Lassan a csapból is étteremkritika folyik, ami nem csoda, hiszen egyre nyílnak az újabb és újabb helyek - s nálunk a kivételek ellenére is leginkább a PR-cikk szinonimája e műfaj. De Muriel Barbery könyvének hőse a "világ legnagyobb étteremkritikusa", vagyis nemcsak reklámszakember. Pierre Athens elsőre ugyanolyan eltúlzottan undok és ellenszenves faszi, mint a nagyszerű L'ecsó Anton Egója, és hogy efelől cseppnyi kétségünk se legyen, arról egy rakás hozzátartozó gondoskodik - a rokonok mellett például a házmesterné, sőt Athens macskája (!) is. Fejezetről fejezetre bontakozik ki ennek a (fia szavaival) "rohadt dögnek" a karaktere, aki miközben tehetségének köszönhetően nemcsak szavakba öntötte, de jelentősen befolyásolta is a konyhaművészetet, magánéletében csak romokat hagyott: százszor megcsalt feleség, idegbeteg gyerekek, debilis unokák várják halálát. No, meg a trónkövetelők.
Minderről a 70 körül járó főhősnek gőze sincs. Noha orvosa megmondta, hogy maximum 48 órája van hátra, a határidős agóniát egyáltalán nem a bűnbánatra használja, hanem kizárólag arra, hogy felidézzen magában egy ízt, "ami a lelkében mocorog". Nyomozni kezd az emlékei közt, hogy ismét a szájában érezze a "lénye legmélyén megbújó egyetlen igazságot még az elhivatottság előtti időkből". De az idő fogy, és az íz csak nem kerül elő - helyette Athens az emlékeiben matat, és fantasztikus leírásokat szállít olyan alapdolgokról, mint a kenyér, a paradicsom, a majonéz. Így hát miközben a visszaemlékezők egyre jobban lovalják bele magukat, micsoda gazember volt világhíres ismerősük, mi csak azt vesszük észre, hogy mindezek dacára Athensnek szurkolunk, találja meg a csodás ízt, hadd legyünk okosabbak.
A szélsőséges karakterábrázolás, a kézenfekvő fordulatok, az egyszerű cselekményvezetés ellenére sincs okunk bosszankodni, épp ellenkezőleg! Nemcsak krimibe illő izgalmak, de olyan ételleírások is színesítik az Ínyencrapszódiát, amiket bármelyik profi szakember büszkén vállalna. A csavar ott van, hogy Barbery könyve saját pályáján teszi nevetségessé az étteremkritikát. Semmi okunk kételkedni szavaiban.
Fordította: Tótfalusi Ágnes. Geopen, 2012, 160 oldal, 2490 Ft
