KÖNYVMELLÉKLET - kritika

Ne félj!

Frank McCourt: Angyal a lépcsőn

  • Pálos György
  • 2025. április 23.

Könyv

A memoár – angol címe Angela’s Ashes – 1996-ban jelent meg először az Egyesült Államokban, és egy évre rá elnyerte az élet­rajzi/önéletrajzi Pulitzer-díjat. (Az eredeti kiadás az alcímében is hangsúlyozza az önéletrajzi műfaji besorolást.)

Az Angyal a lépcsőn McCourt életének epizódjait tényszerűen tárja az olvasó elé, ám az elkészült mű komoly szépírói ambícióval és tudással párosul. Minden esemény úgy történhetett, ahogy a könyv lapjain olvassuk, a szereplők valósak, igazi nevükön szerepelnek, ám a mesélés gyanúsan jó stílusban olvastatja magát, nem beszélve a gördülékeny és a szöveg iróniáját is jól érzékeltető, remek magyar fordításról.

McCourt ebben az első könyvében 19 éves koráig írja meg a főalakjának, azaz saját magának életepizódjait, részben lakonikus tárgyilagossággal, amelyeket itt-ott komoly érzelmi hullámok kísérnek. Az írás elején semmilyen kétséget nem hagy azzal kapcsolatban, hogy mire számíthatunk: „Amikor visszapillantok a gyerekkoromra, nem is értem, hogyan éltem túl. Természetesen nyomorúságos gyerekkorom volt – a boldog gyerekkor egy hajítófát sem ér. A szokványos nyomorúságnál persze rosszabb a nyomorúságos ír gyerekkor, de még ennél is rosszabb a nyomorúságos ír katolikus gyerekkor.” De innentől nem teljesen azt kapjuk, amire számítunk. A nyomorúság végigkíséri ugyan az elbeszélést, a családi drámák is sokasodnak, ám a tragikus és a vígjátéki elemek kéz a kézben haladnak.

Frank szülei egyszerű, képzetlen emberek, tervek s jövőkép nélkül élik mindennapjaikat. Míg az anya tősgyökeres katolikus írként szüli meg számtalan gyermekét, addig az apa észak­ír (vagyis nem a függetlenné vált Ír Köztársaságból való), s hiába rendes katolikus ő is, az akcentusán is érződik a különállása: Limerickben, az Írország közepén található városban mindenki megérzi az idegenségét, de nem is tesz semmit a beolvadásért. Különös tehetsége, hogy döntéshelyzetben mindig a rosszabbat választja. Az Amerikában eltöltött néhány év után (ott születik Frank is) akkor térnek vissza az ír földre, az 1930-as években, amikor a világválság New Yorkban már múlóban van, ám Limerickben épp tetőzik. Segédmunkásként időszakos munkát talál ugyan, de a fizetését vagy a segélyeket elissza az utolsó cseppig.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

A fejünkre nőttek

Az incel kifejezés (involuntary celibates, önkéntes cölibátus) má­ra köznevesült (lásd még: Karen, woke, simp); egyszerre szitokszó, internetes szleng és a férfiak egy csoportjának jelölése.

Visszatér

  • - turcsányi -

Johnny Cashnek van egy ilyen című száma, az 1994-es American Recordings című albumán. Nem is az övé, egy Nick Lowe nevű zenészé, aki egy ideig Cash rokona volt – az ő eredeti változatát használta például a pilot vége főcíméhez a Maffiózók (The Sopranos).

Tökéletes egyenlőség

Egy viking törzsfőnökről szóló animált tanmesével indul a film, aki népe minden tagjának (beleértve önmagát is) levágatta a bal kezét (szolidaritásból, mivel a fia bal keze odalett az ellenségtől menekülve), így akarván megőrizni az egységet.

A rossz dolog

Kínálta magát a trauma jelenkori uralmáról szóló kritikai panaszáradat Eva Victor debütfilmje kapcsán. A film több elemzője kiemelte, hogy a Bocs, kicsim erőssége éppen abban rejlik, hogy ellenáll e narratív toposznak.

Perkusszív vérvonal

A cimbalom története valódi sikersztori: az 1870-es években a cseh származású, Budapesten letelepedett hangszergyáros, Schunda Vencel József megalkotta kora népszerű kocsmai hangszerének tökéletesített változatát, a pedálcimbalmot, 1906-ban pedig már a tízezredik (!) példányt szállították ki a Magyar utcai manufaktúrából.

Suttogó szó-képek

  • Dékei Krisztina

A 2016-tól Berlinben élő, de idén hazaköltöző művész viszonylag korán, 2012-ben megtalálta egyéni kézjegyének alapelemét, a pixelt (talán a legismertebb ilyen műve a 2014-es Akadémiai pénisz), majd az ezen alapuló színezést: interaktív alkotásai csak akkor váltak láthatóvá, ha a közönség kiszínezte a tényleges pixeleket.

Fejszék és haszonnövények

  • Molnár T. Eszter

A táncos székekből összetolt emelvényen lépked. A székek mozognak, csúsznak, dőlnek, billennek, a táncos óvatos, de hiába, végül így is legördül.

Újabb menekülő kelet-európai politikus keres búvóhelyet Orbánnál

  • Domány András
Budapestről üzent Donald Tusk lengyel miniszterelnöknek a Kaczyński-kormányok volt igazságügyi minisztere: nem kaptok el! Zbigniew Ziobrót 180 millió złoty, vagyis 17 milliárd forintnyi költségvetési pénz szabálytalan elköltése miatt keresik a lengyel hatóságok. Ki ez az ember, és hogyan taszította káoszba hazája igazságszolgáltatását?