Bárka kontra Bárka

  • Hermann Irén
  • 2002. január 31.

Könyv

Meghosszabbították a Bárka Színház eddigi igazgatójának, Csányi Jánosnak a szerződését. A többségi tulajdonos józsefvárosi önkormányzat újabb öt évre

Meghosszabbították a Bárka Színház eddigi igazgatójának, Csányi Jánosnak a szerződését. A többségi tulajdonos józsefvárosi önkormányzat újabb öt évre

szavazott bizalmat a színház eddigi vezetőjének.ABárka Színház 1995-ös megalakulása óta sok minden nehezítette az Orczy-kerti teátrum életét: egy építkezés, több művészi és gazdasági válság, a társulat kettéválása több változást is hozott.

Az alapító igazgató, Csányi János szerződése azóta lejárt, ezért a színházban többségi tulajdonos józsefvárosi önkormányzat pályázatot írt ki az ügyvezető igazgatói posztra.

"A társasági szerződés alapján nem tehettük volna meg, hogy nem írunk ki pályázatot, ugyanakkor annak módját mi dönthettük volna el. A pályázat kiírása előtt azonban - a társulat kérésére - úgy módosítottuk a társasági szerződést, hogy mindenképpen nyílt pályázatot kell kiírni a Bárka igazgatói posztjára" - mondta a Narancsnak Csaplárosné Katkó Éva, a VIII. kerületi önkormányzat alpolgármestere. (Ahogy arról a Narancs is beszámolt, egy évvel ezelőtt komoly feszültség alakult ki a színház társulatán belül, ami végül szakításhoz vezetett: a társulat közel fele elhagyta a Bárkát.)

Az azóta már távozott társulati tagok kérésére módosította úgy az önkormányzat képviselő-testülete múlt év novemberében a társasági szerződést, hogy nem meghívásos zárt, hanem nyilvános pályázatot írtak ki a vezető pozícióra.

A beérkezett négy pályázatot szakmai testület bírálta el. Az önkormányzat a bírálóbizottság vezetésével Szabó Istvánt, az Országos Színháztörténeti Intézet és Múzeum igazgatóhelyettesét bízta meg, aki egyben a Bárka Kht. felügyelőbizottságának tagja, további tagnak pedig Nánay István színikritikust javasolta, aki évek óta a Bárka Hajónapló műhelyének tanára. A héttagú bizottságba rajtuk kívül a társulat is delegált egy tagot Bérczes László személyében, aki egyébiránt a Bárka művészeti vezetője. A további négy helyre a szakmai testület vezetője - a Magyar Színházi Társasággal egyeztetve - színházi szervezetek képviselőit, illetve színházi szakembereket kért fel. Így került a bizottságba Telihay Péter a Magyar Színházrendezői Testület, Börcsök Enikő a MASZK Országos Színészegyesület részéről, valamint Márta István a Magyar Színházi Társaság képviseletében. Szabó István meghívta még a bírálók közé Csóti Józsefet, a Radnóti Színház gazdasági igazgatóját.

A szakmai zsűri három tagjával szemben felmerült összeférhetetlenség vádjával az önkormányzat nem kívánt foglalkozni.

"A szakmai testület azért jött létre, hogy segítse a képviselők munkáját, ugyanakkor működésüket nem voltunk kötelesek vizsgálni. Két tagot mi javasoltunk megválasztani a taggyűlésnek, négy tagot pedig a színházi szakma delegált" - mondta az alpolgármester.

A testület december 18-án értékelte a pályázatokat, az ülésről a tagok döntése értelmében nem készült jegyzőkönyv, a vélemények írásbeli összefoglalóját pedig Szabó István elnök készítette el.

A bizottság a négy pályamű közül Kőváry Katalin rendező gyerek- és ifjúsági, valamint Hollai Kálmán roma színházát nem ajánlotta, míg Csányi János és Schilling Árpád pályázatát a kiírásnak megfelelőnek találta, így azokat részletesebben értékelte.

Telihay Péter és Börcsök Enikő a Narancsnak elmondta: ők nem látták a kész írásbeli véleményt, sőt Börcsök azt is hozzátette, az nem tükrözi az ő és az általa képviselt MASZK véleményét sem. Mint mondja, ő az értékelő beszélgetésen nem tett különbséget Schilling és Csányi pályázata között, ellentétben a Szabó által készített végső írásbeli véleménnyel.

"Csányi János pályázata, valamint ígéretes munkatársi gárdája, jó nevekből újjászervezett társulata, fedezettel bíró költségvetési elképzelései, művészi programja, továbbá eddig szerzett érdemei megkönnyítik a szakmai bírálóbizottság dolgát, jó szívvel javasolhatjuk a pályázót a döntéshozók figyelmébe" - áll a szakmai véleményben.

Szabó István, a bizottság elnöke a szavazáson elismerte, hogy különböző okok - pl. vidéki rendezés - miatt nem minden bíráló taghoz jutott el a végső változat, amit ő igenis a szóbeli beszélgetés alapján készített el, minden elhangzott vélemény figyelembevétele mellett.

A szavazáson felszólaló MSZP-s illetve fideszes frakcióvezető is kijelentette, a Bárka ügye szakmai döntés, ezért a zsűri véleményére támaszkodnak.

A szakmai testület egyes tagjaival szemben felmerült összeférhetetlenség vádja elveszett a nagy hangzavarban, a képviselők elsiklottak a tény felett, miszerint a hét szakmai zsűritag közül háromnak szoros kötődése van a színházhoz, melynek sorsáról éppen döntenek.

"Az önkormányzat két tagot jelölt a bizottságba. Mindketten jelentős szakmai múlttal rendelkező, köztiszteletben álló személyiségek, a véleményüket nem is lehetett volna befolyásolni" - kommentálta Csányi az összeférhetetlenség kérdését.

A döntés megvitatásakor a képviselők Schilling Árpád kérésére lehetőséget adtak a pályázóknak, hogy tíz percben reagáljanak a róluk alkotott szakmai véleményre.

A képviselők beszélgetéseivel, telefonálásaival, ki-be járkálásaival tarkított beszédek érthető módon nem találtak nyitott fülekre. Talán akkor támadt egy kis csönd, amikor Hollai Kálmán megemlítette, egy ismerőse az önkormányzatból néhány nappal azelőtt azt tanácsolta neki, el se jöjjön a szavazásra, mert Csányi biztos befutó.

Schilling Árpád a Narancsnak elmondta: mivel nyilvánvaló volt, hogy a képviselők a döntéskor kizárólag a szakmai értékelésre hagyatkoztak, nem maradt más választása, mint hogy pontról pontra megcáfolja az értékelésben leírtakat.

"Az értékelés alapvetően pontatlan, szakmaiatlan és manipulatív, a Krétakör pályázatát értékelő rész megfogalmazása rosszindulatú: állítása szerint nincs meg az ötévesszínházvezetői tapasztalatom, pedig - ahogy az köztudott - immáron hetedik éve vezetem a Krétakör társulatát. Megkérdőjelezték a külföldi vendégszerepléseink rentabilitását is, pedig a tavalyi évben ezekből a hazai (a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumától és a fővárostól származó támogatás) többszörösét szedtük össze. Megengedhetetlen, hogy egy szakmai ajánlás olyan álköltői kérdésekkel riogasson politikusokat, mint >>Lehetséges, hogy a Krétakör számára a (színház)építéshez a romboláson keresztül vezet az út?vagy >>Ki fizeti meg a radikális változás árát? mondta Schilling, akinek pályázatát egyébként egységesen támogatták a Bárkától egy évvel ezelőtt megvált társulati tagok is, köztük több alapító tag.

Csányi János pályázatát ugyanakkor a bírálók így jellemezték:

"A pályázat talán legfontosabb üzenete, ugyanakkor személyes életének is jelenleg legnagyobb tétje, Csányi János vezető képességeinek és művészi ambícióinak birkózása, illetve kiegyezése, megbékélése. A változás talán így ragadható meg: Csányi leszámolt azzal az illúzióval, hogy ő legyen társulatának művészeti szempontból egyedül meghatározó személyisége" - áll a szerkesztőségünk birtokában lévő szakmai véleményben.

Csányi azonban máshogy emlékszik a személyes pályafutását méltató részre.

"Én is kezembe kaptam az ajánlást, de erre így nem emlékszem. A szakmai testület az ajánlását tudtommal egyhangú véleményként hozta meg. Szakmai és morális szempontból is elfogadhatatlannak tartom, hogy az ülésen az egyik pályázó megszerezte a kuratórium ajánlását, majd azt a meghallgatásakor sorról sorra kikérte magának, mert a szakmai testület nem mondott a pályázatáról minden tekintetben kedvező véleményt. Ilyenről én még nem hallottam, de úgy látszik, a gátlástalanság és az arrogancia határtalan" - mondta a Narancsnak a régi-új igazgató, akit pedig a Bárka jelenlegi társulata, valamint dolgozói, azaz mintegy 80 ember támogatott.

A hosszas vita ellenére a döntés végül megszületett: a képviselő-testület 20 igen, 3 nem és egy tartózkodás mellett újabb öt évre Csányi Jánost nevezte ki a Bárka élére.

"A Bárka Kht. megalakulása óta pártsemleges, ez nem volt másképp a mostani döntés esetében sem" - mondta el a Narancsnak a VIII. kerületi alpolgármester aszszony, aki hozzátette, a szavazatokból az is kiderült, hogy mindegyik frakcióból érkezett szavazat Csányi János pályázatára.

Az estébe hajló ülés minden tekintetben megfelelt a színházi légkörnek. Volt ott minden: főszereplők, akikre nem figyel senki, papírzacskóval zörgő közönség, drukkerek, ellendrukkerek, indulatok, majd katarzis: a régi-új igazgató könnyeivel küzdött a végső szavazáskor. A meghajlás sem maradt el: Csányi egyenként bemutatta a színház nagy számban felvonultatott alkalmazottait.

A döntéshozók mégis büszkék, hiszen mint mondják, a Bárka esetében soha nem látott intenzitással vonták be a döntésbe a színházi szakma képviselőit.

Hermann Irén

Figyelmébe ajánljuk

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.

Ingyen Carlsberg

  • - turcsányi -

Valamikor a múlt század kilencvenes éveinek elején Bille August nemzetközi hírű svéd filmrendező rájött, hogy mégsem lenne jó, ha ő lenne a filmművészet második Ingmar Bergmanja, még akkor sem, ha az ügyért addig számos követ megmozgatott (Hódító Pelle Max von Sydow-val, 1987; Legjobb szándékok, egyenesen Bergman forgatókönyvéből, 1992).

Utánunk a robotok?

A Székesfehérváron tavasszal bemutatott színpadi átiratot Szikora János, a Vörösmarty Színház tizenhárom év után elköszönő igazgatója rendezte. A színház vezetésére kiírt, majd megismételt pályázat után ősztől már Dolhai Attila irányításával működő teátrum irányvonala minden bizonnyal változni fog, a társulat egy része is kicserélődött, így A Nibelung-lakópark egy korszak összegzésének, Szikora János búcsúelőadásának is tekinthető.

Túlélni a békét

Az előadás ismét azt bizonyította, hogy egy ideje a Miskolci Nemzeti Színházé a magyar nyelvű színjátszás egyik legerősebb társulata. Pedig a darab – annak ellenére, hogy színházi felkérésre született – egyáltalán nem kínálja magát könnyen a színrevitelre.

„Idő és hely hoz létre igazi közösséget”

A Freeszfe elnökeként teljesen az egyesület körüli teendők kötötték le Forgács Péter figyelmét, mostantól pedig a FREEDOM, az új otthonuk szellemiségének kialakítása a cél. Arról kérdeztük, mit terveznek az épülettel, mit jelent a szabadság, és egyáltalán, milyen iskola lesz itt.

A Bolsonaro-végjáték

Szeptember 11-én a brazil szövetségi legfelsőbb bíróság, a Supremo Tribunal Federal (STF) bűnösnek mondta ki a demokratikus rend elleni szövetkezésben és 27 év és 3 hónap szabadságvesztésre ítélte Jair Messias Bolsonarót, Brazília volt elnökét, aki 2019 és 2022 között töltötte be ezt a posztot.