Könyv

Márkus György „életművének jelentőségéről, gondolkodói magatartásának egykor széles körű hatásáról még a bölcseleti irodalom iránt fogékony itthoni olvasóközönség jó részének sincs igazán tudomása”, írta negyedszázada Lakatos András a filozófus 60. születésnapjára összeállított tanulmánykötet előszavában (Lehetséges-e egyáltalán?).

Az 1956-os forradalom és szabadságharc valóságát helyesebb a történettudomány eredményei révén megismerni.

A Maus atyja nem akart a képregények Elie Wieselje lenni és a Sorstalanság sem érdekelné comics-formában.

Megpróbál kimaradni a közéleti vitákból. Stroke-ja után igyekszik minél többet imádkozni, és kellő távolságból szemlélni az életét.

Ha egyetlen történetbe sűrítve szeretnénk látni, hogyan áll manapság a fiatal irodalom helyzete, elég végignéznünk, mi történt az idei Gérecz Attila-díj körül.

A 100 éves ember 101 éves lett: a svéd szerző megírta a világszerte nagy sikert aratott A száz­éves ember, aki kimászott az ablakon és eltűnt folytatását. Ennek apropóján váltottunk e-maileket.

Az eredetileg 1996-ban kiadott regény magyar fordítását a szerző halálának tizedik évfordulójára időzítette a Jelenkor Kiadó. Vajon nem aggályos-e az újabb recepció szempontjából egy kultikus művet több évtizedes késéssel megjelentetni?

A 2015-ös milánói expó nálunk a hatalmas botrányt kavart sámándobügytől volt hangos, és az onnan érkező hírekbe véletlenül sem keveredett bele a Milánó egyik csatornáján lebegő kis üvegház, a Jellyfish Barge.

József Attila elméleti írásai összegyűjtve 1958-ban jelentek meg először, a Szabolcsi Miklós-féle négykötetes életműkiadásban.

Ha kibontjuk/felütjük ezt a novellafüzért, gyerekkorunk íze köszön vissza.

minimum százhuszonnégyes! - a magyar narancs magyar irodalmi sikerlistái, 2014–2018

A költőről írt, amolyan összefoglalónak szánt cikkemet ezzel zártam e lapban: „Most, 2003 végén nem tudhatjuk, mi marad meg költészetéből, és aligha lehet megnevezni azt a bizonyos 10-12 verset, amely Gottfried Benn szerint egy nagy költőtől bizonyosan fennmarad. Mindamellett az összes versek kiadása valószínűleg a kimenő év legfontosabb irodalmi eseménye.”

Jézuska, fenyőfa, rénszarvas, hópehely, betlehemi jászol, csordapásztorok, háromkirályok, arany, mirrha, tömjén, mennyből az angyal: a karácsonyi (eklézsia)líra közhelyeit mintha egy adventi szöveggenerátor cserélgetné a hófehér papíron, olykor a legnagyobbak kézirataiban is. A naiv, de nehezen vitatható bölcselem szerint kétféle vers van: az, amelyiknek meg kell íródnia (szinte „megírja magát”, mintegy „megíródik magától”), és az, amelyet akarattal írnak, teljesítménykényszerben, például alkalomra vagy határidőre (feladatköltészetnek hívom az ilyesmit).