Az ügynök feltámadása - 24 (sorozat a Cool Tv-n)

  • Papp László Tamás
  • 2006. július 6.

Könyv

Eldőlt: a 24 Magyarországon a szubkulturális centruma és a fősodor legszéle közti zónába soroltatott. Erre utal, hogy a legelső évadot újfent - s utána rögvest tévépremierként a következőt - az ORTT-pukkasztó, átlagpolgár-sokkoló generációs rétegműsorokat sugárzó (használtfilm-lerakatként is működő) Cool Tv adja.

Eldőlt: a 24 Magyarországon a szubkulturális centruma és a fősodor legszéle közti zónába soroltatott. Erre utal, hogy a legelső évadot újfent - s utána rögvest tévépremierként a következőt - az ORTT-pukkasztó, átlagpolgár-sokkoló generációs rétegműsorokat sugárzó (használtfilm-lerakatként is működő) Cool Tv adja. (A nyitó szériát pár éve az MTV prime time-sávban sugározta, de a Nyugaton elképesztően sikeres, díjakat zsinórban söprő filmfüzér nézettsége a kezdeti több mint hatszázezresről a felére csökkent. Le is álltak vele.) Pedig a Kiefer Sutherland főszereplésével immár hatodik évadát taposó Fox-produkció az évtized legjobb krimithriller-szériája.

A kisszámú és belterjes hazai nézőtábor azért - a kreatívan sokszorosított DVD-lemezeknek hála - eddig is falta a legfrissebb részeket. Akik mindebből kimaradtak: a 24 részes sorozat Jack Bauer szövetségi ügynök egy napját mutatja be, valós időben. A jelenetek között a másodpercek a sorozat logójává vált digitális órán peregnek. Bauer versenyt fut az idővel, hogy megakadályozzon egy terrorakciót. A kezdő történetben speciel Palmer szenátor, a Fehér Ház első lehetséges afroamerikai lakója elleni merényletet. Az indító szituációból adódó látszat ellenére a 24 ügyesen manőverez a klisék és sztereotípiák csapdái között: politikust egyáltalán nem holmi közhelyes fehér rasszista brigád akarja lepuffantani, bőrszínének köze sincs a dologhoz. A filmsorozat amúgy is nagy ívben kerüli a direkt kultúrharcos-politikai tematikát, miközben egymással szemben álló tabukba is belemar. Vallási fundamentalisták aligha néznek szívesen olyan véres-lőporos krimit, ahol már a kezdő részek egyikében nők smárolnak. De píszí híveinek napját is tönkrevágja a cselekmény: a leszbi páros nem jófej feminista csajokból áll, hanem amorális szociopatákból, akik több száz utassal robbantottak fel egy óriásgépet. A jófiúknál focizó Bauer sem épp a törvények megszállottja. Sárkányokkal viaskodó posztmodern nietzschei karakter. Mindehhez idegnyűvő zenei aláfestés, libabőrösen hideg képi világ és itthon méltatlanul kevéssé ismert mellékszereplők járnak. Érdemes megnézni, oázis a kertévés gagyiüzemek sivatagában.

Figyelmébe ajánljuk

Aki úton van

Amikor 2021 nyarán megjelent Holi, azaz Hegyi Olivér első lemeze, sokan egy újabb izgalmas hazai rapkarrier kezdetét látták az anyagban.

A franciák megértették

Ritkán halljuk az isteneket énekelni. Néhanapján azonban zongoráznak, szájharmonikáznak és még gitároznak is. Legutóbb Párizs elővárosában, Boulogne-Billancourt-ban, a Szajna partján álló La Seine Musicale kulturális központban történt ilyen csoda.

Hitler fürdőkádjában

Lee Miller a múlt század húszas–harmincas éveinek bevállalós top divatmodellje volt, igazi címlaplány, de festette Picasso, fotózta és filmezte Man Ray, utóbbi élt is vele, és mentorálta mint fotóművészt.

Csaló napfény

Igaz, hamis, tény, vélemény, valóság és fikció. Ilyen és ehhez hasonló címkéket sietünk felnyalni a ránk zúduló információhalom darabjaira, hogy a kontroll, a rend illúziójával nyugtassuk magunkat és ne kelljen szembesülnünk vele, hogy nem létezik bizonyosság, csak kellően szűkre húzott nézőpont.

 

Gyilkosok szemlélője

A két évtizede elhunyt Roberto Bolaño minden egyes műve a költészet, a politika és a vadállati kegyetlenség együtthatásairól szól, az író regényeiben és elbeszéléseiben vissza-visszatérő karakterekkel, a költészet és a világ allegorikus megfeleltetésével olyan erős atmoszférát teremt, amelyből akkor sem akarunk kilépni, ha az hideg és szenvtelen.

Hús, kék vér, intrika

A folyamatosan az anyagi ellehetetlenülés rémével küszködő Stúdió K Színház jobbnál jobb előadásokkal áll elő. Az előző évadban a Prudencia Hart különös kivetkezése hódította meg a nézőket és a kritikusokat (el is nyerte a darab a legjobb független előadás díját), most pedig itt van ez a remek Stuart Mária. (A konklúzió persze nem az, hogy lám, minek a pénz, ha a függetlenek így is egész jól elműködnek, hiszen látható a társulatok fogyatkozásán, hogy mindez erőn túli áldozatokkal jár, és csak ideig-óráig lehetséges ilyen keretek között működni.)

Ide? Hová?

Magyarországon úgy megy, hogy négy­évente kijön a felcsúti jóember a sikoltozó övéi elé, és bemondja, hogy ő a Holdról is látszik.

Semmi jóra

„Újabb Mi Hazánk-siker: a Zeneakadémia lemondta Varnus Xavér koncertjét!” – írta büszkén Facebook-oldalára november 15-én Dúró Dóra. A bejelentést megelőzően a politikus nyílt levélben, az Országgyűlés alelnökeként követelte a Zeneakadémia vezetőjétől a koncert lefújását – minden különösebb vizsgálat, vizsgálódás nélkül, egyetlen ún. tényfeltáró cikkre alapozva.