Bárka kontra Bárka

szerző
Hermann Irén
publikálva
2002/4. (01. 31.)
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás

Meghosszabbították a Bárka Színház eddigi igazgatójának, Csányi Jánosnak a szerződését. A többségi tulajdonos józsefvárosi önkormányzat újabb öt évre

Meghosszabbították a Bárka Színház eddigi igazgatójának, Csányi Jánosnak a szerződését. A többségi tulajdonos józsefvárosi önkormányzat újabb öt évre

szavazott bizalmat a színház eddigi vezetőjének.ABárka Színház 1995-ös megalakulása óta sok minden nehezítette az Orczy-kerti teátrum életét: egy építkezés, több művészi és gazdasági válság, a társulat kettéválása több változást is hozott.

Az alapító igazgató, Csányi János szerződése azóta lejárt, ezért a színházban többségi tulajdonos józsefvárosi önkormányzat pályázatot írt ki az ügyvezető igazgatói posztra.

"A társasági szerződés alapján nem tehettük volna meg, hogy nem írunk ki pályázatot, ugyanakkor annak módját mi dönthettük volna el. A pályázat kiírása előtt azonban - a társulat kérésére - úgy módosítottuk a társasági szerződést, hogy mindenképpen nyílt pályázatot kell kiírni a Bárka igazgatói posztjára" - mondta a Narancsnak Csaplárosné Katkó Éva, a VIII. kerületi önkormányzat alpolgármestere. (Ahogy arról a Narancs is beszámolt, egy évvel ezelőtt komoly feszültség alakult ki a színház társulatán belül, ami végül szakításhoz vezetett: a társulat közel fele elhagyta a Bárkát.)

Az azóta már távozott társulati tagok kérésére módosította úgy az önkormányzat képviselő-testülete múlt év novemberében a társasági szerződést, hogy nem meghívásos zárt, hanem nyilvános pályázatot írtak ki a vezető pozícióra.

A beérkezett négy pályázatot szakmai testület bírálta el. Az önkormányzat a bírálóbizottság vezetésével Szabó Istvánt, az Országos Színháztörténeti Intézet és Múzeum igazgatóhelyettesét bízta meg, aki egyben a Bárka Kht. felügyelőbizottságának tagja, további tagnak pedig Nánay István színikritikust javasolta, aki évek óta a Bárka Hajónapló műhelyének tanára. A héttagú bizottságba rajtuk kívül a társulat is delegált egy tagot Bérczes László személyében, aki egyébiránt a Bárka művészeti vezetője. A további négy helyre a szakmai testület vezetője - a Magyar Színházi Társasággal egyeztetve - színházi szervezetek képviselőit, illetve színházi szakembereket kért fel. Így került a bizottságba Telihay Péter a Magyar Színházrendezői Testület, Börcsök Enikő a MASZK Országos Színészegyesület részéről, valamint Márta István a Magyar Színházi Társaság képviseletében. Szabó István meghívta még a bírálók közé Csóti Józsefet, a Radnóti Színház gazdasági igazgatóját.

A szakmai zsűri három tagjával szemben felmerült összeférhetetlenség vádjával az önkormányzat nem kívánt foglalkozni.

"A szakmai testület azért jött létre, hogy segítse a képviselők munkáját, ugyanakkor működésüket nem voltunk kötelesek vizsgálni. Két tagot mi javasoltunk megválasztani a taggyűlésnek, négy tagot pedig a színházi szakma delegált" - mondta az alpolgármester.

A testület december 18-án értékelte a pályázatokat, az ülésről a tagok döntése értelmében nem készült jegyzőkönyv, a vélemények írásbeli összefoglalóját pedig Szabó István elnök készítette el.

A bizottság a négy pályamű közül Kőváry Katalin rendező gyerek- és ifjúsági, valamint Hollai Kálmán roma színházát nem ajánlotta, míg Csányi János és Schilling Árpád pályázatát a kiírásnak megfelelőnek találta, így azokat részletesebben értékelte.

Telihay Péter és Börcsök Enikő a Narancsnak elmondta: ők nem látták a kész írásbeli véleményt, sőt Börcsök azt is hozzátette, az nem tükrözi az ő és az általa képviselt MASZK véleményét sem. Mint mondja, ő az értékelő beszélgetésen nem tett különbséget Schilling és Csányi pályázata között, ellentétben a Szabó által készített végső írásbeli véleménnyel.

"Csányi János pályázata, valamint ígéretes munkatársi gárdája, jó nevekből újjászervezett társulata, fedezettel bíró költségvetési elképzelései, művészi programja, továbbá eddig szerzett érdemei megkönnyítik a szakmai bírálóbizottság dolgát, jó szívvel javasolhatjuk a pályázót a döntéshozók figyelmébe" - áll a szakmai véleményben.

Szabó István, a bizottság elnöke a szavazáson elismerte, hogy különböző okok - pl. vidéki rendezés - miatt nem minden bíráló taghoz jutott el a végső változat, amit ő igenis a szóbeli beszélgetés alapján készített el, minden elhangzott vélemény figyelembevétele mellett.

A szavazáson felszólaló MSZP-s illetve fideszes frakcióvezető is kijelentette, a Bárka ügye szakmai döntés, ezért a zsűri véleményére támaszkodnak.

A szakmai testület egyes tagjaival szemben felmerült összeférhetetlenség vádja elveszett a nagy hangzavarban, a képviselők elsiklottak a tény felett, miszerint a hét szakmai zsűritag közül háromnak szoros kötődése van a színházhoz, melynek sorsáról éppen döntenek.

"Az önkormányzat két tagot jelölt a bizottságba. Mindketten jelentős szakmai múlttal rendelkező, köztiszteletben álló személyiségek, a véleményüket nem is lehetett volna befolyásolni" - kommentálta Csányi az összeférhetetlenség kérdését.

A döntés megvitatásakor a képviselők Schilling Árpád kérésére lehetőséget adtak a pályázóknak, hogy tíz percben reagáljanak a róluk alkotott szakmai véleményre.

A képviselők beszélgetéseivel, telefonálásaival, ki-be járkálásaival tarkított beszédek érthető módon nem találtak nyitott fülekre. Talán akkor támadt egy kis csönd, amikor Hollai Kálmán megemlítette, egy ismerőse az önkormányzatból néhány nappal azelőtt azt tanácsolta neki, el se jöjjön a szavazásra, mert Csányi biztos befutó.

Schilling Árpád a Narancsnak elmondta: mivel nyilvánvaló volt, hogy a képviselők a döntéskor kizárólag a szakmai értékelésre hagyatkoztak, nem maradt más választása, mint hogy pontról pontra megcáfolja az értékelésben leírtakat.

"Az értékelés alapvetően pontatlan, szakmaiatlan és manipulatív, a Krétakör pályázatát értékelő rész megfogalmazása rosszindulatú: állítása szerint nincs meg az ötévesszínházvezetői tapasztalatom, pedig - ahogy az köztudott - immáron hetedik éve vezetem a Krétakör társulatát. Megkérdőjelezték a külföldi vendégszerepléseink rentabilitását is, pedig a tavalyi évben ezekből a hazai (a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumától és a fővárostól származó támogatás) többszörösét szedtük össze. Megengedhetetlen, hogy egy szakmai ajánlás olyan álköltői kérdésekkel riogasson politikusokat, mint >>Lehetséges, hogy a Krétakör számára a (színház)építéshez a romboláson keresztül vezet az út?vagy >>Ki fizeti meg a radikális változás árát? mondta Schilling, akinek pályázatát egyébként egységesen támogatták a Bárkától egy évvel ezelőtt megvált társulati tagok is, köztük több alapító tag.

Csányi János pályázatát ugyanakkor a bírálók így jellemezték:

"A pályázat talán legfontosabb üzenete, ugyanakkor személyes életének is jelenleg legnagyobb tétje, Csányi János vezető képességeinek és művészi ambícióinak birkózása, illetve kiegyezése, megbékélése. A változás talán így ragadható meg: Csányi leszámolt azzal az illúzióval, hogy ő legyen társulatának művészeti szempontból egyedül meghatározó személyisége" - áll a szerkesztőségünk birtokában lévő szakmai véleményben.

Csányi azonban máshogy emlékszik a személyes pályafutását méltató részre.

"Én is kezembe kaptam az ajánlást, de erre így nem emlékszem. A szakmai testület az ajánlását tudtommal egyhangú véleményként hozta meg. Szakmai és morális szempontból is elfogadhatatlannak tartom, hogy az ülésen az egyik pályázó megszerezte a kuratórium ajánlását, majd azt a meghallgatásakor sorról sorra kikérte magának, mert a szakmai testület nem mondott a pályázatáról minden tekintetben kedvező véleményt. Ilyenről én még nem hallottam, de úgy látszik, a gátlástalanság és az arrogancia határtalan" - mondta a Narancsnak a régi-új igazgató, akit pedig a Bárka jelenlegi társulata, valamint dolgozói, azaz mintegy 80 ember támogatott.

A hosszas vita ellenére a döntés végül megszületett: a képviselő-testület 20 igen, 3 nem és egy tartózkodás mellett újabb öt évre Csányi Jánost nevezte ki a Bárka élére.

"A Bárka Kht. megalakulása óta pártsemleges, ez nem volt másképp a mostani döntés esetében sem" - mondta el a Narancsnak a VIII. kerületi alpolgármester aszszony, aki hozzátette, a szavazatokból az is kiderült, hogy mindegyik frakcióból érkezett szavazat Csányi János pályázatára.

Az estébe hajló ülés minden tekintetben megfelelt a színházi légkörnek. Volt ott minden: főszereplők, akikre nem figyel senki, papírzacskóval zörgő közönség, drukkerek, ellendrukkerek, indulatok, majd katarzis: a régi-új igazgató könnyeivel küzdött a végső szavazáskor. A meghajlás sem maradt el: Csányi egyenként bemutatta a színház nagy számban felvonultatott alkalmazottait.

A döntéshozók mégis büszkék, hiszen mint mondják, a Bárka esetében soha nem látott intenzitással vonták be a döntésbe a színházi szakma képviselőit.

Hermann Irén

szerző
Hermann Irén
publikálva
2002/4. (01. 31.)
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás
Cimkék:
Ezt már olvasta?

Legfrissebb Narancs

„Nem kérünk bocsánatot”
Interjú „Tibi atyával”
Interjú Palkovics Lászlóval
Mi lesz az MTA-intézetekkel?
Évadnyitó melléklet
Jordán Adél, Carly Wijs, Pintér Béla színháza
Tartalomjegyzék Legfrissebb Narancs

best of Narancs

Narancs vélemény

Kultúra

még több Kultúra...