Várostörténeti munkákat ritkán támogatnak meg olyan hatásos marketinggel, mint Nelson Johnson Gengszterkorzóját. Az először 2002-ben publikált dolgozat újrakiadására az azonos című, Scorsese nevével fémjelzett sorozat sikere nyújtott több mint kiváló apropót. A Könyvmolyképző Kiadó, eléggé el nem ítélhető módon, gondoskodott róla, hogy a széria rajongói azonnal felfigyeljenek a kötetre: a tipográfia, a címlap és a képanyag mind az HBO produkciójából származik. Johnson könyve azonban a látszat ellenére nem adaptációs, hanem mindössze ihlető forrásként szolgált a sorozat készítői számára. A hírhedt Enoch Johnsonnal, akiről a Steve Buscemi által alakított Nucky Thompsont mintázták, mindössze két fejezet foglalkozik – a többi Atlantic City születését, fénykorát és agonizálását meséli el kronologikus sorrendben.
A szesztilalom idején (ekkor játszódik Terrence Winter sorozata) már a keleti part egyik legkedveltebb üdülővárosának számító Atlantic City szó szerint a semmiből nőtt ki alig pár évtizeddel korábban. Különleges státusát annak köszönhette, hogy Amerika és New Jersey állam törvényei a város határain belül érvényüket vesztették, a máshol illegális szerencsejáték, alkoholfogyasztás és prostitúció nem a tiltott, hanem egyenesen a támogatott kategóriába tartozott. Sehol máshol nem fonódott ennyire össze a politika és az alvilág: a várost évtizedeken át a háttérből irányító kiskirályok egyszerre voltak üzletemberek, politikusok és gengszterek.
Az Atlantic City múltját majd két évtizeden át kutató, szakmája szerint ügyvéd szerző főként rájuk, Louis „Kapitány” Kuehnle, Enoch „Nucky” Johnson és Frank „Hap” Farley munkásságára koncentrál. Stílusa irodalminak ugyan nem nevezhető, ellenben olvasmányosan és kimerítő alapossággal mutatja be a sajátos rendszer működését, érintve a tágabb politikai és gazdasági vonatkozásokat is. A Gengszterkorzó így nemcsak a máig Amerika korhatáros játszóterének számító Atlantic City hiteles története, hanem egyben tanulságos illusztrációja a politika és a korrupció (együtt)működésének is.
Fordította: Seres József. Könyvmolyképző, 2011, 378 oldal, 3999 Ft
