Könyv

Top 10-es történelmi slágerlisták

Könyv

Habár a jelen és a múlt számos riasztó példát hoz fel e megállapítás ellen, azért mégis megkockáztatjuk a kijelentést: jó játék a listázás. Ezt bizonyítja most Csunderlik Péter és Pető Péter közös kötete is, amely az eredetileg a Page not found elnevezésű történelmi stúdióblogra írt netes szövegeket rendezi egymás mellé: az ismeretterjesztő múltidézést popkulturális utalásokkal, jelenre ütő ki- és beszólásokkal sűrűn elegyítve. Bűnbakok, botrányok, tévedések, szép és emlékezetes pillanatok 10-es válogatásai sorjáznak a könyv lapjain, tételtől tételig és poéntól poénig rövid passzokkal elérve. A játék szembeötlően és felvállaltan frivol (lásd pl. „a Holdra szállástól a herevasalásig”), s korántsem állítható, hogy a történelemhez való egészséges viszonyulásnak megártana az efféle derűs tiszteletlenség. Csak nehogy véletlenül komolyan vegyük a patikamérlegtől jókora távolságot tartó listázókat, akik II. Ulászló királlyá választása mellé bátran odaillesztik Torgyán doktor chilei cseresznyeimportjának meg a régi MTV Közjáték című ámokfutásának tételét is a magyar történelem legnagyobb tévedéseinek sorozatába! Ez a két utóbbi mozzanat egyéb­iránt a kötet nemzedéki jellegét is jól érzékeltetheti, hiszen a két harmincas szerző valósággal lubickolni látszik a kilencvenes meg a kora kétezres évek kínos emlékekben oly gazdag utalástengerében. Kozsó és a Manhattan együttes, az Antall József halálhírével félbeszakított Kacsamesék meg a Friderikusz Show adásába hajdan berollerozó transzvesztita, Bimby így válhat nemcsak a saját jogán tétellé, de akár korábbi történelmi pillanatok magyarázó-értelmező párhuzamává is. Neville Chamberlain ilyesformán lesz tehát a „megbékélési politika” Alekosza, és erre a vélelemre kiegyensúlyozott kedélyállapotban és a média­trash világában kellőképp eligazodva akár bólinthatunk is egyet.

Napvilág Kiadó, 2017, 239 oldal, 2900 Ft

Figyelmébe ajánljuk

Vörösben

Bohumil Hrabal novelláit Balassa Eszter, a társulattal sokat dolgozó dramaturg az Európa Kiadónál nemrégiben újra megjelent Véres történetek és legendák című gyűjteményes kötet alapján dolgozta át. Vörös a zokni, a nyakkendő, de még a hajszalag is – véres drámára jöttünk –, mégsem sorolható a horror műfajába Soós Attila rendezése. Fekete humorban gazdag sztorik elevenednek meg, groteszk stílusban feltárva a kisemberek mindennapos küzdelmeit.

Magánügyek, közügyek

A félhomályos színpadon egy női alak ül az íróasztalnál, mögötte vörös fényben füst gomolyog. Létezik egy színházi mondás: ahol egy előadásban füstgép vagy stroboszkóp jelenik meg, ott véget ér a minőség. Ám ez az előadás egy holokauszthoz kapcsolódó történetet mond el, a felszálló füstnek így óhatatlanul pluszjelentése is van.

Szintén zenész

  • - turcsányi -

Nyilván nincs új a nap alatt, mindenesetre a síkhülye gyerekrabló történetét láttuk már kétszer, s éppenséggel olvashattuk is volna, ha Evan Hunter (a számos álnéven alkotó Salvatore Albert Lombinót Ed McBainként ismerjük jobban) 1959-ben publikált regénye megjelenik magyarul, de nem jelent meg, noha a szerző távolról sem alulreprezentált alakja a magyar könyvkiadásnak, beleértve a komcsit is).

Patchwork művészportrékból

A Fuga leghátsó, ámde igen nagy méretű termében látható a művész 2012 óta futó sorozatának (Ember Embernek Embere) majdnem teljes összegzése. A magángyűjtőktől is visszakölcsönzött alkotásokkal együtt a kiállításon 34 mű szerepel – sajátos, „bogis” művészportrék a nemzetközi művészszcéna volt és jelenlegi nagyjairól. S bár G. Horváth mindenekelőtt festő, a művészi Pantheonjában szerepet kapnak szobrászok, fotósok, konceptuális alkotók és performerek is.