Egy bűnös város

Nelson Johnson: Gengszterkorzó

  • Baski Sándor
  • 2012. február 15.

Könyv


Várostörténeti munkákat ritkán támogatnak meg olyan hatásos marketinggel, mint Nelson Johnson Gengszterkorzóját. Az először 2002-ben publikált dolgozat újrakiadására az azonos című, Scorsese nevével fémjelzett sorozat sikere nyújtott több mint kiváló apropót. A Könyvmolyképző Kiadó, eléggé el nem ítélhető módon, gondoskodott róla, hogy a széria rajongói azonnal felfigyeljenek a kötetre: a tipográfia, a címlap és a képanyag mind az HBO produkciójából származik. Johnson könyve azonban a látszat ellenére nem adaptációs, hanem mindössze ihlető forrásként szolgált a sorozat készítői számára. A hírhedt Enoch Johnsonnal, akiről a Steve Buscemi által alakított Nucky Thompsont mintázták, mindössze két fejezet foglalkozik – a többi Atlantic City születését, fénykorát és agonizálását meséli el kronologikus sorrendben.

A szesztilalom idején (ekkor játszódik Terrence Winter sorozata) már a keleti part egyik legkedveltebb üdülővárosának számító Atlantic City szó szerint a semmiből nőtt ki alig pár évtizeddel korábban. Különleges státusát annak köszönhette, hogy Amerika és New Jersey állam törvényei a város határain belül érvényüket vesztették, a máshol illegális szerencsejáték, alkoholfogyasztás és prostitúció nem a tiltott, hanem egyenesen a támogatott kategóriába tartozott. Sehol máshol nem fonódott ennyire össze a politika és az alvilág: a várost évtizedeken át a háttérből irányító kiskirályok egyszerre voltak üzletemberek, politikusok és gengszterek.

Az Atlantic City múltját majd két évtizeden át kutató, szakmája szerint ügyvéd szerző főként rájuk, Louis „Kapitány” Kuehnle, Enoch „Nucky” Johnson és Frank „Hap” Farley munkásságára koncentrál. Stílusa irodalminak ugyan nem nevezhető, ellenben olvasmányosan és kimerítő alapossággal mutatja be a sajátos rendszer működését, érintve a tágabb politikai és gazdasági vonatkozásokat is. A Gengszterkorzó így nemcsak a máig Amerika korhatáros játszóterének számító Atlantic City hiteles története, hanem egyben tanulságos illusztrációja a politika és a korrupció (együtt)működésének is.

Fordította: Seres József. Könyvmolyképző, 2011, 378 oldal, 3999 Ft

Neked ajánljuk

Grandiózus pamparamm

Raffaello 1514-ben befejezett freskóján I. Leó pápa és Attila néz farkasszemet egymással. Míg az egyházfő felett Szent Péter és Szent Pál levitál, a hun lovak riadtan szökellnek hátra, a barbár küldöttség pedig megretten a keresztény Isten jelenlététől.

Vivát!

Ha azt mondjuk, hogy augusztus 20. Magyarországon immár hagyományosan a nagy fővárosi falunap izzadmányos ünnepe, a színes, szagos, hangos talmi kunsztstüklik, égbe lőtt hamburgerek rajongóinak nagy találkozója, amikor megnyílnak a főváros csak erre az alkalomra tartogatott csodái az egymás sarkára hágni, falkában élvezkedni imádó tömegek előtt, akkor nyilvánvalóan lenézzük a vidéket, a vidékieket, a városi alacsonyabb néposztá­lyo­kat, mindenkit, aki úgymond felutazott, aki szembejön, s nincs kalap a fején.

Bármilyen szakos

Az elmúlt napokban több felől hallottuk rebesgetni – és nemcsak tanároktól, szülőktől, hanem tankerületi szakelemektől is –, hogy a kormány az ősszel a koronavírus-járvány újabb hullámára hivatkozva online oktatást rendel el. Néhány nappal ezelőtt Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő is erről posztolt a közösségi oldalán, mi több, szerinte már „főispáni hivatalból” is érkezett ilyen értelmű szóbeli jelzés. A képviselő „teljesen életszerűnek” nevezi e lehetőséget, ámbár némi kétkedés is kiérződik soraiból.

Nadrágszíj a függönyre

Nem hirtelen támadtak és nem is múlnak el egyhamar a színházi szakma gazdasági nehézségei. A független, az önkormányzati és az állami fenntartású teátrumok növekvő rezsiárakkal és csökkenő nézőszámmal számolnak, de a jegyárakon senki sem mer nagyot emelni.

„Ha nem dicsérnek”

Urbán András előadásaiban láthattuk először itthon, aztán egyre több darabban tűnt fel. Nagyabonyi Emese újvidéki színésznővel a hazai és vajdasági színjátszás közötti különbségekről, a pálya nehézségeiről és a megtett útról beszéltünk.

A pimasz légy

A nemzetközi jog alapja az államok szuverén egyenlősége. Ebből adódóan bármely állam nemzetközi kapcsolataiban szinte semmi sem történhet annak kifejezett hozzájárulása, azaz szavazata nélkül. Kende Tamás írása az uniós magyar vétók margójára.