Könyv

Meik Wiking: Hygge

Könyv

A – talán nem is létező – fenntartható boldogság titkának exportja újra meg újra a legsikeresebb bizniszek egyike. A hygge (ejtsd: hügge) az utóbbi idők egyik legnépszerűbb lifestyle vonulataként hódít.

Dánia hosszú évek óta vezeti a legboldogabb országok listáját. Csúcstartó a World Happiness Report, az OECD elégedettségi vizsgálatok vagy a European Social Survey mérései szerint. Meik Wiking társadalomkutató, a koppenhágai Boldogságkutató Intézet igazgatója – mi sem magától értetődőbb – írt egy könyvet a hyggéről, azaz a dán boldogság miértjéről. A szerző igényesen tördelt és illusztrált, szép könyvben értekezik arról a hangulatról és élményről, amely a kulcsot adja a jóllét, a boldogság és az optimális életminőség eléréséhez. Sokféleképpen fordították már, mit is jelenthet pontosan a dán titok, értelmezték a hyggét a meghittségteremtés művészeteként, a lélek otthonosságaként vagy a megnyugtató környezet élvezeteként, otthonos együttlétként, ám a szerző szerint az jár a legközelebb az igazsághoz, aki a „kakaó gyertyafénynél” definíciót használja. Egyszerű dolgok teremtik meg ugyanis a közkedveltté vált életszemlélet feltételeit, mint a hangulat, a jelenlét, az élvezet, az egyenlőség, a hála, a harmónia, a kényelem, a béke, az együttlét és a menedék. Közösségi kertépítésről, tengerparti piknikről, biciklizésről, fényekről és illatokról, receptekről, bevett személyes praktikákról szól Meik Wiking életfilozófiát diktáló könyve. Méghozzá olyan stílusban, hogy bárki könnyen elhiheti, egy jó könyvvel takarók és párnák közé kuckózva gyertyafényben a hygge akár a világmindenséget is jelentheti.

Fordította: Vágó Nándor. Kossuth Kiadó, 2017, 288 oldal, 4500 Ft

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.