Könyv

Mark Lawrence Tövisek hercege

  • Róbert Katalin
  • 2012. november 4.

Könyv

című, máris világhírű első regényében különös univerzumot ír le: a kötet elején látható térkép olyan kitalált birodalmat rajzol fel, amelynek múltja megegyezik Európáéval, főhőse Plutarkhoszon és Platónon nevelkedett, és időnként szidja a pápát és az egyházat.

Teszi mindezt egy lovakkal, kardokkal és páncélokkal teli, középkori világban - ahol idővel belebotlik egy számítógépbe és néhány atombombába. Ennyi alapján a történet lehetne akár a mi világunk jövőjében játszódó fantasy is, ahol jelenleg középkori állapotok uralkodnak, és a fejlett technika már réges-régen a múlt csodájává vált. Ám hogy pontosan mi a háttérsztori, az az első kötetet elolvasva nem derül ki - és ez komoly hiányosság: a szerző nemegyszer érdekes kérdéseket vet fel, így csigázva fel az olvasókat, hogy aztán, mintha csak megfeledkezett volna róluk, kifejtetlenül hagyja őket. Így még az sem biztos, hogy A széthullott birodalom trilógia legegyedibbnek tűnő ötletei nem csak "kis színesnek" lettek elrejtve az alaptörténet sorai közé. Amely viszont mindettől eltekintve is kiegyenlítetlen: a könyv eleje céltalan, túlnyújtott jelenetekkel csordogál, ráadásul a szerző időnként ismétli önmagát, és unalomig nyomatékosít olyan, metaforának szánt képeket, mint a főhős fennakadása és tehetetlensége egy tövisbokron.

A főszereplő túl jól sikerült antihősnek: nem könnyű együtt érezni vele, izgulni érte, így viszont nem lesz érdekes a története - pedig a kötet utolsó harmadában több izgalmas helyzet is adódik. De úgy tűnik, Lawrence igyekezett megúszni a harcok leírását: az egyébként mindössze tizennégy éves főhős túl könnyen ér el győzelmeket - és nem csak akkor, amikor tudtán kívül irányítja és segíti őt egy varázsló. Meglehet, hogy a trilógia összetett és lenyűgöző sorozattá növi ki magát - kérdés, hány olvasó fog esélyt adni neki a kissé érdektelen nyitás után.

Fumax Kiadó, 2012, 344 oldal, 3490 Ft


Figyelmébe ajánljuk

Céltalan poroszkálás

A két fivér, Lee (Will Poulter) és Julius (Jacob Elordi) ígéretet tesznek egymásnak: miután leszereltek a koreai háborús szolgálatból, a veteránnyugdíjukból házat vesznek maguknak Kalifornia dinamikusan növekvő elővárosainak egyikében.

Autósmozi

  • - turcsányi -

Vannak a modern amerikai mitológiának Európából nézvést érthető és kevésbé érthető aktorai és momentumai. Mindet egyben testesíti meg a Magyarországon valamikor a nyolcvanas években futó Hazárd megye lordjai című, s az Egyesült Államokan 1979 és 1985 között 146 részt megérő televíziós „kalandsorozat”, amely ráadásul még legalább három mozifilmet is fialt a tengerentúli közönség legnagyobb örömére, s Európa kisebb furcsálkodására.

Húsban, szőrben

Mi maradt élő a Pécs 2010 Európa Kulturális Fővárosa programból? Nem túl hosszú a sor. A Tudásközpont és a Zsolnay Örökségkezelő Nkft. kulturális intézményei: a Zsolnay Negyed és a Kodály Központ, és a Zsolnay Negyedben az eleve kiállítótérnek épült m21 Galéria, amelynek mérete tekintélyes, minősége pedig európai színvonalú.

Rémek és rémültek

Konkrét évszám nem hangzik el az előadásban, annyi azonban igen, hogy negyven évvel vagyunk a háború után. A rendszerbontás, rendszerváltás szavak is a nyolcvanas éveket idézik. (Meg egyre inkább a jelent.)

Az igazságnak kín ez a kor

A családregény szó hallatán rendre vaskos kötetekre gondolunk, táblázatokra a nemzedékek fejben tartásához, eszünkbe juthat a Száz év magány utolsó utáni oldalán a kismillió Buendía szisztematikus elrendezése is.

Kultúrnemzet

„A nemzetgazdasági miniszter úr, Varga Mihály 900 millió forintot biztosított ennek az épületnek a felújítására – nyilván jó összeköttetésének köszönhetően. Lám, egy nemzeti kormányban még a pénzügyminiszter is úgy gondolja, hogy a kultúra nemcsak egy sor a magyar költségvetésben, hanem erőforrás, amelynek az ország sikereit köszönhetjük.”