Könyv

Eve Ainsworth: Sebek

  • - cd -
  • 2018. szeptember 2.

Könyv

A gyászról szól a hétköznapi sztorinak tűnő regény, kamaszoknak kamaszokról. A történet kivételes érzékenységgel dolgoz fel problémákat, a falcolás, az önsebzés jelenségét állítva fókuszba. Szakemberek szerint mára a kamaszkor velejárója lett az önbántalmazás: karcolás, vágás, égetés. A tinédzserek különféle krízisek elszenvedése során jobb megoldás híján önsebzéssel próbálják meg kezelni a helyzetet. Az életkori sajátosságnak is értelmezhető, figyelemhiánnyal párosuló direkt elszigeteltség miatt nem mindig könnyű felismerni az önagresszió efféle jeleit. De nem lehetetlen, egyebek mellett erre hívja fel a figyelmet a szerző könyve. Kemény témákról remek dramaturgiával beszél Eve Ainsworth, segélykiáltások felismeréséhez és segítségnyújtáshoz ad fogódzókat, valamint az elfogadás fontosságára inti a fiatalokat. Gabi, a tinédzser, mint a legtöbb kamasz, nincs jóban a szüleivel, egyedül van, nem kap elég figyelmet, csak a nagyapját és a gördeszkázást szereti igazán. Ám a nagypapa meghal, a veszteség feldolgozása pedig komoly gondot okoz a lánynak. Rosszul alszik, keveset eszik, csalódás éri, az a kevés szeretet és figyelem is eltűnik az életéből, ráadásul még deszkázás közben is nehézségei támadnak. Folyamatos fizikai és lelki sebeket szenved el. A komor hangvételű ifjúsági irodalom stílusában tökéletesen passzol célközönségéhez, a feszültséggel teli történet találó dinamikával tárja fel a pusztító identitás­zavart.

Fordította: Demény Eszter. Tilos az Á Könyvek, 2018, 240 oldal, 2990 Ft

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.

Őrült rendszer, de van benne pénz

  • Szekeres István

Amikor a tavalyi párizsi olimpián a tekvandós Márton Viviana megszerezte a hatodik – igaz, spanyol import – aranyérmünket, Orbán Viktor (noha eredetileg nyolcat várt) SMS-t küldött Schmidt Ádám sportállamtitkárnak: „Maradhat.” A kincstári humor mögül is elővillant a tény, hogy a sportélet is a miniszterelnök kezében van.