Könyv

Mark Lawrence Tövisek hercege

  • Róbert Katalin
  • 2012. november 4.

Könyv

című, máris világhírű első regényében különös univerzumot ír le: a kötet elején látható térkép olyan kitalált birodalmat rajzol fel, amelynek múltja megegyezik Európáéval, főhőse Plutarkhoszon és Platónon nevelkedett, és időnként szidja a pápát és az egyházat.

Teszi mindezt egy lovakkal, kardokkal és páncélokkal teli, középkori világban - ahol idővel belebotlik egy számítógépbe és néhány atombombába. Ennyi alapján a történet lehetne akár a mi világunk jövőjében játszódó fantasy is, ahol jelenleg középkori állapotok uralkodnak, és a fejlett technika már réges-régen a múlt csodájává vált. Ám hogy pontosan mi a háttérsztori, az az első kötetet elolvasva nem derül ki - és ez komoly hiányosság: a szerző nemegyszer érdekes kérdéseket vet fel, így csigázva fel az olvasókat, hogy aztán, mintha csak megfeledkezett volna róluk, kifejtetlenül hagyja őket. Így még az sem biztos, hogy A széthullott birodalom trilógia legegyedibbnek tűnő ötletei nem csak "kis színesnek" lettek elrejtve az alaptörténet sorai közé. Amely viszont mindettől eltekintve is kiegyenlítetlen: a könyv eleje céltalan, túlnyújtott jelenetekkel csordogál, ráadásul a szerző időnként ismétli önmagát, és unalomig nyomatékosít olyan, metaforának szánt képeket, mint a főhős fennakadása és tehetetlensége egy tövisbokron.

A főszereplő túl jól sikerült antihősnek: nem könnyű együtt érezni vele, izgulni érte, így viszont nem lesz érdekes a története - pedig a kötet utolsó harmadában több izgalmas helyzet is adódik. De úgy tűnik, Lawrence igyekezett megúszni a harcok leírását: az egyébként mindössze tizennégy éves főhős túl könnyen ér el győzelmeket - és nem csak akkor, amikor tudtán kívül irányítja és segíti őt egy varázsló. Meglehet, hogy a trilógia összetett és lenyűgöző sorozattá növi ki magát - kérdés, hány olvasó fog esélyt adni neki a kissé érdektelen nyitás után.

Fumax Kiadó, 2012, 344 oldal, 3490 Ft


Figyelmébe ajánljuk

A képekbe dermedt vágy

Az Aspekt című feminista folyóirat társ­alapítója, Anna Daučíková (1950) meghatározó alakja a szlovák és a cseh feminista és queer művészetnek és a kilencvenes évektől a nemzetközi szcénának is.

Emberarcú

Volt egy történelmi pillanat ’56 után, amikor úgy tűnt: a szögesdrótot ha átszakítani nem lehet ugyan, azért átbújni alatta még sikerülhet.

Fától fáig

  • - turcsányi -

A Broke olyan, mint egy countrysláger a nehéz életű rodeócowboyról, aki elvész valahol Montanában a méteres hó alatt, s arra ébred, hogy épp lefagyóban a lába.

Kis nagy érzelmek

Egyszerű és szentimentális, de mindkettőt büszkén vállalja Baltasar Kormákur filmje. Talán az Előző életek volt utoljára ilyen: a fordulatok és a hősök döntései néha elég vadak, de sosem annyira, hogy megtörjék az azonosulás varázsát, az érzelmek őszintesége pedig mélységes hitelességet kölcsönöz a filmnek.

Nincs bocsánat

Az előadás Balássy Fanni azonos című kötetéből készült. A prózatöredékekből összeálló, műfajilag nehezen besorolható könyv a 2020-as években felnőtté váló fiatalok életkezdési pánikhelyzetéről ad meglehetősen borús képet.

Az individuum luxusa

  • Balogh Magdolna

Igazi szenzációnak ígérkezett ez a láger­napló, hiszen a mű 1978-ban csak erősen megcsonkítva jelenhetett meg a szerző magán­kiadásában, többszöri kiadói elutasítás és a publikálás jogáért folytatott 12 évnyi küzdelem után.