Cirkusz: A víz azért túlzás (Cirkusz szárazon és vízen)

  • 1997. április 24.

Könyv

Van egy épület az Állatkert meg a Vidám Park között, amit tényleg csak annak lehet használni, aminek építették: cirkusznak. A Fővárosi Nagycirkusz (FNC) az ország egyetlen "kőcirkusza", több mint ezer nézőnek készült, és már évek óta annyira veszteséges, hogy az csak na.

Van egy épület az Állatkert meg a Vidám Park között, amit tényleg csak annak lehet használni, aminek építették: cirkusznak. A Fővárosi Nagycirkusz (FNC) az ország egyetlen "kőcirkusza", több mint ezer nézőnek készült, és már évek óta annyira veszteséges, hogy az csak na.

Isten tudja, hogy tudják működtetni, de tény, hogy az intézmény vezetősége időnként újabb és újabb műsorokat tud tető alá hozni, ami - látva a helyzetet - valóban tiszteletre méltó igyekezet bizonyítéka.

Jelenleg éppen a Cirkusz szárazon és vízen című nemzetközi (tulajdonképpen orosz-magyar) műsor látható, amiről az egykori, Világ Ifjúsága című lap posztermagazinjára emlékeztető FNC-kiadványban a következőket olvashatjuk: "A nemzetközi műsor rendkívül érdekes, izgalmas lesz, és mint a címéből is kitűnik, nem éppen szokványos, mivel a második részben olyan cirkuszi világba kalauzoljuk Önöket, ami a vízben játszódik. Fantasztikus élményt nyújt a közönségnek a vízzel megtöltött manézs, és az itt lezajló produkciók, mesterséges tavat varázsolunk a közönség elé. A porondon

háromszázezer liter vízzel,

fiatal, tehetséges artistákkal, csillogó fénnyel, sziporkázó muzsikával mutatjuk be a vizek világát."

A felsorolt sziporkához persze az első részen keresztül vezetett az út; ez egy rendkívül korrekt "szárazföldi" produkcióhalmazt jelentett. Irina kantáros nadrágba öltöztetett kismajmokat dresszírozott, a Tirano csoport két tagja rudat vett vállára, azon mutatott be szaltó mortálét a harmadik, Petr Prostetsovi sem vallott szégyent majdnem százegy uszkárral, a Trió Maslov lélegzetelállító volt, a BMX-lovagok pedig természetesen béemikszeztek. Volt néhány látványos baki, például a Donnert lovascsoport egyik tagja zsonglőrködés közben kidobta az egyik karikát a közönség közé, de ettől csak emberibbé vált az egész.

A második rész, azaz a "vizesblokk" azonban teljesen megmagyarázhatatlan volt. Egy csapként funkcionáló hatalmas sárkányfej segítségével valóban telitöltötték a manézst vízzel, közepére beállítottak egy kis szigetet, és azon folytatódott a műsor, kispályássá átalakítva a porondot. Gomolygott a működ, villogtak a fények,

sikoltoztak a gyerekek,

hogy "hú, de jó"

A későbbiekben láthattuk Andreát, a kígyólányt, a Yin és Yang még véletlenül sem kínai művészházaspárt, akik metallistának öltözve zsonglőrködtek különböző lángoló tárgyakkal, a Kazacsenkó csoport görkorcsolya-bemutatóját, valamint a Trio Goldent, három aranyra festett nőcit, akik egymásra másztak, szóval olyan dolgok történtek, amelyekhez

abszolút nem volt szükség vízre,

sőt talán még porondra sem, mivel ezek a mutatványok inkább az esztrád kategóriát képviselték. Valójában csak egy elázós jófejeskedés ("önként jelentkezőknek" kellett gatyára vetkőzniük és mosóteknőkben evezősversenyt játszaniuk - vízbe pottyantak mindahányan), valamint a fő közönségcsalogató, Adele és Stefano fókaidomítása indokolta a háromszázezer liter víz jelenlétét, ami a műsorból körülbelül tíz percet vett igénybe.

Aztán az egésznek nagyon hamar vége lett, a fináléra előkerült az összes fellépő, ott integettek a mesterséges medence szélén, kínosan ügyelve arra, hogy bele ne essenek. Hogy a parádé teljes legyen, három fellépő hölgy villánykörtékkel feldíszített deszkákon siklott a habok közt, amit Fővárosi Nagycirkusz feliratú overallba öltözött fiatalemberek toltak, térdig gázolva a vízben.

- legát -

Figyelmébe ajánljuk

Pizsamapartizánok

Régen a film az életet utánozta (a vonat érkezett, a munkások a gyárból meg távoztak, csak hogy a klasszikusoknál maradjunk), ma már fordítva van: úgy akarunk viselkedni, mint kedvenc filmjeink szereplői, rájuk akarunk hasonlítani, azt akarjuk átélni, amit ők.

Amerikai legenda

Ez a film annyira áhítatos tisztelgés az Ed Sullivan nevű legenda előtt, hogy szinte észre sem vesszük, mennyire hiányzik belőle az Ed Sullivan nevű ember, aki egykor, a tévézés hőskorában a róla elnevezett, minden idők leghosszabb ideig létező és legnagyobb nézettséget elérő show-ját vezette – tulajdonképpen megteremtve a tv-show műfaját, mint olyat.

AI kontra Al Bano

A kisebb-nagyobb kihagyásokkal és különböző neveken, de 1987 óta létező Vasvári Színjátszó Fesztivál az alkalmi falusi színjátszóktól a független színházi szféra elismert társu­la­tai­ig terjedően reprezentálja a hazai nem hivatásos színjátszás különböző szintjeit.

Családban marad

A kiállításon apa és fia műveit látjuk generációs párba állítva, nemzetközi kontextusba helyezve és némileg rávilágítva a hazai üvegművészet status quójára.

„Bős–Nagymaros Panama csatorna” - így tiltakoztak a vízlépcső és a rendszer ellen 1988-ban

A Mű a rendszer jelképe lett. Aki az építkezés ellen tiltakozott, a rendszer ellen lépett fel – aki azt támogatta, a fennálló rendszert védte. Akkor a Fidesz is a környezetpusztító nagymarosi építkezés leállítását követelte. És most? Szerzőnk aktivistaként vett részt a bős–nagymarosi vízlépcső elleni tiltakozás­sorozatban. Írásában saját élményei alapján idézi fel az akkor történteket.

Elverték a jövőt

Lehetetlen immár elfedni a magyar nyugdíjrendszer strukturális bajait. Lehet titkolni a kassza hiányát, lehet utalványt osztogatni – a demográfia, az elhibázott és a meg nem hozott kormányzati intézkedések baljós jövőt vetítenek előre. Aligha véletlen, hogy egyelőre a kormány­váltásra készülő erő próbálkozásai is harmatgyengék.