Könyv

Annál szomorúbb

Borgos Anna: Nemek között. Nőtörténet, szexualitástörténet

  • Radics Viktória
  • 2013.12.07 13:11

Könyv

Alain Badiou-tól tanultam meg, milyen szégyen, hogy mindenféle gyalázkodásokat szórunk nap mint nap a huszadik századra, miközben már-már képtelenné váltunk arra - "animális humanizmusunk" folytán, ami posztmodern barbárságnak is nevezhető -, hogy aktívan újragondoljuk antropológiai és filozófiai projektjeit. A huszadik század, írja Badiou - és a maga módján erről szól Borgos Anna könyve - "a szexualitás metamorfózisának hosszú története" is.

Ebben az "elátkozott" században valami jó biztos történt: a nők és a gyerekek emancipációja, a pedagógia és az andragógia ugrásszerű fejlődése, valamint a feminizmus sokszínű kibontakozása. A történet Freuddal kezdődik, és még ma is tart - annál szomorúbb a mostani magyarországi restauráció, amit nyugodtan nevezhetünk reakciós konzervativizmusnak is. Borgos Anna tanulságos könyvében a történet progresszív vonulatán van a hangsúly, főként a magyar nőtörténelmen, annak is a huszadik század eleji, izgalmas fejezetén.

Sok tanulmányra felhívhatnám az olvasók figyelmét, azokét, akiket érdekel a történelem, az irodalomtörténet, a mentalitástörténet, a pszichoanalízis, a szociológia... Borgos Anna módszere üdítően interdiszciplináris, de nem tudományoskodó, tagoltan és érthetően elmondja és értelmezi - a feminista doktrinerség meg a nőmisztifikálás kliséit elkerülve -, hogy mire vitték a huszadik század első felében az emancipatorikus indulatú és szándékú, többé-kevésbé tehetséges magyar nők, ismeretlenek és ismerősök: Török Sophie, Madzsar Alice, Lesznai Anna, Erdős Renée és sokan mások. Számomra a legizgalmasabb a Lesznai Annáról szóló rövid kritika volt (elő is vettem azonnal az Enigma vonatkozó két számát, nagyszerű anyag!), valamint a Csáth Géza és Jónás Olga borzalmas kapcsolatát feltáró tanulmány, mely mélyebbre megy, mint Lovas Ildikó azonos témájú regénye, a Spanyol menyasszony, és a magyar író-macsóról is megragadó képet fest, a hírhedt naplókat is felhasználva: "Jobbról is, balról is alkalmaztam néhány ütleget." Íme egy szép Csáth-mondat.

Borgos Anna másik nagy témája a homoszexualitás meg a biszexualitás, valamint ezek különféle változatai. Ezek közül Vay Sándor/Sarolta pályaképét, valamint a bifóbiáról szóló tanulmányt emelném ki. Ez utóbbi arról szól, hogy mi van akkor, ha valaki nem talál otthonra egyik "táborban", azaz biztonságot nyújtó szubkulturális meleg közösségben sem? Ez a téma alkalmat ad az identitásdiskurzusok alapos megkérdőjelezésére, a "nem identikus identitás" nagy kérdésének egészen konkrét megpengetésére. Borgos Anna végig ezt teszi, történeti (herstory) tanulmányai mögött filozófiai kérdések gyülemlenek fel az identitás esetlegességének, bizonytalanságainak és konstruáltságának tárgykörében, melynek hatalmas a szakirodalma (a szerzőnő ezt jól át is fésüli, a kötet jegyzetapparátusa figyelemre méltó). Gondolom, legközelebb majd a "posztidentikus" (queer) állapotokról is többet fog beszélni.

A melegek, leszbikusok, transzszexuálisok, queerek sorstörténelme, legyenek írók, művészek vagy legyünk azok egyszerűen csak mi, a következőképp vázolható röviden: kriminalizálás - patologizálás, biologizálás -, diszkrimináció, kirekesztés - láthatatlanság, elhallgatás -, emberi jogi és felszabadító diskurzusok. A feminista és a genderszempontú, határterületeken mozgó kutatások és elméletek mind felszabadító potenciállal rendelkeznek, az "animális humanizmus" agytompító hatása ellen küzdenek, emellett filozófiailag is aktívnak mondhatók, mivel az identitásfelforgatás politikáját folytatják, és multikauzális értelmezést szorgalmaznak, cáfolják a naturalizáló, kétpólusú rendszert és a bevásárló-központi világszemléletet.

De mondhatjuk-e ma Magyarországon, hogy rég túl vagyunk a "nőiség" esszencializálásán és biológiai redukcióján, az egyszerre túlszexualizált és aszexuális nőkép hirdetésén, az anyaság mint legfőbb női funkció glorifikálásán, vagy azon, hogy a nőt mint ösztönös, amorális, csökkent értelmű, ekként idealizált vagy lenézett fehérszemélyt gondoljuk el - egyáltalán, a szexizmuson? A nősztereotípiák lebontásán és az ilyes férfifantáziák kritikáján kiváló magyar feministák, genderszemléletű irodalomtörténészek és filozófusok dolgoznak, köztük Borgos Anna, akinek a pszichoanalitikai felkészültsége is vonzó. Bizonyára számára is alapvető a Freud titokzatos tárgya című remek gyűjteményes kötet, melyet Csabai Márta és Erős Ferenc szerkesztett, és a pszichoanalízis-női szexualitás- feminizmus tárgykörébe tartozó alapvető külföldi tanulmányok fordításait közli. Magyar nyelven rendelkezésre álló szakirodalom e tárgyban van bőven, kutatóink is vannak, írónőink is, feministáink is (még férfi is akad köztük), annál ordítóbb a kérdés, hogy mégis miért jellemzi a mai magyar politikát ilyen fokú, a retardáltságba átcsúszó regresszió a pedagógiában, az andragógiában, az identitáspolitikában, a család- és a nőszemléletben.

Noran Libro, 2013, 316 oldal, 2990 Ft

Neked ajánljuk