Kormányszinten kimondatott: a könnyűzene értéket is termel, s működését az állam piackonform eszközökkel segíteni kívánja.
A kormányzat hétről hétre felvillant valahányat a kínai Nagy Ugrás realista verziójaként hangzó Száz Lépés részleteiből. Az ambiciózus politikai programsorozat tálalásába ékelődve, de abba nem belefoglalva a múlt pénteken sort kerítettek a PANKKK beharangozására: Program A Nemzeti Kortárs Könnyűzenei Kultúráért. Munkácsy grandiózus Árpád-festménye alatt, a kamerák előtt hajtogatta szét Gyurcsány Ferenc miniszterelnök és Bozóki András kulturális miniszter a PANKKK-emblémát rejtő vásznat, amit a helyben szétosztott színes filctollakat felhasználva kézjegyükkel láttak el a politikusok és a jelen lévő zenészek.
Yesterday
Két éve néhány zenekar (Kispál és a Borz, Tankcsapda, Anima, Kimnowak, Heaven Street Seven, Másfél, Korai Öröm, Nyers, Superbutt, Pál Utcai Fiúk, Emil Rulez stb.), újságíró, filmes és médiaszemélyiség a gyermek-, ifjúsági és sportminiszternek, valamint a nemzeti kulturális örökség miniszterének címzett nyílt levélben tette közzé: válságban a magyar könnyűzene, s a kilábaláshoz átfogó koncepcióra és intézkedésekre lenne szükség az állami intézményrendszer részéről. Levelük Idő van! címmel a Narancsban jelent meg, s vele együtt a témával foglalkozó cikkünk (Hangorkán, 2003. augusztus 28.) felvázolta azt a rendszert is, amit Angliában, Hollandiában és Finnországban alakítottak ki a kultúra- és a közösségteremtés elismert részeként - és egyébként piaci alapon - működő populáris zene támogatására. Gyurcsányt ekkor még csak gyermek-, ifjúsági és sportminiszterként érintette a dolog, Bozóki pedig nyilván álmában sem képzelte, hogy az életben valaha miniszterként kell majd megnyilvánulnia.
Kényszer, érdek, ösztönélet
A könnyűzene és megélhetés problematikáját egy évvel később a mindennapos költségek és bevételek részleteibe hatolóan járta körül a Narancs (Hadd ragasztok rátok bankót!, 2004. szeptember 2.). Ekkor még nem esett szó róla, de az idő tájt már készülődtek az elkerülhetetlen aprómunkára mindazok, akik komolyan gondolták: ahhoz, hogy történjék valami, nem elég egyszer hangosan megszólalni.
2004. november végén egy dunakanyari szállodában jöttek össze a színpadon és a zenebiznisz hátterében dolgozó aktivisták. A kétnapos agytornájuk eredményeként Zebegény, 2004 címmel megfogalmazódott szöveg alapján el lehetett kezdeni a konkrét tárgyalásokat minden érintett szervezettel, intézménnyel és hivatallal. A 2005 tavaszára részletes javaslattá formálódott szöveg bevezető passzusaiban leszögezte, hogy a könnyűzene képes értékeket és munkahelyeket teremteni, adóbevételt termelni, sőt országképet formálni - de ennek érdekében a mai körülményeknek megfelelő feltételrendszert kell kialakítani. A legfontosabb teendőket pontokba szedték:
- élő koncerteket szervező és befogadó
klubok támogatása;
- magyar előadók segítése a nemzetközi
színtérre való kilépésben;
- az amatőr művészeti tevékenység
felkarolása;
- a magyar könnyűzene jelenlétének
fokozása a médiában;
- a költségek és a finanszírozás
forrásainak megteremtése;
- a könnyűzene integrálása az
ének-zene oktatásába.
A zebegényi tézisek az iparág helyzetét rendező törvényalkotási és finanszírozási kérdésekre összpontosítottak. Megfogalmazóik szerint a javaslatok megvalósulása már rövid távon is kézzelfogható eredményeket hozhat, de csak ha egységes rendszerként kezelik azokat, mert egyes elemeket kiragadva az egész hatékonysága csökkenne. Kutatásokra alapozva állították, hogy a könnyűzenei iparág nemzetgazdasági jelentősége legalább akkora, mint a filmiparágé, viszont támogatási igénye ahhoz képest elenyésző. Végezetül ismételten rögzítették: céljuk "a piaci alapokon működő könnyűzenei iparág egészséges szerkezetének és átlátható feltételrendszerének megteremtése, amelynek eredményeként a könnyűzene a ráfordított támogatások többszörösét termeli meg".
Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma (NKÖM), Nemzeti Kulturális Alapprogram (NKA), Országos Rádió és Televízió Testület (ORTT), Magyar Hanglemezkiadók Szövetsége (Mahasz), Művészeti Szakszervezetek Szövetsége és az ennek részeként működő Előadói Jogvédő Iroda (EJI), Artisjus Magyar Szerzői Jogvédő Iroda Egyesület, Hungarofest Kht. - nagyjából ezzel az intézményi körrel rágták végig a zenészek az összes témakört. Sok mindent sikerült elérniük, néhány dologról pedig kiderült, hogy nincs rá esély. Mindez gyakorlatilag a nagyközönség tudta nélkül zajlott.
Április közepén Bozóki András mégis elkotyogta a dolgot. A frissen kinevezett miniszter Narancs-interjújában ("A kultúrpolitika kétes csengésű szó", február 24.) még a populáris zene említése nélkül beszélt a közösségi kultúra, a vidéki kulturális közélet, a fiatalokat is megszólító programok fontosságáról, az MTI április 19-i tudósítása azonban rá hivatkozva közölte: az NKÖM "intenzíven dolgozik azon, hogy a következő hetekben bejelenthesse az amatőr élőzene támogatásával kapcsolatos programját".
A miniszter azokban a hetekben a Megasztár-elődöntő helyszíni megtekintésével és a Megasztár-ház meglátogatásával is építgette imázsát. Végül is mindegy, hogy ennek részeként beszélt-e erről, vagy egyszerűen azért, mert valóban közel jártak már a megállapodáshoz, baj nem lett a tárgyalópartnerekkel nem egyeztetett bejelentésből. Legfeljebb annyi következménnyel járt, hogy másfél hónappal később, amikor Gyurcsánnyal együtt a parlamentbe invitálták a médiát, már az is sejthette, mire készülnek, aki addig nem hallott arról, hogy az Idő van! nem maradt pusztába kiáltott szó.
Kivágni a reset
"Olyanfajta visszafogott eleganciával ültök itt, mintha mindig ezt gyakoroltátok volna, pedig a sokfajta érték mellett, amit a kortárs könnyűzene képvisel, talán épp az a legfontosabb, hogy nem tekintélytisztelő" - szólította meg a miniszterelnök a vele szemben helyet foglalt zenészeket, s deklarálta bele sokat hallott füleikbe, hogy az államnak nem csak a kulturális örökség karbantartásával van dolga: "Dehogy. Az örökség megújításával és egy új kultúra teremtésével. Hogy ne kelljen magyarázkodni: ez a magyar kultúra része. És nem érti meg az ezredfordulót, aki nem érti meg ezt a kultúrát."
Többségében a harmincas (legfeljebb negyvenes) nemzedék képviselői voltak itt, mint például Pierrot, Hajós András, Hegyi György (Emil Rulez), Lovasi András (Kispál és a Borz), Márton András (KFT), Németh Róbert (Heaven Street Seven), Czutor Zoltán (Nyers), Vörös András (Superbutt), Novák Péter (Kimnowak), akik már eleget letettek az asztalra ahhoz, hogy a hivatal is tárgyalópartnernek tekintse őket, de még elég fiatalok ahhoz, hogy ne érezzék megváltoztathatatlannak a körülményeket. Jelen volt a nagy generáció néhány reprezentánsa is, mint Bródy János (ezúttal az Artisjus választott elnökeként), valamint Benkő László és Póka Egon, akik a maguk karrierjében már kevésbé fogják érzékelni a változások jótékony hatását - és (azt kell mondani, természetes módon) végképp hiányoztak a tizen- és huszonéves kezdők. 'k még nem voltak részesei a tárgyalási folyamatnak, de remélhetőleg profitálhatnak majd belőle - és remélhetőleg nem fognak arra gyanakodni, hogy a középgeneráció előre megfontolt nyereségvágyból elkövetett nyomulásának vagyunk tanúi. Épp ez az, aminek még a látszatát is el akarták kerülni: a Narancsnak nyilatkozva Hegyi György és Márton András kifejezetten hangsúlyozta, hogy a piac beindulásának megsegítését akarták elérni, senki sem pozícióra hajtott, egyszerűen el akartak intézni valamit, ami fontos.
Zsebeibe zsé
Ezt a valamit ismertette Bozóki András, amint a kameráknak felmutatta a PANKKK írott változatát, mely szerint elsősorban a vidékieket és az amatőröket akarják "helyzetbe hozni", s nem a gagyit, a kommerszet, a már piacképes profikat támogatni: "'ket tartsa el a piac" - jelentette ki. "A kereslet oldalán próbálunk segíteni, bővíteni a piacot, nem pedig közvetlenül a kínálatba beavatkozni" - tette hozzá Gyurcsány Ferenc az ízlésbeli kérdések eldöntésétől önmagát távol tartó kormányzat részéről.
Az intézkedések a következők.
Az NKÖM a Közkincs-program keretében, a Magyar Fejlesztési Bankon keresztül kedvezményes hitelt biztosít 20 millió forint erejéig az önkormányzatok számára az ifjúsági klubok infrastruktúrájának megújítására (klubok, próbatermek kialakítására, technikai felszerelésére) - a pályázatokat július 31-ig lehet beadni.
Ugyane cél érdekében (tehát hogy élőzene szóljon) maguk a vidéki klubok is kérhetnek támogatást működésükhöz, ha évente legalább 12 élőzenés koncertet rendeznek, és ezekből legalább kettőn amatőrök lépnek fel: a támogatás alkalmanként a fellépti díjak 50 százaléka, de legfeljebb 100 ezer Ft lehet. Minderre összesen 200 millió Ft áll rendelkezésre. E támogatás egyúttal a koncertekkel kapcsolatos pénzforgalom átláthatóvá tételét is szolgálja, a rendszer ellenőrzését az Artisjus végzi.
A tágan értelmezett magyar popzene nemzetközi megjelenésének elősegítése érdekében az NKÖM négy-öt fős stábbal, évi 75 millió Ft-os költségvetéssel létrehoz egy könnyűzenei exportirodát, amely a magyar kultúra külföldi megismertetésével is foglalkozó Hungarofest keretén belül, nonprofit jelleggel dolgozik majd (adatbázist hoz létre, segíti a nemzetközi információáramlást stb.).
A Nemzeti Kulturális Alapprogram létrehozott egy új, egyelőre ideiglenes könnyűzenei kollégiumot, amely - az NKA Zenei Kollégiuma által ez év elején kiírt 36 millió Ft-os pályázat mellett - még az idén 26 millió Ft összegben pályázatot ír ki magyar előadók nemzetközi bemutatkozásának elősegítésére és amatőr (értsd: kiadói szerződéssel nem rendelkező) produkciók hanghordozón történő kiadására.
Az NKÖM kezdeményezésére az ORTT még az idei közszolgálati műsorkészítési pályázatain keresztül kb. 74 millió Ft-tal támogatja azt, hogy a hazai könnyűzene hangsúlyosabban jelenjen meg az elektronikus médiában, s e szempont bekerül majd a jövőbeni frekvencia-pályázatokba is.
A Kultúra Magyar Városa elnevezésű, NKÖM által alapított díj odaítélésénél szempont lesz a kortárs könnyűzenei tevékenység támogatása is.
Az NKÖM a közeljövőben tárgyalni kíván a Pénzügyminisztériummal a hanghordozók áfa-tartalmának csökkentéséről (legfeljebb nem jön össze), az Oktatási Minisztériummal közösen pedig behozná a könnyűzenét a zeneoktatásba (az első kézzelfogható jel: az ország huszonkét zeneművészeti szakközépiskolájába ingyen eljuttatták Jávorszky Béla Szilárd és Sebők János A rock története 1. című, most megjelent kötetét).
Szép holnap
Mindeme intézkedésekkel az állam több száz millió forintot pumpál bele ebbe a szférába. Gyurcsány Ferenc szerint ennek hatására hosszú távon megnő a piac jövedelemtermelő képessége. Bozóki András a Narancsnak elmondta: a különböző támogatási formákra jutó összegek egy része (az ifjúsági klubok működtetésére szánt 200 millió, a könnyűzenei exportiroda 75 milliója és a Nemzeti Kulturális Alapprogramban megjelenő könnyűzenei kvóta) biztosan beépül a jövő évi állami költségvetésbe. Az NKA-t egy új törvény kidolgozása révén rugalmasabb, nyitottabb rendszerre akarják átállítani, csökkentvén a szakkuratóriumok számát. Arra törekszenek, hogy helyet találjanak az összművészeti, interdiszciplináris megközelítésnek, s hogy a zene ne csak a komoly műfajt jelentse majd.
"Még nem látjuk pontosan, hogy a jó szándékon kívül milyen garanciák biztosítják azt, hogy az élő magyar zene piacosodását segítő rendszer kormányoktól függetlenül, a jövőben is fennmaradhasson, mi több, bővülhessen" - mondta a Narancsnak Márton András. Mindenesetre a kialakuló rendszerről a kormányzat tudtával tájékoztatták a Fidesz politikusait is, akik a KFT dobosának elmondása szerint semmi kivetnivalót nem találtak a vázolt intézkedésekben. A jövőben Márton szerint a zenehallgatási szokások változásával lépést tartva érdemes lenne az NKA által szétosztható összegeket kitermelő kulturális járulékok egyébként széles körét kiterjeszteni például az internetszolgáltatásra és a mobiltelefonokra is.
Hegyi György, a Rádió Caféban is dolgozó Emil Rulez-szerző szerint a PANKKK hatékony működése érdekében létfontosságú a minél sokoldalúbb információáramlás, amiben főszerepet játszik majd a hamarosan eleven portálként üzemelő www.pankkk.hu is.
