Az ügynök feltámadása - 24 (sorozat a Cool Tv-n)

  • Papp László Tamás
  • 2006. július 6.

Könyv

Eldőlt: a 24 Magyarországon a szubkulturális centruma és a fősodor legszéle közti zónába soroltatott. Erre utal, hogy a legelső évadot újfent - s utána rögvest tévépremierként a következőt - az ORTT-pukkasztó, átlagpolgár-sokkoló generációs rétegműsorokat sugárzó (használtfilm-lerakatként is működő) Cool Tv adja.

Eldőlt: a 24 Magyarországon a szubkulturális centruma és a fősodor legszéle közti zónába soroltatott. Erre utal, hogy a legelső évadot újfent - s utána rögvest tévépremierként a következőt - az ORTT-pukkasztó, átlagpolgár-sokkoló generációs rétegműsorokat sugárzó (használtfilm-lerakatként is működő) Cool Tv adja. (A nyitó szériát pár éve az MTV prime time-sávban sugározta, de a Nyugaton elképesztően sikeres, díjakat zsinórban söprő filmfüzér nézettsége a kezdeti több mint hatszázezresről a felére csökkent. Le is álltak vele.) Pedig a Kiefer Sutherland főszereplésével immár hatodik évadát taposó Fox-produkció az évtized legjobb krimithriller-szériája.

A kisszámú és belterjes hazai nézőtábor azért - a kreatívan sokszorosított DVD-lemezeknek hála - eddig is falta a legfrissebb részeket. Akik mindebből kimaradtak: a 24 részes sorozat Jack Bauer szövetségi ügynök egy napját mutatja be, valós időben. A jelenetek között a másodpercek a sorozat logójává vált digitális órán peregnek. Bauer versenyt fut az idővel, hogy megakadályozzon egy terrorakciót. A kezdő történetben speciel Palmer szenátor, a Fehér Ház első lehetséges afroamerikai lakója elleni merényletet. Az indító szituációból adódó látszat ellenére a 24 ügyesen manőverez a klisék és sztereotípiák csapdái között: politikust egyáltalán nem holmi közhelyes fehér rasszista brigád akarja lepuffantani, bőrszínének köze sincs a dologhoz. A filmsorozat amúgy is nagy ívben kerüli a direkt kultúrharcos-politikai tematikát, miközben egymással szemben álló tabukba is belemar. Vallási fundamentalisták aligha néznek szívesen olyan véres-lőporos krimit, ahol már a kezdő részek egyikében nők smárolnak. De píszí híveinek napját is tönkrevágja a cselekmény: a leszbi páros nem jófej feminista csajokból áll, hanem amorális szociopatákból, akik több száz utassal robbantottak fel egy óriásgépet. A jófiúknál focizó Bauer sem épp a törvények megszállottja. Sárkányokkal viaskodó posztmodern nietzschei karakter. Mindehhez idegnyűvő zenei aláfestés, libabőrösen hideg képi világ és itthon méltatlanul kevéssé ismert mellékszereplők járnak. Érdemes megnézni, oázis a kertévés gagyiüzemek sivatagában.

Figyelmébe ajánljuk

A Fidesz házhoz megy

Megfelelő helyre kilopott adatbázis, telefonálgató propagandisták, aktivisták otthonát látogató Németh Balázs. Amit a Fidesz most csinál, régen a Kurucinfó munkája volt.

Mint az itatós

Szinte hihetetlen, de akad még olyan nagy múltú, híres szimfonikus zenekar, amely korábban soha nem járt Budapesten: közéjük tartozott a Tokiói Filharmonikus Zenekar is, holott erős magyar kötődésük van, hiszen Kovács János 1992 óta szerepel náluk vendégkarmesterként.

Minden meg akar ölni

  • SzSz

Andriivka aprócska falu Kelet-Ukrajnában, Donyeck megyében; 2014 óta a vitatott – értsd: az ENSZ tagországai közül egyedül Oroszország, Szíria és Észak-Korea által elismert – Donyecki Népköztársaság része.

S most reménykedünk

„Az élet távolról nézve komédia, közelről nézve tragédia” – az Arisztotelész szellemét megidéző mondást egyként tulajdonítják Charlie Chaplinnek, illetve Buster Keatonnek.

A szürkeség ragyogása

Különös élmény néhány napon belül látni két Molière-darabot a Pesti Színházban. A huszonöt éve bemutatott Képzelt beteg egy rosszul öregedő „klasszikus”, a Madame Tartuffe pedig egy kortárs átirat, amelynek első ránézésre a névegyezésen túl nem sok köze van a francia szerzőhöz. Ez utóbbi egyáltalán nem baj, még akár erény is lehet.