Csúszó leértékelés - A pécsi kulturális főváros projekt

  • Somlyódy Nóra
  • 2006. június 22.

Könyv

Pécs kulturális főtanácsadójának, a győztes európai kulturális pályázat egyik fő alakjának két héttel ezelőtti lemondását nehéz elvonatkoztatni attól, hogy a városvezetés nagy buzgalommal formálja saját képére az Európa Kulturális Fővárosa programot. (Lapzártánkkor, e cikk elkészülte után kaptuk a hírt, hogy Toller László polgármester súlyos közúti balesetet szenvedett - a szerk.)
Pécs kulturális főtanácsadójának, a győztes európai kulturális pályázat egyik fő alakjának két héttel ezelőtti lemondását nehéz elvonatkoztatni attól, hogy a városvezetés nagy buzgalommal formálja saját képére az Európa Kulturális Fővárosa programot. (Lapzártánkkor, e cikk elkészülte után kaptuk a hírt, hogy Toller László polgármester súlyos közúti balesetet szenvedett - a szerk.)

"Szerencsés lenne, ha az eddigi autonómiánk továbbra is megmaradna. Nyugat-Európában általában not-for-profit menedzsmentközpontok szervezték a programot, remélhetőleg így lesz ez nálunk is" - nyilatkozta lapunknak Takáts József az Európa Kulturális Fővárosa (EKF) pályázat megnyerését követően (lásd: Le, dél felé, Magyar Narancs, 2005. október 27.). A bújtatott jóslat nemrég beteljesült.

A független értelmiségiekből szerveződött csapat, amely a 2010-es címet, a vele járó 45 milliárdos befektetés lehetőségét elhozta, lassan légüres térbe került. A program főtanácsadója, Takáts József nem indokolta távozását a városvezetésnek. Döntését a lapzártánkat követően megjelenő Dunántúli Naplóban fejtette ki először hivatalosan. A krízis jelei - a brüsszelieket megnyerő "európai tartalom" elsikkadása, a beruházások megcsúszása, a helyi torzsalkodások, a kommunikációs problémák a város és a kormány között - megkérdőjelezik, hogy képes-e egyáltalán teljesíteni a város az EKF-programot. (Értesüléseink szerint a kulturális tárca új vezetése a közeljövőben igyekszik rendet tenni az ügyben.)

"Takáts József lemondása nem változtat semmin. Személye nem pótolhatatlan, de egyénisége hiányozni fog. Koncepcionális kérdések nincsenek már nyitva, a program a pályázat emelkedett szellemiségében zajlik továbbra is. A nagy beruházások kapcsán a feladat most az építkezések előkészítése. Takáts Józsefnek nem lesz utóda, de keressük az EKF-program művészeti vezetőjét" - nyilatkozta Kunszt Márta kulturális ügyekért felelős alpolgármester a Narancsnak. Szerettük volna minderről Toller Lászlót is kikérdezni, ám a polgármestert többszöri kísérletünk ellenére sem sikerült megszólaltatni.

Helyszíni tájékozódásunk

során kiderült, hogy az októberi győzelemünnepet követően a projekt hónapokra gazdátlanul maradt. Novemberben a városháza létrehozta ugyan a Pécs Fejlesztési Kft.-t az öt nagyberuházás pályázati előkészítésére, ám a program lebonyolítását szabályozó irányítási szerkezetet csak a januári közgyűlésen fogadták el. Ebben két, egymás mellé rendelt egységet képez a fejlesztések előkészítése, valamint a kommunikáció, a marke-ting és a programok koordinálása (Pécs2010 Menedzsment Központ - MK). A döntéshozatali szinten ül a városi, megyei, egyetemi és kamarai vezetőket, a főtanácsadót, az MK vezetőjét és a kormány képviselőjét felvonultató Pécs2010 Irányítótanács. Márciusban Brüsszelben hivatalosan is bemutatkozott a pécsi EKF-program, de a "kulcs-beruházások" megvalósításához szükséges, a II. Nemzeti Fejlesz-tési Tervbe (NFT) tervezett pénzek-re és az előkészületekhez szüksé-ges egymilliárd forintra csak április elején, a város-kormány szerződés megkötésekor lett ígéret (ez a 36 milliárdos beruházási büdzsé 90 százalékát teszi ki). A "működési költségvetésre" (programok, kommunikáció stb.) a vonatkozó kormányhatározat ellenére máig nincs megállapodás (a 9 milliárd forint 40 százaléka emiatt lebeg). A startév tehát a városi előlegből gazdálkodhat, minden egyéb forrás csak jövő évtől lesz lehívható.

Tarrósy István, az MK vezetője, a pályázatíró csapat tagja szerint "hihetetlen anomáliákkal terhes a rendszer. Arra várok, hogy egymást elismerve és egymásban bízva végre fordulatot vehessen a munkavégzés, kialakuljon egy koherens rendszer. Az irányítási szerkezet világos, csak be kellene tartani az abban foglalt kompetenciaviszonyokat - ebben a fő szerep a városházáé. Pécsett, leszámítva a civileket, akik aktívak és hatékonyak, sajnos rendkívül gyenge az együttműködési kultúra." A polgármester például a nyilatkozás kizárólagos jogát magához és az alpolgármester asszonyhoz rendelte. A győzelmet elhozó csapat kiszorulását az MK anyagi ellehetetlenítése is jelzi: míg a pályázat előkészítésére közel 130 millió forint állt rendelkezésre, az első év kiadásaira csak 100 millió jutott, amiből a városvezetés éppen a napokban csoportosított át 20 milliót a fejlesztési projektek menedzseléséhez.

Egy közgyűlési előterjesztés

szerint az újonnan kinevezett stratégiai vezetők - akik közvetlenül a polgármester irányítása alá tartoznak - nagyobbrészt városi többségi tulajdonban lévő cégek vezetői lennének, akik az EKF-ben korábban egyáltalán nem vettek részt. A Zsolnay Kulturális Negyedért például a dél-dunántúli hulladékkezelő, a Biokom irányítója a felelős, a közterek újjáélesztését a városi vagyonkezelő (PVV Zrt.), a Zenei és Konferenciaközpontot pedig a Pécsi Ipari Park vezérigazgatója felügyeli. A melléjük rendelt ágazati és kulturális vezetők egy része szintén új - önkormányzati - szereplő, de például a Tudásközpontnál (ami korábban regionális könyvtár néven futott) felbukkan Matyi Dezső, az Alexandra Kiadó tulajdonosa is. Az előterjesztés lehetővé teszi, hogy a projektvezető magánszemélyek a főjegyző hozzájárulásával "feladatot adjanak" a városházi köztisztviselőknek. Érdemes megjegyezni, hogy a kulturális fővárosok tapasztalatait megfogalmazó 2004-es Palmer-jelentés két olyan, kevésbé szerencsés város példáját emeli ki, ahol a projektvezetés egy személynek alárendelve működött, és melegen ajánlja az ettől való eltérést a nonprofit szervezetek, a helyi és regionális gazdasági-kulturális szereplőkből álló vezetés javára.

Toller László azon sikeres szocialista polgármesterek egyike, akik politikai ciklusokon átívelően képesek megőrizni a választók szimpátiáját. Egy prominens szocialista informátorunk szerint "Toller nagy érdekérvényesítési készségével mindent kibrusztol, amit csak lehet. Aki ismeri, tudja, hogy lobbanékony természete ellenére fantasztikus képessége van arra, hogy mindenkivel jóban legyen. Pécsett igazi királyság van." A korona megőrzését az ország perifériáján a nép etetése-itatása biztosítja az éves gasztro- és folkfesztiválokon, a bokszmeccseken és szépség-királynő-választásokon, országos szinten pedig a polgármester intenzív, "úthengerszerű" pártpolitikusi működése. Egyes vélemények szerint a polgármester EKF-víziója egy felturbózott fesztiválsorozattal egyenértékű. Mint Szokolai Zsolt, a pályázat-előkészítő csapat má-sik tagja vázolja: "A városvezetés nincs tisztában azzal, hogy az EKF nem a meglévő rendezvények öszszetereléséről szól. A lényeg az, hogy az EKF lehetőséget biztosít a város kulturális szereplőinek arra, hogy a partnervárosokkal együttműködve új, maradandó hatású, európai relevanciájú kulturális befektetéseken dolgozzanak."

De a rendszer minden más pontján is hibádzik valami. Merza Péter, a Fejlesztési Kft. igazgatója a lényegre tapint, amikor azt mondja: "Minden szereplőnek be kellene látnia, hogy nem az egyéni ambíciók érdekében, hanem a városnak, sőt Európának építünk új létesítményeket."

Az öt nagyberuházás mindegyikére vonatkozik a nemzetközi tervpályázat lebonyolításának ajánlása (elég fellapozni az EKF pályázati kiírását), de a dolgok jelenlegi állása szerint ez csak a három zöldmezős beruházásnál érvényesül. Ma azonban senki sem merne mérget venni arra, hogy ezek az eljárások el is érik a nemzetközi nyilvánosságot. A döntéshozói kompetenciákkal nem rendelkező építészeti tanácsadó testület (Építészeti és Városarculati Tanács - ÉVarc) Horváth András vezetésével minden lehetséges fórumon küzd a nemzetközi kiírásokért és a szakma korrekt képviseletéért. A terü-leti építészkamara már fél évvel ezelőtt kifejtette, hogy a programban szereplő építészeti kérdések súlya miatt elengedhetetlen egy EKF-főépítész kinevezése. Ennek ellenére a szakmának eddig nem volt tényleges befolyása a fejlesztések előkészítésére.

A beruházások közül a régóta áhított Zenei és Konferenciaközpont van a leginkább sínen, de a nemzetközi építészeti tervpályázat fél éve elkészített szövegét a közgyűlés újra és újra tárgyalja. Már ez is jelentős csúszás, hiszen az NFT-ből beígért pénzek lehívásának egyik feltétele az engedélyezési terv. Normális menetben tavaly novemberben ki kellett volna írni a pályázatokat ahhoz, hogy az új létesítmények 2010-re magas színvonalon működőképesek legyenek - állítja Patartics Zorán építész, aki szintén részt vett a pályázat elő-készítésében.

Az ún. Tudásközpontnak sem kiforrott intézményi programja, sem végleges helyszíne nincs. A pályázat kényszerből megjelölt ugyan egy olyan ingatlant, amely megfelel az EKF-koncepciónak, azaz a keleti városrész felé tolja a város kulturális hangsúlyait, és még meg is szerezhető (hosszas civil nyomozás során derült ki, hogy a városnak elővásárlási joga van rá). Az építészek javasolta, városszerkezetileg előnyösebbnek tartott helyszínek kijelölése városházi ellenállásba ütközött. Toller favoritja a rendőrségi fogház mögötti, egyetemi tulajdonban lévő sportpálya telke lett, ahol gyakorlatilag hozzáférhetetlenné válik a megyei és városi könyvtár összevonásából születő új intézmény.

Több szempontból is állatorvosi ló a Nagy Kiállítótér, amit a múzeumok utcája végén álló barokk épület bővítéseként gondoltak el. Ám a megyei múzeumhálózat pénztelensége és fokozódó megszorításai miatt az új kiállítótér fenntarthatósága tökéletesen bizonytalan. Másrészt szakmailag nem tisztázott, hogy az új épületrész csak kiegészíti a Modern Magyar Képtárat, vagy önálló, Kunsthalle-szerű funkciója lesz majd (a pályázat szerinti célja az utóbbi volt). Bencsik Barnabás, a konzultációra hívott képzőművészeti szakemberek egyike szerint "szemmel láthatóan nincs olyan, egyértelműen megfogalmazott szakmai pozíció, ami politikus és építész számára egyaránt értelmezhető lenne. Ezt a helyzetet már megismertük a Ludwig Múzeum esetében." Nem csoda, ha a koncepcióért felelős szakemberek inkább a megye és a város között lavíroznak.

A Zsolnay-gyár funkcióváltása

- Zsolnay Kulturális Negyed cí-men - a pályázati program egyik legmeggyőzőbb, szintén a város keleti tengelyét erősítő eleme volt. A csomag tartalmazta az évek óta veszteséges termelés átcsoportosítását más épületekbe, kreatív ipari, szállodai és vendéglátó-ipari szolgáltatások teremtését, valamint a Közelítés Művészeti Egyesület által kezdeményezett Kortárs Művészeti Központ (KMK)befogadását. Komor István, a Zsolnay Örökség Kht. igazgatója, a ZSKN-projekt művészeti vezetője úgy nyilatkozott, hogy "sok ötlet felmerült, de tudomásom szerint az eredeti koncepció van érvényben. A pénzügyi források megteremtése óriási teher a városvezetésen. A munka ennek ellenére folyik, csak nem látványos." Komor szerint most érkezett el a "kijózanodás ideje", amibe beletartozik az évi százmilliós működési költséggel, s jelentős állami támogatással számoló KMK orientálása a bevételek felé. Doboviczki Attila, a Közelítés vezetője úgy látja: ha a központi pénz nem jönne be, a ZSKN bevételeinek előnyös redisztribúciójával is számolhatnak (hiszen a város nem támogatja egy új intézmény fenntartását). Más forrásokból úgy értesültünk, hogy a város mint tulajdonos egy profitorientált cégben kívánja tömöríteni a három Zsolnay-társaság eddigi tevékenységét (gyár, manufaktúra, örökségkezelés) - ami alapjaiban kérdőjelezi meg a ZSKN-projekt megvalósíthatóságát.

A krízislajstrom alján található a közterek átformálásának ügye, ami az építészek szerint nagyobb kulturális hatású kezdeményezés lehetne, mint bármelyik fenti intézmény alapítása, illetve átszabása. A pályázatban hangsúlyos ez a pont, hiszen számtalan európai példa igazolja: a használható közösségi terek beindítják az elhanyagolt városrészek felértékelődését. A jelenlegi állás szerint a közterek ügye szakmai szempontból gazdátlan, és elaprózódni látszik a nagyprojektek darálójában. A civil értelmiségieket tömörítő Kultúra 2010 Társaság egy konferencia keretében próbálta leszűrni a köztéralakítás európai tapasztalatait, az ÉVarc pedig a markáns területekre kiírandó tervpályázatokért lobbizik.

Az EKF-projekt nemcsak helyi torzsalkodást szült, hanem a város és a kormány közötti kapcsolatban is voltak konfliktusok.

Tarrósy István megfogalmazása szerint "a kulturális minisztériummal kiépített jó viszonyunk az elmúlt időszakban nehézkessé vált. A kormányzat részéről kijelölt személlyel nem harmonikus a kapcsolatunk, nem is beszélünk egymással. ' kijelentette, hogy kizárólag Toller Lászlóval és Kunszt Mártával tartja a kapcsolatot. Ez pedig a hatékony napi munkavégzéshez nem elégséges." Mesterházy Balázs a pályáztatási időszakban az EKF-ért felelős miniszteri biztos volt az NKÖM-ben, majd novembertől Bozóki András kabinetfőnökeként maradt a város és a kormány közötti kapcsolattartó (ezt februárban Toller kérésére a miniszter és a polgármester közötti egyeztetés szentesítette). A jelenlegi helyzetről így vélekedik: "Komoly gond nincsen, a kormányzati ígérvények beváltásra kerültek. Mostantól alapvetően Pécsett folyik a munka."

Az idei kulturális főváros, a görögországi Patras intő példa lehetne. A város gondatlanul kezelte a címet és a pénzt, ezért az EU-monitoring során uniós biztost jelöltek ki a helyzet felügyeletére. De előfordulhat a város leváltása, a pénz és az időszak átütemezése is. A szankcióknál többek véleménye szerint sokkal rosszabb, ha a város átvészeli ugyan a monitoringot, de középszerű és következmények nélküli lesz a megvalósult programja.

Lapunk Hiller István oktatási és kulturális minisztert is megkérdezte, milyen lépéseket tervez az EKF-fel kapcsolatban. A frissen kinevezett tárcavezető tájékozódott már a helyzetről, de még nem volt módja minden részletében kiismerni. Hamarosan négyszemközt is tárgyal a város polgármesterével. "Az Európa Kulturális Fővárosa projekt a szívügyem, hiszen 2004-ben Brüsszelben én harcoltam ki, hogy ez a rangos nemzetközi cím 2010-ben már egy újonnan csatlakozott országé, a mi egyik városunké lehessen. Ez egy jelentős kultúrdiplomáciai siker, amit ki kell aknáznunk. Nemcsak Pécsnek kiugrási lehetőség ez, hanem az egész országnak, ezért az elkövetkező időben nagyon odafigyelek, hogy a megvalósítás tökéletes legyen" - fogalmazott lapunknak a miniszter.

Vitatott lépések

Nem túlzás az EKF-programot történelmi lehetőségnek nevezni egy pécsi léptékű és gazdasági helyzetű város életében. A 45 milliárdban forintosítható kulturális befektetés rövid távon minden, a projektben részt vállaló szereplő életét és előmenetelét meghatározza. A távlatokat tekintve az EKF-program eredendő célkitűzése, hogy olyan folyamatokat indítson el, amelyek átrajzolhatják a kultúrával kapcsolatos merev gondolkodásmódot, és a kulturális szférát gazdasági mozgatórugóként is elfogadtassák. A város mindenesetre évről évre eléri a hitelezési plafont, a vagyongazdálkodása is kifogásolható (lásd a 2005-ös számvevőszéki jelentésben foglaltakat, különös tekintettel a versenyeztetési eljárások mellőzésére és a céljellegű támogatások ellenőrizetlenségére). Az utóbbi évek felelőtlen pénzosztásának kiemelkedő példája az Expo Center, amit az önkormányzat kétmilliárd forintból, versenyeztetés és szakmai kontrollok nélkül valósított meg, a döntően saját tulajdonában levő PVV Zrt.-n keresztül mozgatva ki a (hitelből szerzett) pénzeket. A bonyolult feladatot a tervezőknek (Bachmann Zoltán és csapata) nem sikerült megoldaniuk, a méregdrága, hurrikánbiztos ponyva egy őszi viharban elszakadt. Az életveszélyes állapotot újabb félmilliárd forint injektálásával szüntetné meg a város.

Neked ajánljuk