A történet Mexikóban kezdődik, írja az ismertető, azt azonban már nem teszi hozzá, hogy viszont nem folytatódik sehol, szétfolyik Los Angeles elővárosainak futóhomokjában, ahogy az már általában a családregényekkel történni szokott.
Családregényeket általában tévén szokott nézni az ember, hol a Forsythe-okról, hol az Onedinekről, hol meg azokról az őrmezeiekről, ahogy megalapozzák, majd elherdálják a vagyont; mozifilmeket nemigen lehet készíteni a retyerutyáról, hacsak nincs valami istentelenül felkészült dramaturg a forgatókönyvíró mellett vagy -ban.
Ennek a filmnek maga a rendező írta a könyvét, ami többé-kevésbé érthetővé teszi, hogy fájt a szíve minden kis jelenetért, amiről úgy gondolta, hogy a vásznon majd poétikusan dereng vagy sejtelmes izgalommal vibrál. Ehhez képest - meg kell hagyni, imponáló következetességgel - végig megmarad a közhelyek szintjén, minden előre kikövetkeztethető, soha meg nem lepődünk semmin, legfeljebb ha azon nem, hogy valaki a kontyába tűzve hordjon egy rugós bicskát, vagy hogy egy többszörösen börtönviselt atyafi egyszer csak bőgőmasinának bizonyuljon.
Az amerikai filmekkel, legyenek azok függetlenek vagy a lehető leghollywoodibb gányolások, az a jó, hogy valaki mindig - vagy, na jó, majdnem mindig - megmenti őket a teljes nézhetetlenségtől. Általában a színészek, vagy ha már ők sem, legalább a díszlettervező. Ebben a filmben, amit a rendezőn kívül még az operatőr is elbaltázott, a kellékes játssza el ezt az áldozatos, mindazonáltal kétségkívül hálátlan szerepet. A tárgyak remekek, és akinek van affinitása az autókhoz, semmiképpen ne hagyja ki ezt a filmet.
- kk -
My Family - színes, amerikai, 128 perc. Rendezte és írta: Gregory Nava; fényképezte: Edward Lachman; szereplők: Edward James Ohnos, Leon Singer, Jimmy Smiths. Bemutató: szeptember 30. 21 óra és október 3. 17 óra.
