Könyv

Arnon Grunberg: Tirza

  • Czinki Ferenc
  • 2012. július 16.

Könyv

Ez a könyv csupa jól kigondolt becsapás, ügyes trükközés, zseniális szélhámosság, kezdve azzal, hogy a címszereplő Tirzát, a tizennyolc éves holland lányt, a család napkirálynőjét annak ellenére, hogy a történet látszólag körülötte forog, a terjedelmes könyv első harmadában csak várjuk, az utolsó harmadában pedig keressük, mert afrikai utazása során eltűnik.

Mindeközben csak néhány hangsúlyos jelenet jut neki a történet jelen idejében, némi flashback a múltból, aztán nyoma vész. Ennek ellenére az első pillanattól az utolsóig úgy határoz meg és telít ki mindent a történetben, mint az elképzelt szőke lány nagyon is valós portréja a könyv borítóján. Minden eseménynek okozója, kiváltója, és amint azt látni fogjuk, elszenvedője is.

Hamar kiderül ugyanis, hogy a valódi főhős Tirza apja, Hofmeester, a bukott szerkesztő, a többször elhagyott férj, a társadalmon kívül rekedt férfi, aki egyetlen valamennyire is működő szerepét, az apáét is végletesen túljátssza. Az ő szemén, az ő gondolatain keresztül látunk mindent, leginkább persze Tirzát, a narráció is kizárólag őt szolgálja ki. Hofmeester lassan kibontakozó őrülete és a narrátor cselessége tartja fenn végig a feszültséget, és juttat el minket az utólag mindent átíró fordulathoz.

Arnon Grunberg, a sokszorosan díjazott holland szerző új szövegében kevésbé érződik A zsidó messiás nyersesége, vagy legalábbis máshogy. Ez ugyanis aprólékosan építkező, pszichologizáló szöveg egy idősödő férfi megbomlásáról, ami eleinte kevés szélsőséget mutat. De ez persze csak a pszicho-thrillerekre jellemző késleltetés, hogy aztán néhány, a szexualitás és az erőszak határán mozgó szélsőség leírásán át elérjünk a valóban mindent a feje tetejére állító zárlatig. Ez pedig több mint írói trükk, a könyv vége előtt nem sokkal ugyanis azt érezzük, hogy most azonnal el akarjuk kezdeni az egészet, elölről.

Gondolat, 2012, 432 oldal, 4200 Ft

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.