És egyéb állatfajták (Gregory Nava: A családom)

  • - kk -
  • 1996. szeptember 26.

Könyv

A történet Mexikóban kezdődik, írja az ismertető, azt azonban már nem teszi hozzá, hogy viszont nem folytatódik sehol, szétfolyik Los Angeles elővárosainak futóhomokjában, ahogy az már általában a családregényekkel történni szokott.

A történet Mexikóban kezdődik, írja az ismertető, azt azonban már nem teszi hozzá, hogy viszont nem folytatódik sehol, szétfolyik Los Angeles elővárosainak futóhomokjában, ahogy az már általában a családregényekkel történni szokott.

Családregényeket általában tévén szokott nézni az ember, hol a Forsythe-okról, hol az Onedinekről, hol meg azokról az őrmezeiekről, ahogy megalapozzák, majd elherdálják a vagyont; mozifilmeket nemigen lehet készíteni a retyerutyáról, hacsak nincs valami istentelenül felkészült dramaturg a forgatókönyvíró mellett vagy -ban.

Ennek a filmnek maga a rendező írta a könyvét, ami többé-kevésbé érthetővé teszi, hogy fájt a szíve minden kis jelenetért, amiről úgy gondolta, hogy a vásznon majd poétikusan dereng vagy sejtelmes izgalommal vibrál. Ehhez képest - meg kell hagyni, imponáló következetességgel - végig megmarad a közhelyek szintjén, minden előre kikövetkeztethető, soha meg nem lepődünk semmin, legfeljebb ha azon nem, hogy valaki a kontyába tűzve hordjon egy rugós bicskát, vagy hogy egy többszörösen börtönviselt atyafi egyszer csak bőgőmasinának bizonyuljon.

Az amerikai filmekkel, legyenek azok függetlenek vagy a lehető leghollywoodibb gányolások, az a jó, hogy valaki mindig - vagy, na jó, majdnem mindig - megmenti őket a teljes nézhetetlenségtől. Általában a színészek, vagy ha már ők sem, legalább a díszlettervező. Ebben a filmben, amit a rendezőn kívül még az operatőr is elbaltázott, a kellékes játssza el ezt az áldozatos, mindazonáltal kétségkívül hálátlan szerepet. A tárgyak remekek, és akinek van affinitása az autókhoz, semmiképpen ne hagyja ki ezt a filmet.

- kk -

My Family - színes, amerikai, 128 perc. Rendezte és írta: Gregory Nava; fényképezte: Edward Lachman; szereplők: Edward James Ohnos, Leon Singer, Jimmy Smiths. Bemutató: szeptember 30. 21 óra és október 3. 17 óra.

Figyelmébe ajánljuk

Erőltetett párhuzamok

Mi lehetne alkalmasabb szimbóluma a női létezésnek, mint a haj? Úgy élettanilag (a másik nemre gyakorolt vonzereje a minden individuális szempontot megelőző fajfenntartást szolgálja), mint kulturálisan (a néphagyomány gazdag, még az életet szervező világképre vonatkozó szimbolikájától a jelenkori társadalmak meglehet partikuláris, de mindenképpen jelentéssel bíró ún. trendjeiig) vagy spirituálisan (minden tradíció megkülönböztetett jelentőséget tulajdonít a hajnak).

Prokrusztész-ágy

A francia-algériai rendező filmjének eredeti címe (L’air de la mer rend libre – a tengeri levegő szabaddá tesz) a középkori német jobbágyok ambícióinak szabad fordítása (Stadtluft macht frei – a városi levegő szabaddá tesz).

Felelős nélkül

  • - turcsányi -

Van az a némileg ásatag, s nem kicsit ostoba vicc, amely szerint az a mennyország, ahol angol a rendőr, olasz a szakács, francia a szerető, német a szerelő, svájci a szervező. A pokol meg az, ahol… és itt máshogy rendezik egymáshoz a fenti szerepeket és nemzetiségeket. Nos, ez a – színigaz történetet dramatizáló – négyrészes brit sorozat még ennyi viccelődést sem enged a nézőinek.

Érzések és emlékek

A magyar származású fotóművész nem először állít ki Budapesten; a Magyar Fotográfusok Házában 2015-ben bemutatott anyagának egy része szerepel a mostani válogatásban is, sőt a képek installálása is hasonló (ahogy azonos a kurátor is: Csizek Gabriella).

Mozgó falak

  • Molnár T. Eszter

Négy férfi üldöz egy nőt. Ha a hátak eltúlzott görbülete, az előrenyújtott kezek vonaglása nem lenne elég, a fejükre húzott piros papírcsákó félreérthetetlenül jelzi: ez őrület. Kétszer megkerülik a színpad közepén álló mobil falat, majd ahogy harmadszor is végigfutnak előtte, a nő megtorpan.

Mahler-liturgia

„Én valóban fejjel megyek a falnak, de legalább jókora lyukat ütök rajta” – mondta egy ízben Gustav Mahler, legalábbis a feminista brácsaművész, Natalie Bauer-Lechner emlékiratai szerint. Ez a konok, mániákus attitűd az egyik legnagyszabásúbb művében, a Feltámadás-szimfóniában is tetten érhető.

Akkor és most

Úgy alakultak dolgaink, hogy az 1991-ben írt, a 80-as évek Amerikájában játszódó epikus apokalipszis soha korábban nem volt számunkra annyira otthonos, mint éppen most. Néhány évvel ezelőtt nem sok közünk volt az elvekkel és mindennemű szolidaritással leszámoló, a nagytőkét a szociális háló kárára államilag támogató neoliberalizmushoz.

Gyurcsány abbahagyta

Arra, hogy miért, és hogy miért pont most hagyta abba, lehet racionális magyarázatot találni a külső szemlélőnek is, azzal együtt, hogy e személyes döntés valódi okairól biztosat egyetlen ember tudhat; esetleg kettő. A DK (is) csúnyán megbukott a tavaly júniusi EP-választáson, és bejött a képbe Magyar Péter és a Tisza; és a vak is látta, hogy ha van jövő az ellenzéki oldalon, az a Tiszáé. Ha valaki, akkor a Tisza kanyarítja be az addig ilyen-olyan ellenzéki pártokkal rokonszenvező és mérsékelt lelkesedéssel, de rájuk szavazó polgárokat.

Lengyel Tamás: A hallgatás igen­is politizálás!

Elegem van abból, hogyha elhangzik egy meredek kijelentés, amelytől, úgy érzem, kötelességem elhatárolódni, vagy legalábbis muszáj reagálnom, akkor felcímkéznek, hogy én politizálok – míg aki csak hallgat, az nem politizál – mondja interjúnkban a színész, aki azt is elárulta, hogy melyik politikusra hajaz leginkább a kormánypárti álinfluenszere.