rés a présen

"Cserébe kinyílt előttem egy költői világ"

Nádori Lídia műfordító

  • rés a présen
  • 2012. november 4.

Könyv

rés a présen: Hogyan keveredtél fordítói viszonyba Herta Müllerrel, az immár Nobel-díjas, romániai származású német írónővel? Nádori Lídia: Megkeresett a Cartaphilus kiadó a Nobel-díj kihirdetésének másnapján. A Lélegzethintával kezdtem. Embert próbáló munka volt, mert Müller lírai szerző.

Prózafordítóként megszoktam, hogy belekapaszkodom a történetbe, a karakterekbe - ezektől a fogódzóktól meg kellett válni. Cserébe kinyílt előttem egy költői világ, a Lélegzethinta például egyetlen hatalmas metafora.

rap: A Lélegzethintán kívül hány kötetét fordítottad?

NL: Három regény követte, sorrendben: A róka volt a vadász, Szívjószág, Fácán az ember, semmi több. Ebből kettőt én fordítottam, a Fácán... Karácsonyi Noémi munkája. Ezzel a négykötetes sorozat befejeződött.

rap: A szavak ördögi köre címmel nyílik az írónő munkásságáról kiállítás a Goethe Intézetben október 4-én. Hogyan lehet egy íróból életében életmű-kiállítást csinálni?

NL: Valóban bizarr, mintha lezárult volna az életmű. Nekünk viszont hallatlanul érdekes. Szorosan összefonódik olyan témákkal, mint kisebbségnek lenni, diktatúrában élni, gyökereket elveszíteni és gyökeret ereszteni másutt, idegennek lenni egy országban, amelynek a nyelve az anyanyelvem. Ezekről, a művekről és Herta Müller életéről mesél a kiállítás fotókkal, videókkal, dokumentumokkal.

rap: Tárlatvezetőként is részt veszel a programon. Hogyan képzeljük ezt el?

NL: Az irányított játékkal összekapcsolt "szerzői" tárlatvezetéseket Ursula Kanyóval, a Goethe Intézet munkatársával és Vágó Marianna drámapedagógussal közösen dolgoztuk ki. Én kezdem október 11-én, 18-án Dragomán György íróé a terep. Azért kértük fel őt, mert nagyon jó olvasója Herta Müllernek. Október 25-én pedig Vincze Ferenc irodalomtörténész, kritikus mutatja be a kiállítást. A Fácán az ember, semmi több megjelenése a finisszázs napjára, november 9-ére esik. Akkor lehet majd személyesen is találkozni Herta Müllerrel - Váradi Júlia beszélget vele.

rap: Milyen fordításokkal készülsz a következő évadra? Hol és mikor találkozhat veled a közönség akár élőben, akár a polcokon?

NL: A Hanem zenekarral legközelebb október 23-án este tízkor lépünk fel a Bakelit Multi Art Centerben. Érdemes oda kijönni, mert aznap játssza talán utoljára a Trainingspot Társulat az Új hídavatást, a végzett vörösmartys diákok pedig a nagy port kavart Jövőképtelent. Fordítóként most afféle jutalomjátékot kaptam a Libri Kiadótól. Michael Kumpfmüllernek Az élet gyönyörűsége című könyvét fordítom. A regény Franz Kafka utolsó szerelmének, egyben élete utolsó fél évének történetét dolgozza fel. Azután, ha minden igaz, gyerekkönyvek következnek.

rap: Közéletet is élsz oktatásügyben. Hol áll jelenleg a tanszabadság ügye?

NL: A Hálózat a Tanszabadságért mozgalomban dolgoztam tavaly. Protest ügynek indult, de most is intenzív munka zajlik. Pedagógusok, oktatási szakértők dolgoznak a kormányzat helyett: árnyék-hatástanulmányokat végeznek. Arról gondolkodnak, hogy milyen is legyen a demokratikus, méltányos és hatékony iskola. Minden tiszteletem a HAT aktív tagjaié - én kénytelen voltam visszatérni a munkámhoz, most is a tavalyi lemaradásaimat próbálom ledolgozni. A HAT-ban óriási potenciál van, biztos vagyok benne, hogy töretlen lendülettel folyik a munka 2014-ig és tovább.

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.