2009-ben emlékezik meg a világ a zeneszerző halálának kétszázadik évfordulójáról. Négy évünk van, hogy a fertődi Esterházy-kastélyt, ahol élete legtermékenyebb évtizedeit töltötte, műemlékként és fesztiválhelyszínként a nemzetközi kulturizmus megkerülhetetlen pontjává varázsoljuk.
Négy esztendő alatt rengeteg mindent lehet csinálni, egy kiterjedt műemlékegyüttes helyreállítása szempontjából azonban nem olyan nagy idő ez, nem beszélve a klasszikus zenei világ vezető művészeinek koncertnaptáráról, amely kettő-négy évvel a real time előtt jár. Szóval túlságosan nem érünk rá.
Uniós segítség
Amikor tavaly ősszel beszámoltunk a fertődi főépület tetejének és díszudvari homlokzatának rekonstrukciójáról (Félúton Versailles felé, 2004. szeptember 30.), a médiaeseményt celebráló kulturális miniszter, Hiller István még nem tudott választ adni arra, hogy mikor készül el a 18. századi rokokó kastély és park teljes rekonstrukciója. Annyi azonban már akkor is egyértelmű volt, hogy 2009-re valami komolyat kell villantani: az év május 31-én lesz Joseph Haydn halálának bicentenáriuma. Sőt, e komoly villantás előjeleinek nem ártana már 2007-ben, a komponista születésének 275. évfordulóján pislákolnia, hogy tudatosítsuk: Magyarország valami nagy dobásra készül.
Tavaly szeptemberi, fertődi jelenése óta Hiller már pártfunkciót tölt be. A Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumát (NKÖM) Bozóki András vezeti, aki nemrég Mesterházy Balázst bízta meg miniszteri biztosként az Európa Kulturális Fővárosa 2010 programsorozat levezénylésével, de hozzá tartozik Fertőd-Eszterháza ügye is. A Narancs kérdéseire, hogy melyek az NKÖM legfontosabb elképzelései a 2009-es Haydn-évfordulóval, a kastély felújításával és hasznosításával kapcsolatban, s mennyi pénz áll mindezekhez rendelkezésre az idén és távlatilag, így válaszolt:
"A tárca határozott célja, hogy 2009-re az Esterházy-komplexum olyan mértékű revitalizációja valósuljon meg, amely lehetővé teszi annak regionális kulturális központként való működését. A cél egy európai mércével mérve is fontos és ismert többfunkciós kulturális központ létrehozása Eszterháza-Haydneum néven, ahol a zenei hagyományok centrális szerepe mellett a historikus zeneoktatás és az előadó-művészet különböző ágai is lehetőséghez jutnak. A tárca e tekintetben elsődlegesnek tartja egy átfogó, hosszú távú koncepció konszenzusos kialakítását, amely mentén haladva egységesen lehet dolgozni. Ennek alapjai már ma is rendelkezésre állnak, június közepén pedig egy részletes egyeztetés kezdődik az ügyben. Az Esterházy-kastély 2004-es működési költségvetése 246 millió forint volt. A műemlék vagyonkezeléséért felelős Műemlékek Állami Gondnoksága (MÁG) által adott információk szerint 2005-ben 234 millió forint használható fel állami támogatásból, a remélt pályázati összeg 600 millió forint. Az Eszterháza-Haydneum-projekt megvalósítása nem képzelhető el uniós fejlesztési források nélkül, a kastély üzemeltetésével megbízott MÁG pályázat útján 2,5 milliárd forint uniós támogatáshoz jutott. Terveink szerint a nyugat-magyarországi régió egyik fő profilja lesz a zenekultúra világszínvonalú bemutatása: az erre épülő kreatívipar a régió húzóágazata lehet. Sopronnak a Liszt-kultusz visszanyerésére irányuló terveivel összhangban célunk a régió zenekultúra szempontjából fontos településeinek összefogása és az osztrák, szlovák törekvésekkel együttműködésben való, európai szintű megjelenítése. Ennek megvalósítása érdekében a lehető legteljesebb körben szeretnénk a rendelkezésre álló uniós forrásokat felhasználni, és az EU döntéshozóinál az ilyen típusú regionális méretű kezdeményezések támogatásának szélesítését szorgalmazzuk."
Az említett, 2,5 milliárd forintnyi (10 millió eurós) uniós támogatás a kastély értékes melléképületeinek felújítását és 200 hektárnyi történelmi kertjének rehabilitációját segíti. A MÁG igazgatóhelyettese, Dobó Ágota szerint ez az összeg várhatóan ősztől hívható le, jótékony hatását így igazán majd jövőre fejtheti ki: segítségével körbeérhet a főépület homlokzati festése, mert tavaly csak a díszudvarét csinálták meg, s folytatódhat a belső terek rekonstrukciója. Még az idén be akarják fejezni a díszterem helyreállítását csillárostul, mennyezetestül, freskóstul, s dolgoznak a díszudvar kútjának és a díszlépcső puttóinak a faragásán.
Korhűség
A Klubrádiónak nyilatkozó Dobó Ágota mai áron 30 milliárd forint körüli összegre tette Eszterháza teljes rekonstrukciójának költségét - de ebbe nem számította bele a valaha az épületegyüttes részét képező operaház 5-6 milliárdra taksált visszaépítését. A jelenleg már/még nem létező eszterházai opera újraépítése a majdani Haydneum egyik kulcskérdése. Felépítsék-e vagy sem, és ha igen, milyen legyen kívül és belül?
Haydn életművének kevéssé ismert részét alkotják az operái. Egyrészt mert ezek kis együttesek számára, kis térben való előadásra készültek, mint amilyen az eszterházai operaépület is volt, másrészt mert az operák előadásának módjában még nem történt olyan áttörés, mint a hangszeres játékban. A korhű előadásmód sikerét példázza többek között a soproni Régi Zenei Napok 1985 óta íródó története is. A soproni program szerkesztésében kezdetek óta részt vevő Malina János zenetörténész szerint az eszterházai opera rekonstrukciójával, a teljes egészében - tehát színpadtechnika, gesztika, rendezés tekintetében is - korhű operajátszás felélesztésével, a Haydn-operák, illetve a Haydn-féle operarepertoár fölfedezésével és a mai zenei életbe való bevezetésével "európai szintű küldetés teljesíthető". Ha Fertődöt rá lehetne építeni a muzsikára, akkor az operaház maga után húzhatná az egészet - teszi hozzá Dávid Ferenc művészettörténész.
Malina a Haydn Eszterházán címmel, Strém Kálmán koncertszervezővel közösen, 1998-ban indított fesztivál művészeti igazgatója. A Dávid Ferenccel együtt tavaly őszszel megfogalmazott, Haydn - 2009 - Eszterháza című koncepciós vázlatában szorgalmazza, hogy a kulturális és az oktatási miniszter közösen készíttessen olyan programot, amely egy kiemelt kulturális beruházás alapja lehet, mert a MÁG "kompetenciája nem elegendő egy ilyen fontosságú, összetett feladat megfogalmazásához és végrehajtásához". E programnak azt kellene szolgálnia, hogy 2009-re helyreállítva működőképes legyen a nagyrégióba illeszkedő fertődi épület- és kertkomplexum, s benne a kastély- és Haydn-múzeum, létrejöjjenek az ottani koncertélet és operajátszás színhelyei, egyetemi szintű historikus opera- és zeneoktatás induljon be. Mindez azt célozza, hogy méltó módon tudjuk kivenni részünket az évforduló európai megünneplésében, s hogy hosszabb távon Fertőd és Magyarország megtalálja a helyét a nemzetközi Haydn-kultuszban.
Zavaros helyzet
Világszínvonalú és provincializmustól mentes rekonstrukció, fesztivál és működtetés - ennek a lehetőségét látja Eszterházában Malina János és Dávid Ferenc, s ezt féltvén keveredtek konfliktusokba a maguk területén. Malina, aki 2000 őszétől dolgozott a fertődi kastélyt 2001 tavaszától kezelő MÁG-nál, s főszerepet játszott a Haydn Eszterházán nemzetközi rangjának megteremtésében, szakmai nézeteltérések miatt az idén tavasszal eljött onnan. Nagyon nem értett egyet azzal, hogy Dobó Ágota például Haydn-revüt rendelt az Experidance táncszínháztól Eszterházára. Dávid Ferenc tavaly nyárig működött közre az Eszterháza jövőjének megalapozását célzó, műemléki tárgyú tudományos programban, levéltárakban kutatott, tanulmányokat írt, majd ő is búcsút mondott a MÁG-nak, mert "ugyan a kert ügyében történnek fontos dolgok, de nem született és nincs is születőben egy Eszterháza-koncepció. Alkalmi nekibuzdulások vannak, amelyek elsősorban ahhoz illeszkednek, hogy mennyit lehet évente Eszterházára kihasítani a Kulturális Örökségvédelmi Hivatalnak (KÖH) az állami műemlék-helyreállításra jutó pénzéből. Úgy vélem, hogy itt egy teljesen más nagyságrendről van szó."
"Idejöveteléig Haydn még igazából semmi maradandót nem alkotott, amikor viszont huszonöt évvel később elkerült innen, az akkori világ legelismertebb zeneszerzője volt, ami nem utolsósorban az itteni körülményeknek, egy magyar főúrnak köszönhető. Ezt harminc évvel ezelőtt éppúgy el lehetett volna adni a világnak, mint ma. Érthetetlen, hogy ez mindeddig nem történt meg, miközben a Budapesti Tavaszi Fesztivált és még számos értékes dolgot sikerült megvalósítani. A legkevésbé sem azt akarom mondani, hogy a kastély zenei életét a régi hangszerekre kell kisajátítani, de kétségtelenül az a legértékesebb és legizgalmasabb itt, hogy Haydn szimfóniái abban az akusztikai térben és azokon a hangszereken szólalhatnak meg, ahol és amelyeken születtek" - mondja Malina János, aki a Strém Kálmán által kezdeményezett Magyar Haydn Társaság elnökeként szállt be az eszterházai szervezésbe. 1995-ben, a Budapesti Vonósok Kamarazenekar fellépésével kezdődtek itt az igazán színvonalas hangversenyek. Haydn Eszterházán címmel 1998 óta rendezik a fesztivált, melynek olyan művészek adták meg nemzetközi rangját, mint Nicholas McGegan, Sergiu Luca, Frans Brüggen, az Academy of Ancient Music vagy az Il Giardino Armonico zenekar.
Malina szerint árt a fesztivál folyamatos működésének és fejlődésének, hogy nincs mögötte egy intézmény: "Nincs azonossága, elvész három bába, a koncertszervező, a Haydn Társaság és a MÁG között. Négy éve magyarázom mindenkinek, hogy nincs ez jól így."
A Haydn Eszterházán idei megrendezését sokág teljes bizonytalanság övezte: néhány héttel ezelőttig nem lehetett tudni, lesz-e rá pénz, és mennyi. Az NKÖM által még tavaly novemberben, fesztiválok támogatására meghirdetett, úgynevezett regisztrációs pályázatból nem lett semmi. Malina sérelmezi, hogy az NKÖM által eszterházai rendezvényekre szánt 50 millió forintból a MÁG csak 12 milliót ajánlott fel a Haydn-fesztiválra. Pár hete vált csak biztossá, hogy a tárcától jön 14 millió forint, de ebből 5 millió a Budapesti Vonósok külön programsorozatára. Ez a 9 millió a Magyar Villamos Művektől kapott, valamint a Nemzeti Kulturális Alapprogram (NKA) által pár napja megítélt 2,5-2,5 millióval együtt éppen hogy, de lehetővé tette, hogy június közepén végre meghirdethessék az augusztus 27.-szeptember 1-jei programot, többek között Tom Beghin (csembaló, fortepiano), a Kuijken-vonósnégyes és a Quatuor Mosa•ques fellépésével (részletek hamarosan a www.artsfestivals.hu honlapon). A helyzet zavarosságára jellemző, hogy a Haydn Eszterházán fesztiválra a MÁG is adott be pályázatot az NKA-hoz (az persze nem megy, hogy ugyanarra az eseményre két intézmény pályázzon ugyanazon forrásnál).
Dobó Ágota a kormányzati költségvetési megszorításokban látja az egyik fő gondot: a MÁG költségvetése két év alatt több mint százmillió forinttal csökkent. A másik nagy problémának azt nevezi, hogy a Haydn Társaság az idén (legalább-is beszélgetésünk május végi időpontjáig) nem fordult kora őszi fesztiválszervezési szándékával a MÁG-hoz: Dobó elmondása szerint Malina János kilépése óta mit sem közölt erről velük. Malina viszont úgy emlékszik, hogy már tavaly őszszel tárgyaltak erről a MÁG-ban Strém Kálmánnal együtt, akivel ő azóta is napi munkakapcsolatban áll. A gondnokság igazgatóhelyettese - a www.mag.hu honlapon blognak nevezett, bár nem személyes, hanem informatív bejegyzések legtöbbjének a szerzője - csak abban biztos, hogy (egyéb rendezvényeiken kívül) a Budapesti Vonósok július 8-17-i és a Vashegyi György vezette Orfeo zenekar augusztus 5-21. közötti hangversenyeit megtartják, mert velük a MÁG közvetlenül szerződött. Ami pedig 2009-et illeti, a műemlékegyüttes revitalizációján túl nemzetközi együttműködésben készül egy Haydn-kötet, kópiában legyártják Haydn zenekara összes hangszerét, és bemutatják a Szépművészeti Múzeumban lévő Esterházy-képtár kincseit.
Nagy lélegzet
"Aki azt mondja, hogy Eszterháza nem úgy és nem abban az irányban halad, ahogy kell, az nagyon melléfog" - állítja Dobó Ágota.
A MÁG igazgatóhelyettesének véleményével szemben néhányan azért mégis így vélik.
Dávid Ferenc elsősorban az átfogó koncepciót hiányolja. "A bearanyozott főbejárat láttán sokan nem gondolnak bele, hogy ez egy Patyomkin-dolog. Nem mintha önmagában rosszul lenne megcsinálva, hanem mert nem erről van szó. Az épület udvari homlokzatának színezésével tulajdonképp a tudományos kutatás folyamatát tették nevetségessé: a kutatók arculcsapása, hogy a feltárt színeket nem érvényesítették a helyreállításban. De egy épület színe csak a külső réteg, a legközelebbi festésnél akár alkalmazhatják is. Nem ez a legfontosabb. Engem leginkább az zavar, hogy egy homlokzati helyreállítással látnak hozzá egy ilyen problémához. Ez a dolgok feje tetejére állítása, a gondolkodás kikerülése. Azért kerülik ki a gondolkodást, mert szeretnék ezt az elit feladatot a maguk szűk körében tartani, ami abban az értelemben gyümölcsöző, hogy Eszterházából - akár így csinálja az ember, akár úgy - nagyon sok presztízs következik. Jövőre lesz a Varázsfuvola bemutatásának 215. évfordulója, akkor majd látni fogjuk, pár kilométerrel odébb micsoda huzata tud lenni egy ilyen dolognak."
A MÁG szakmai felügyeleti szerve a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal. Dávid Ferenchez hasonlóan a megfelelő előkészítés fontosságát hangsúlyozza Arnóth Ádám építész, a KÖH tervtanácsának elnöke, az érintett régió műemléki felügyelője is: szerinte is átfogó program hiányában nyúltak hozzá Magyarország egyik legnagyszerűbb kastélyához. "Persze a sok kis lépés is jobb a semminél, de ha például az udvari homlokzat kifestése miatt meg kell tervezni az oda nyíló ablakokat, akkor lehetetlen feladat az ablakok külső részének a megtervezése a belső részük nélkül, mert nem tudjuk, milyen lesz a belső falburkolat, és hogy melyik terem milyen funkciót kap. Rengeteg probléma származik abból, hogy Fertődre nem készült olyan kidolgozott koncepció, mint Gödöllőre. Minden alkalommal leírtuk, hogy koncepció hiányában a részprogramok megvalósítása ellehetetlenül."
A fertődi homlokzatfestés engedélyeztetésekor kibontakozott vita során Arnóth Ádám elsőfokú szakhatóságként nem tudta elfogadni, hogy a tudományos kutatás által feltárt eredeti rózsaszín és terrakotta ellenében a MÁG a mai és a régmúlt ízlés eltérésére hivatkozva ragaszkodott a tetszetősebb, de nem hiteles kőszínfehérhez. Elvetvén beosztott kollégái első fokon hozott elutasító határozatát, másodfokú hatóságként azonban Varga Kálmán, a KÖH elnöke a MÁG verzióját fogadta el. Arnóth azóta nem foglalkozik Fertőddel, ahol egyébként előfordult, hogy engedély nélkül építettek utat, és díszes stukkókat is elhelyeztek egy olyan teremben, ahol soha nem voltak ilyenek, merthogy a födémet is csak 1902-ben építették oda. (Az építési szakhatósági rendszer strukturális kérdései meghaladják e cikk kereteit.)
Varga Kálmán, aki végigcsinálta Gödöllő helyreállítását, azt mondja, ott készült részletes program, de nem volt tartható: "Én ma Magyarországon nem tudok olyan nagylélegzetű kulturális beruházásról, amelyet ha évekre előre megterveznek, az úgy tartható is. Sajnos a politikai ciklusok nagyon erősen belejátszanak a tervezésekbe. Egy könyvtárat meg lehetne tölteni az utóbbi húsz évben Fertőddel kapcsolatban készült ütemtervekkel, hasznosítási és helyreállítási elképzelésekkel. Szinte kizárt, hogy bármilyen komoly tervezőmunka egy-két éves távlaton túlmenjen."
A KÖH elnöke ennek ellenére hangsúlyozza, hogy van hosszú távú hasznosítási koncepciójuk a kastélyegyüttessel kapcsolatban, amelynek fizikai-építészeti megújítása és művelődéstörténeti rehabilitációja nem választható el egymástól. A homlokzati színezést érintő szakmai nézeteltérést egy ilyen nagyberuházás esetében természetesnek tartja, s mivel a vita elhúzódása a belső udvari munkálatok határidős befejezését fenyegette, elnöki jogkörénél fogva, minden érvet meghallgatva foglalt állást úgy, ahogy. Ami pedig a 2009-es Haydn-évfordulót illeti, azt mondja, őszre kormányhatározatot készítenek elő, hogy minden garantáltan flottul mehessen.
Az tényleg nem lenne baj.
