Könyv

drMáriás: Mona Lisa és a tenger

  • - bsz -
  • 2015. augusztus 30.

Könyv

Mi a művészet feladata? Hogy szép legyen, felkavaró legyen, szent őrület legyen, jól mutasson, megvegyék, mámorító legyen. Ekként válaszol Botticelli kérdésére Caravaggio, Frida Kahlo, Van Gogh, Toulouse-Lautrec és Andy Warhol. A helyszín egy isztriai festőiskola, ahol Szűz Mária az igazgató, Botticelli a tanár, a fentebb felsoroltak pedig a nebulók. És persze ne feledkezzünk meg Leonardóról sem, akivel Botticellinek meg kell küzdenie az iskola vampja, Mona Lisa ke­gyeiért. Nem akarom elspoilerezni, milyen eredménnyel, annyit viszont talán elárulhatok, hogy a tanár úr mindent bevet. Például regényt ír Hemingway nyomdokain, hiszen a meghódítani vágyott boszorkány épp Az öreg halász és a tengert olvassa. A regénynek az lesz a címe, hogy Mona Lisa és a tenger. A valóság fikcióvá változik, vagy fordítva.

Olyan ez a próza, mintha Bukowski és Vian szerelemgyereke lenne: szabad asszociációk vegyülnek a szatíráig vitt szókimondó realizmussal. A nagy fantáziával megírt féktelen szkeccsek arra a kérdésre fókuszálnak, hogy mi a művészet helyzete egy végletekig elanyagiasodott világban. Botticelli végigjárja az impresszárió által előírt utat és befut Amerikában, ám a festményéről életre kelt Vénusz fölvilágosítja, hogy művészettörténet nincs, egyszerűen „egyesek ügyesebbek, pimaszabbak és szerencsésebbek, mint a többiek, s gazdagabb és befolyásosabb segítőket és támogatókat szereznek maguknak”. A szerző hetedik prózakötete egyik olvasatban lendületes, szürreális játék. A másik olvasatot Botticelli töprengései provokálják az alkotás és a megfelelni vágyás összeegyeztethetősége körül. Kit csap be a művész: a befogadót vagy saját magát?

Mégis spoilerezek: se megoldást, se feloldást nem ad ez a mediterrán hangulatú regény. És az a legnyugtalanítóbb, hogy nem is akarjuk tudni a választ.

Noran Könyvesház, 2015, 216 oldal, ármegjelölés nélkül

Figyelmébe ajánljuk

A saját határain túl

Justin Vernon egyszemélyes vállalkozásaként indult a Bon Iver, miután a zenész 2006-ban három hónapot töltött teljesen egyedül egy faházban, a világtól elzárva, egy nyugat-wisconsini faluban.

Az űr az úr

Az 1969-ben indult Hawkwind mindig a mainstream csatornák radarja alatt maradt, pedig hatása évtizedek óta megkérdőjelezhetetlen.

Pincebogarak lázadása

  • - turcsányi -

Jussi Adler-Olsen immár tíz kötetnél járó Q-ügyosztályi ciklusa a skandináv krimik népmesei vonulatába tartozik. Nem a skandináv krimik feltétlen sajátja az ilyesmi, minden szak­ágnak, műfajnak és alműfajnak van népmesei tagozata, amelyben az alsó kutyák egy csoportozata tengernyi szívás után a végére csak odasóz egy nagyot a hatalomnak, az efeletti boldogságtól remélvén boldogtalansága jobbra fordulását – hiába.

Luxusszivacsok

A Molnár Ani Galéria 2024-ben megnyitott új kiállítótere elsősorban hazai, fiatal, női alkotókra fókuszál, Benczúr viszont már a kilencvenes évek közepétől jelen van a művészeti szcénában, sőt már 1997-ben szerepelt a 2. Manifestán, illetve 1999-ben (más művészekkel) együtt a Velencei Biennálé magyar pavilonjában.

Égen, földön, vízen

Mesék a mesében: mitikus hősök, mágikus világ, megszemélyesített természet, a szó szoros értelmében varázslatos nyelv. A világ végén, tajtékos vizeken és ég alatt, regei időben mozognak a hősök, egy falu lakói.

Visszaszámlálás

A Ne csak nézd! című pályázatot a Free­szfe, az Örkény Színház, a Trafó és a Jurányi közösen hirdették meg abból a célból, hogy független alkotóknak adjanak lehetőséget új előadások létrehozására, a Freeszfére járó hallgatóknak pedig a megmutatkozásra. Tematikus megkötés nem volt, csak annyiban, hogy a társulatoknak társadalmilag fontos témákat kellett feldolgozniuk. A nyertesek közül a KV Társulat pályamunkáját az Örkény Színház fogadta be.

Mészáros Lőrinc egy történet

A Mészáros Lőrinc című történetnek az lenne a funkciója, hogy bizonyítsa, létezik frissen, ön­erejéből felemelkedett nemzeti tőkésosztály vagy legalább réteg, de ha még az sem, pár markáns nemzeti nagytőkés. Valamint bizonyítani, hogy Orbán Viktor nem foglalkozik pénzügyekkel.

„Mint a pókháló”

Diplomáját – az SZFE szétverése miatt – az Emergency Exit program keretein belül Ludwigsburgban kapta meg. Legutóbbi rendezése, a Katona József Színházban nemrég bemutatott 2031 a kultúra helyzetével és a hatalmi visszaélések természetével foglalkozik. Ehhez kapcsolódva toxikus maszkulinitásról, a #metoo hatásairól és az empátiadeficites helyzetekről beszélgettünk vele.

Nem a pénz számít

Mérföldkőhöz érkezett az Európai Unió az orosz energiahordozókhoz fűződő viszonya tekintetében: május elején az Európai Bizottság bejelentette, hogy legkésőbb 2027 végéig minden uniós tagállamnak le kell válnia az orosz olajról, földgázról és nukleáris fűtőanyagról. Ha ez megvalósul, az energiaellátás megszűnik politikai fegyverként működni az oroszok kezében. A kérdés az, hogy Magyar­ország és Szlovákia hajlandó lesz-e ebben együttműködni – az elmúlt években tanúsított magatartásuk ugyanis ennek éppen az ellenkezőjét sugallja.

„A kínai tudás”

Az európai autóipart most épp Trump vámjai fenyegetik, de a romlása nem ma kezdődött. Hanem mikor? A kínaiak miatt kong a lélekharang? Vagy az Európai Unió zöld szemüveges bürokratái a tettesek? Netán a vásárlók a hibásak, különösen az európaiak, akik nem akarnak drága pénzért benzingőzt szívni az ablakuk alatt? A globális autópiac gyakorlati szakemberét kérdeztük.