poeta.doc

Félhosszú vers, tömörítve    

Könyv

Tóth Árpád: Éjféli eső

Tóth Árpád: Éjféli eső

 

Az éjféli eső a láthatlan egekből

Most búsan lezuhan, s a csendes éjszakát

Vak zajjal veri fel, mint magas emeletről

Az éjféli öngyilkos ha leveti magát.

Jaj, aki most nem alszik, s e sötét, furcsa percben

Gondjai közt motoz, mint a gyufásdobozban,

S a gyújtó sárga fénye szemét fájdítva sercen

S a gondok sápadt fénye szemében fájva lobban…

 

Ó, most, aki borús, aki bánata ében

Őrtornyából leszállna, s álom gyepére dőlne,

E roppant éjszaka fekete köpenyében

Hová temesse arcát, mely rejtett, lágy redőbe?

Avagy hová bolyongjon? Vagy csendesen megülve,

Elszálló tűnődését, e bús perctől eloldott

Kalandos, kósza bárkát milyen tavakra küldje:

Jövőbe, múltba tán? ó, hol lehetne boldog?

 

Mondd meg nekem, barátom, mi volna jó ez éjen?

Meleg, hű asszonytestnek beszívni illatát?

Szelíden elbágyadni egy édes szenvedélyben?

Nézni alvó fiacskád ajkai nyílatát?

Vagy dalt fütyölni tán? egyedül a sötétben

Behúnyt szemmel heverve, míg furcsa hang tolul

A csucsorított ajkon? Vagy elméd törni régen

Tanult számtani példán? olvasni angolul?

 

Vagy ülnél-e velem berregő gépmadárra:

El, el a szürke földről és keresztül az olvadt

Felhők rút rétegén! új, étheri határba!

A csillagok ködéig! átrepülni a holdat!

Ó, jaj, mi volna jó? nyugalmad hol leled föl,

Riadt, veszendő lélek, örök, bús kereső?

Ó, jaj, jaj, kihajolni a magas emeletről

S vak zajjal lezuhanni, mint a zúgó eső…

Tandori Dezső egyik legjobb könyve egy 1981-ben megjelent, jelentéktelen külsejű, puha, kartonborítású tanulmánykötet, amelynek teljesen fehér címlapján, a felület alsó harmadában mindössze a szerző neve és a cím – Az erősebb lét közelében – olvasható, írógéppel írt, vékony, padlizsánszínű betűkkel. Illetve ezek alatt szerepel a kiadó neve is: amely így akár műfajmegjelölésként is olvasható: Gondolat. (A belső címlapon aztán, alcímként, már ott az igazi műfaj: Olvasónapló.)

Az első bekezdése ennyi: „Ez a könyv a huszadik századi magyar költészetről szól. És igen bizonytalan tárgyat elemez.” Ez a tárgy a Tandori által félhosszú versnek nevezett képződmény: ezek egy-egy példányát elemzi, nagyrészt a Nyugat első és második nemzedéke, illetve kortársaik költészetéből. A nagy, felfedezés értékű Szép Ernő- vagy Karinthy-fejezet mellett Tóth Árpádtól a könyv csak futólag, öt oldalon foglalkozik néhány verssel, és ezek között nem szerepel az Éjféli eső, pedig tökéletesen beleillik a félhosszú vers Tandori által lazán, de éppen ezért – a félhosszú vers eredendő laza volta miatt – mégis pontosan körvonalazott kategóriájába.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Mi nem akartuk!

A szerző első regénye a II. világháború front­élményeinek és háborús, illetve ostromnaplóinak inverzét mutatja meg: a hátországról, egészen konkrétan egy Németváros nevű, a Körös folyó közelében fekvő kisváros háború alatti életéről beszél.

Mit csinálsz? Vendéglátózom

Kívülről sok szakma tűnik romantikusnak. Vagy legalábbis jó megoldásnak. Egy érzékeny fotográfus meg tudja mutatni egy-egy szakma árnyékos oldalát, és ezen belül azt is, milyen azt nőként megélni. Agostini, az érzékeny, pontos és mély empátiával alkotó fiatal fotóművész az édesanyjáról készített sorozatot, aki a családi éttermükben dolgozik évtizedek óta.

Baljós fellegek

A múlt pénteki Trump–Putyin csúcs után kicsit fellélegeztek azok, akik a szabad, független, európai, és területi épségét visszanyerő Ukrajnának szorítanak.

A bűvös hármas

Az elmúlt évtizedekben három komoly lakáshitelválság sújtotta Magyarországot. Az első 1990-ben ütött be, amikor tarthatatlanná váltak a 80-as években mesterségesen alacsonyan, 3 százalékon tartott kamatok. A 2000-es évek elejének támogatott lakáshiteleit a 2004 utáni költségvetések sínylették meg, majd 2008 után százezrek egzisztenciáját tették tönkre a devizahitelek. Most megint a 3 százalékos fix kamatnál tartunk. Ebből sem sül ki semmi jó, és a lakhatási válság is velünk marad.