Könyv

Olykor-olykor akadnak kiemelkedő pillanatai a hazai populáris irodalomnak. Legutóbb – egész pontosan tíz éve – a magyar bűnügyi irodalom területén történt valami vélt vagy valós áttörés, ám mint egy veretes hard-boiled krimiben, itt sem minden egészen egyértelmű.

Amikor ezt írom, javában zajlik a téli olimpia, a sokadik azóta, hogy az Apa Szarajevóba ment elbeszélőjének édesapja 1984-ben elindult a téli olimpiára Ceau­șes­cu Romániájából, hogy azután soha ne térjen vissza. A disszidáló, szimbolikusan eltemetett apa hiánya, a vágyakozás utána, az apakép keresése és a hiány traumatizáltságától való szabadulás stratégiái állnak Király Kinga Júlia regényének középpontjában, amelyben a többi felmenő nem disszidál ugyan, de a maradásukban nincs sok köszönet.

Az ötlet pofonegyszerű volt, melyet Szondi György, a könyv szerkesztője és spiritus rectora igen világosan (bár némi szellemesnek vélt helyesírási kilengésekkel: mindigderűvel, egyszerlesz; vagy archaizáló szépelgésekkel: ha ki, fotómű, homályló cél) magyaráz el a Megannyi magát ecsetelő opus című bevezetőjében.

A Bolognai Nemzetközi Gyerekkönyv- és Illusztrációs Vásár a gyerekkönyves szakma egyik lerangosabb eseménye.

Philip Kerr teremtette meg a náci Németországban nyomozó magánzsaru, Bernhard Günther alakját – a világszerte népszerű Berlin Noir sorozatból a Halálos március és a Sápadt gonosztevő olvasható magyarul. A szerzőt március 23-án, 62 éves korában érte a halál. 2015-ben, a Halálos március hazai megjelenésekor beszélgettünk.

Több mint 200 millió példányt nyomtak eddig a könyveiből, csak A Da Vinci-kódból 80 millió fogyott, de Robert Langdon, a harvardi szimbólumkutató többi kalandja is szép sikert aratott. A leg­újabb a sorban az Eredet, Langdon ötödik jelenése; a regény a bilbaói Guggenheim Múzeumtól indul, de útba ejti a Szimpla kert vécéjét is. A szerzőt New Hampshire-i otthonában értük el telefonon.

Három kötet szűk ezernégyszáz oldalon. Kacskaringós utazás a középkori angol történetíróktól kezdve a mór Leo Africanus 16. századi Timbuktu-leírásán vagy éppen az algíri fogságban sínylődő Cervantesen át Dickens folyóiratáig és az ausztráliai fegyencgyarmatokig. Joggal vetődik hát fel a kérdés: mi is a voltaképpeni tárgya Lábass Endre könyvének?