakról és az egyre nagyobb bizonytalanságról már tavaly májusi cikkünkben is írtunk. Az intézmény válságos állapotát már akkor jelezte egy az OSZK működését jól ismerő forrás: „Már az állagmegóvás is problémás, a raktárak tele, a folyosókon is könyvek állnak, nem tartják be a tűzvédelmi szabályokat, a liftek rendszeresen elromlanak, mondhatjuk, hogy kritikus a helyzet. Víz- és gázcsövek mennek át a raktárokon, ezekre évtizedek óta nem költöttek egy fillért sem. Az épület gépészete, szellőzési rendszere a hetvenes években készült. A digitális robbanás óta a könyvtár nem felel meg az új felhasználói igényeknek, elavult infrastruktúra és meghaladott működési koncepció jellemzi.”
Alapította: Gróf Széchényi Ferenc
Az Országos Széchényi Könyvtár a magyar nyelvű írott örökség legfontosabb nemzeti archívuma, küldetése szerint „gyűjti, feltárja és megőrzi a magyar nemzeti kultúra írott, nyomtatott, audiovizuális és elektronikus formában létrejött értékeit” a kódexektől a nyomtatott dokumentumokon keresztül az elektronikus kiadványokig vagy éppen a magyar nyelvű internetes oldalakig. Gróf Széchényi Ferenc alapította első nemzeti közintézményként, 1803-ban nyílt meg.
A nemzeti könyvtárat a kötelespéldány-szolgálat teszi az ország leggazdagabb gyűjteményévé: az OSZK minden Magyarországon megjelent nyomtatványból 6 darab kötelespéldányt kap, minden megjelent könyvből úgynevezett vaspéldányt őriz, ezekhez a szakemberek is csak akkor nyúlnak hozzá, ha a használati példány vagy a digitális másolat megsérül.
Az állomány értéke felbecsülhetetlen: több mint 2 millió könyvet, 300 ezer időszaki kiadványt, 1 millió kéziratot, 200 ezer térképet és még több metszetet, 16 ezer hangzóanyagot és több millió plakátot őriznek a szakemberek. Az OSZK-ban őrzik a Halotti beszédet, az Ómagyar Mária-siralom, a Himnusz kéziratát, Erkel eredeti kottáit, több Kossuth-, Petőfi-, Arany- és Babits-kéziratot. A mintegy félezer munkatárs nem csak archivál, őriz és restaurál: az intézmény részt vesz kutatásokban, konferenciákat szervez, könyveket ad ki, kiállításokat rendez, segíti a közművelődési hálózatot.
| ||
Egy kormányrendelet szerint a könyvtár marad a várban a következő 5 évben, utána viszont mennie kell. Az új épületről még nem született döntés, az új igazgató szakmai terveiről pedig semmit sem tudni.
| Por és hamu vagyunk Arról, hogy mostanában a nemzeti könyvtár vezetésének milyen feladatokkal kell megküzdenie, az a januári eset árulkodik, amikor a könyvtár déli szárnyában portól kezdtek fulladozni a munkatársak, miközben a szomszédos Budapesti Történeti Múzeum Szent István termének átépítése zajlott. Az Index szerint előfordult, hogy nem lehetett látni a folyosón a portól. A Várkapitányság a portálnak jelezte, a por nem a kivitelezési munkák miatt került az épületbe, így került bevezetésre a "rejtett helyen lévő nagy mennyiségű por" kategóriája. „A Budavári Palota déli összekötő szárnyának átépítésével járó feladatok az ilyenkor szokásos mértékben épületrezgést okoznak. Ez előhozta a hosszú évtizedek alatt lerakódott port az álmennyezetek fölötti területről. A beruházó az átépítéssel járó összes körülményt az utóbbi egy évben előzetesen felmérte az OSZK-val közösen, de a rejtett helyen lévő nagy mennyiségű port érthető okokból nem láthatta előre“ - írta a Várkapitányság a hírportál kérdéseire válaszolva. Erre már az OSZK is közleményben reagált, szóba hozva a „külvilágba vezető elzáratlan rést“. Az épületbe "a tegnapi napon nagy mennyiségű por áramlott be hideg légáramlattal kísérve. (…) A légszennyezés forrásának keresésekor megállapítást nyert, hogy külvilágba vezető elzáratlan rés keletkezett az OSZK 5. emeletének szintjén a belső álmennyezet felett, amelyen keresztül a Budapesti Történeti Múzeumban zajló bontási por akadálytalanul áramlott be az Országos Széchényi Könyvtár épületébe. Az OSZK a Várkapitánysággal és a kivitelező céggel folyamatosan egyeztet. A kivitelező a mai napon már meg is kezdte a könyvtár 5-6-7. emeletei elé pormentes szigetelőfal építését.“ |
