Könyv

Mark Lawrence Tövisek hercege

  • Róbert Katalin
  • 2012. november 4.

Könyv

című, máris világhírű első regényében különös univerzumot ír le: a kötet elején látható térkép olyan kitalált birodalmat rajzol fel, amelynek múltja megegyezik Európáéval, főhőse Plutarkhoszon és Platónon nevelkedett, és időnként szidja a pápát és az egyházat.

Teszi mindezt egy lovakkal, kardokkal és páncélokkal teli, középkori világban - ahol idővel belebotlik egy számítógépbe és néhány atombombába. Ennyi alapján a történet lehetne akár a mi világunk jövőjében játszódó fantasy is, ahol jelenleg középkori állapotok uralkodnak, és a fejlett technika már réges-régen a múlt csodájává vált. Ám hogy pontosan mi a háttérsztori, az az első kötetet elolvasva nem derül ki - és ez komoly hiányosság: a szerző nemegyszer érdekes kérdéseket vet fel, így csigázva fel az olvasókat, hogy aztán, mintha csak megfeledkezett volna róluk, kifejtetlenül hagyja őket. Így még az sem biztos, hogy A széthullott birodalom trilógia legegyedibbnek tűnő ötletei nem csak "kis színesnek" lettek elrejtve az alaptörténet sorai közé. Amely viszont mindettől eltekintve is kiegyenlítetlen: a könyv eleje céltalan, túlnyújtott jelenetekkel csordogál, ráadásul a szerző időnként ismétli önmagát, és unalomig nyomatékosít olyan, metaforának szánt képeket, mint a főhős fennakadása és tehetetlensége egy tövisbokron.

A főszereplő túl jól sikerült antihősnek: nem könnyű együtt érezni vele, izgulni érte, így viszont nem lesz érdekes a története - pedig a kötet utolsó harmadában több izgalmas helyzet is adódik. De úgy tűnik, Lawrence igyekezett megúszni a harcok leírását: az egyébként mindössze tizennégy éves főhős túl könnyen ér el győzelmeket - és nem csak akkor, amikor tudtán kívül irányítja és segíti őt egy varázsló. Meglehet, hogy a trilógia összetett és lenyűgöző sorozattá növi ki magát - kérdés, hány olvasó fog esélyt adni neki a kissé érdektelen nyitás után.

Fumax Kiadó, 2012, 344 oldal, 3490 Ft


Figyelmébe ajánljuk

A kutya mellett

A filmművészetben a Baran című, egyszerre realista és költői remekmű (Madzsid Madzsidi) jóvoltából csodálkozhatott rá a világ először az iráni afgán menekültek sorsára.

Iszony

Kegyetlen, utálatos film Veronika Franz és Severin Fiala legújabb munkája (ők a felelősek a 2014-es, hasonlóan bársonyos Jó éjt, anyu! című horrorért).

Elvis gyémánt félkrajcárja

  • - turcsányi -

Van a Hülye Járások Minisztériumának egy vígjátéki alosztálya, ott írták elő, hogy ha valaki el akarja kerülni a helyzetkomikumok – művészileg nyilván szerfelett alantas – eszköztárának használatát, hősét úgy kell járatnia (lehetőleg a medence partján), hogy a mozgása végig magán hordozza a szerepét.

Saját magány

A Comédie-Française évszázadok óta egyre bővülő, immár többezresre duzzadt repertoárjából most a klasszicista szerző modern köntösbe bújt, Guy Cassiers rendezésében újragondolt változatát hozták el Budapestre – pár hónappal a premier után.

Az én bilincsei

A Losoncról származó Koós Gábor (1986) a Képzőművészeti Egyetem grafikaszakán végzett, és még tanulmányai idején monumentális, több mint két méter magas munkáival lett ismert.

Kihaltunk volna

Ez az átfogó nőtörténeti mű nem Hatsepszut, az egyiptomi fáraónő, vagy Endehuanna, a sumér költőnő, és még csak nem is a vadászó férfi, gyűjtögető nő meséjével kezdődik, hanem egy mára kihalt, hüvelykujjnyi, rovarevő, tojásrakó, pocokszerű lénytől indulunk el, amely még a dinoszauruszok lába mellett osonva vadászott.

Alexandra, maradj velünk!

"Alexandra velünk marad. S velünk marad ez a gondolkodásmód, ez a tempó is. A mindenkin átgázoló gátlástalanság. Csak arra nincs garancia, hogy tényleg ilyen vicces lesz-e minden hasonló akciójuk, mint ez volt. Röhögés nélkül viszont nehéz lesz kihúzni akár csak egy évet is."