Az ügynök feltámadása - 24 (sorozat a Cool Tv-n)

  • Papp László Tamás
  • 2006. július 6.

Könyv

Eldőlt: a 24 Magyarországon a szubkulturális centruma és a fősodor legszéle közti zónába soroltatott. Erre utal, hogy a legelső évadot újfent - s utána rögvest tévépremierként a következőt - az ORTT-pukkasztó, átlagpolgár-sokkoló generációs rétegműsorokat sugárzó (használtfilm-lerakatként is működő) Cool Tv adja.

Eldőlt: a 24 Magyarországon a szubkulturális centruma és a fősodor legszéle közti zónába soroltatott. Erre utal, hogy a legelső évadot újfent - s utána rögvest tévépremierként a következőt - az ORTT-pukkasztó, átlagpolgár-sokkoló generációs rétegműsorokat sugárzó (használtfilm-lerakatként is működő) Cool Tv adja. (A nyitó szériát pár éve az MTV prime time-sávban sugározta, de a Nyugaton elképesztően sikeres, díjakat zsinórban söprő filmfüzér nézettsége a kezdeti több mint hatszázezresről a felére csökkent. Le is álltak vele.) Pedig a Kiefer Sutherland főszereplésével immár hatodik évadát taposó Fox-produkció az évtized legjobb krimithriller-szériája.

A kisszámú és belterjes hazai nézőtábor azért - a kreatívan sokszorosított DVD-lemezeknek hála - eddig is falta a legfrissebb részeket. Akik mindebből kimaradtak: a 24 részes sorozat Jack Bauer szövetségi ügynök egy napját mutatja be, valós időben. A jelenetek között a másodpercek a sorozat logójává vált digitális órán peregnek. Bauer versenyt fut az idővel, hogy megakadályozzon egy terrorakciót. A kezdő történetben speciel Palmer szenátor, a Fehér Ház első lehetséges afroamerikai lakója elleni merényletet. Az indító szituációból adódó látszat ellenére a 24 ügyesen manőverez a klisék és sztereotípiák csapdái között: politikust egyáltalán nem holmi közhelyes fehér rasszista brigád akarja lepuffantani, bőrszínének köze sincs a dologhoz. A filmsorozat amúgy is nagy ívben kerüli a direkt kultúrharcos-politikai tematikát, miközben egymással szemben álló tabukba is belemar. Vallási fundamentalisták aligha néznek szívesen olyan véres-lőporos krimit, ahol már a kezdő részek egyikében nők smárolnak. De píszí híveinek napját is tönkrevágja a cselekmény: a leszbi páros nem jófej feminista csajokból áll, hanem amorális szociopatákból, akik több száz utassal robbantottak fel egy óriásgépet. A jófiúknál focizó Bauer sem épp a törvények megszállottja. Sárkányokkal viaskodó posztmodern nietzschei karakter. Mindehhez idegnyűvő zenei aláfestés, libabőrösen hideg képi világ és itthon méltatlanul kevéssé ismert mellékszereplők járnak. Érdemes megnézni, oázis a kertévés gagyiüzemek sivatagában.

Figyelmébe ajánljuk

Pizsamapartizánok

Régen a film az életet utánozta (a vonat érkezett, a munkások a gyárból meg távoztak, csak hogy a klasszikusoknál maradjunk), ma már fordítva van: úgy akarunk viselkedni, mint kedvenc filmjeink szereplői, rájuk akarunk hasonlítani, azt akarjuk átélni, amit ők.

Amerikai legenda

Ez a film annyira áhítatos tisztelgés az Ed Sullivan nevű legenda előtt, hogy szinte észre sem vesszük, mennyire hiányzik belőle az Ed Sullivan nevű ember, aki egykor, a tévézés hőskorában a róla elnevezett, minden idők leghosszabb ideig létező és legnagyobb nézettséget elérő show-ját vezette – tulajdonképpen megteremtve a tv-show műfaját, mint olyat.

AI kontra Al Bano

A kisebb-nagyobb kihagyásokkal és különböző neveken, de 1987 óta létező Vasvári Színjátszó Fesztivál az alkalmi falusi színjátszóktól a független színházi szféra elismert társu­la­tai­ig terjedően reprezentálja a hazai nem hivatásos színjátszás különböző szintjeit.

Családban marad

A kiállításon apa és fia műveit látjuk generációs párba állítva, nemzetközi kontextusba helyezve és némileg rávilágítva a hazai üvegművészet status quójára.