| 1. Nádas Péter: Világló részletek (Jelenkor, 2017) 295 pont 2. Kun Árpád: Boldog Észak (Magvető, 2016) 165 pont 3. Tompa Andrea: Omerta (Jelenkor, 2017) 162 pont 4. Térey János: A Legkisebb Jégkorszak (Jelenkor, 2015) 153 pont 5. Závada Pál: Természetes fény (Magvető, 2014) 142 pont 6. Szilasi László: A harmadik híd (Magvető, 2014) 141 pont 7. Krasznahorkai László: Báró Wenckheim hazatér (Magvető, 2017) 139 pont 8. Kemény István: Nílus (Magvető, 2018) 138 pont 9. Krusovszky Dénes: Akik már nem leszünk sosem (Magvető, 2018) 136 pont 10. Esterházy Péter: Hasnyálmirigynapló (Magvető, 2016) 126 pont 11. Tandori Dezső: Tandori Light – Elérintés (Scolar, 2013) 125 pont |
2014 és 2018 között a fenti könyvek kapták a legtöbb pontot a magyar irodalmi szavazás során. A voksolásokban – legalább egyszer – részt vettek: Ambrus Judit, Bárány Tibor, Báthori Csaba, Bazsányi Sándor, Bedecs László, Benedek Anna, Bódi Katalin, Csáki Márton, Bojtár Endre, Csehy Zoltán, Deczki Sarolta, Demény Péter, Faragó Kornélia, Fehér Renátó, Földes Györgyi, Gács Anna, Gesztelyi Hermina, Görföl Balázs, Gyárfás Orsolya, Harmath Artemisz, Horváth Györgyi, Hutvágner Éva, Jánossy Lajos, Jenei László, K. Kabai Lóránt, Kálmán C. György, Kiss Noémi, Kling József, Krupp József, Krusovszky Dénes, Lapis József, László Emese, László Ferenc, Lengyel Imre Zsolt, Margócsy István, Németh Zoltán, Radics Viktória, Selyem Zsuzsa, Sipos Balázs, Szilágyi Márton, Szolláth Dávid, Szűcs Teri, Tarján Tamás, Turai Júlia, Urfi Péter, Visy Beatrix.
Az utóbbi öt év során összesen tizenegyszer volt olvasható ez a mondat Minimum tizenegyes! című sikerlistánk alatt, a magyar irodalmi fordulókban: „A szavazóknak minden alkalommal a közelmúltban (a legutóbbi szavazást követően) első kiadásban megjelent magyar szépirodalmi vagy azzal határos műfajú kötetet kell megnevezniük és sorrendbe állítaniuk, az elsőnek 15, a másodiknak 10, a harmadiknak 6, a negyediknek pedig 3 pontot adva.”
Az öt év alatt – legalább egyszer – összesen negyvenhatan szavaztak, közülük néhányak időközben kiszálltak, illetve lettek új szavazók is, és két halottunk is van: Tarján Tamás és Bojtár Endre. (Az írói veszteséglistán Esterházy és Kertész neve szerepel.)
Kritikusaink összesen 10 540 pontot oszthattak ki (egy-egy alkalommal ki-ki 34-et), mindebből a listákra végül felkerült könyvek összpontszáma 7289 volt, ami azt jelenti, hogy talán nem veszett el aránytalanul sok szavazat. Holtversenyek miatt a tizenegy listán nem 121, hanem 124 könyv szerepelt, összesen 84 szerzőtől. Ez már egy egész szép kortárs könyvtárnak lehetne az alapja.
Esterházy Péter az egyetlen, akinek összesen négy kötete is jelen van a listákon, ezek összesített pontszáma 299. Vegyes műfajú kötetek ezek, köztük van az utolsó regény (A Márk-változat), a Marianna D. Birnbaummal közös második beszélgetőkönyv, Az évek iszkolása, a Hasnyálmirigynapló és a már posztumusz kiadásban megjelent cikkgyűjtemény, Az olvasó országa.
Krasznahorkaitól (összesen 200 pont), Márton Lászlótól (139) és Szilasi Lászlótól (228), valamint Térey Jánostól (288) és Tolnai Ottótól (188) három-három könyv került fel listáinkra. Térey összegyűjtött verseivel és szabadversben írt regényével, illetve novelláskötetével azok közé tartozik, akiknek két műnemben született alkotása is listás lett.
Huszonhárom szerzőnek került fel a listára két kötete: Nádas Péter Az élet sója című könyve, valamint a Világló részletek az összetett versenyt is megnyerték 361 ponttal. Kétkötetes még Bartók Imre (133), Bognár Péter (57), Garaczi László (98), Havasréti József (72), Háy János (80), Kemény István (190), Kertész Imre (107), Kun Árpád (214), Marno János (70), Rakovszky Zsuzsa (104), Szécsi Noémi (142), Szvoren Edina (174), Závada Pál (167) és Zoltán Gábor (80). Gergely Ágnesnek (101), Kemény Istvánnak (190), Kukorelly Endrének (137), Krusovszky Dénesnek (177), Oravecz Imrének (203), Parti Nagy Lajosnak (153), Schein Gábornak (88), Takács Zsuzsának (130) és Tóth Krisztinának (59) ráadásul vers- és prózakötetük is listás volt.
A kiadók versenye medencehosszal dőlt el. A 124 könyvnek több mint a felét (68) a Magvető adta ki (a gyerekkori Csáth-napló a Petőfi Irodalmi Múzeummal közös kiadásban látott napvilágot), a Libri/Jelenkor 23 könyvvel a második, orrhosszal előzve meg a 22 könyves Kalligramot (Terék Anna könyvét a vajdasági Forummal közösen adták ki). Ezen a három kiadón kívül még az Európától került fel egynél több könyv valamelyik listára, szám szerint hat. Hat olyan kiadó van, amelyet egy-egy könyv reprezentál a listákon: a Scolar (Tandori könyvével), a JAK és a Prae.hu közösen adta ki Mán-Várhegyi Réka első kötetét, a BookArt Bán Zoltán Andrásét, Radnóti Miklósné Gyarmati Fanni naplóját a Jaffa, Ambrus Judit könyvét pedig a Műút jelentette meg. (Ambrus Judit természetesen nem volt a szavazók között, amikor könyve, az Isten konditerme felkerült a listára, mert – amint észleltük a problémát – még a közeli rokonság is kizáró ok lett a szavazások során: ha olyasvalakinek a könyve került fel a listára, akinek a hozzátartozója rendesen szavazó lett volna, akkor abban a körben ő kimaradt, és egyáltalán nem voksolt.)
A Magvető abszolút többsége nemcsak dicséretes teljesítmény, hanem elgondolkodtató mozzanat is egyben: azt jelzi, hogy az átlagszavazó figyelme nagyrészt csak egy, legfeljebb négy, de valójában inkább csak három kiadó könyveire terjed ki. Öt év alatt a Scolar csupán Tandori könyvével rúgott labdába, a Jaffa csak Radnóti Miklósnéval. Mán-Várhegyi Réka második kötetét már nem a Prae.hu vagy a JAK, hanem a Magvető adta ki, és Bán Zoltán Andrásnak (A Minimum tizenegyes! megalapítójának) neve sokkal ismerősebben cseng, mint a kiadójáé, az erdélyi BookArté, Ambrus Judit és a Műút egymásra találása pedig, úgy tűnik, mind a szerzőnek, mind a kiadónak szerencsés volt.
Kritikusaink és a listákra felkerült könyvek szerzői között az anyaországiakon túl jelen vannak erdélyiek, vajdaságiak és felvidékiek is.
A legtöbb könyv elbeszélő próza, esszé ritkán, dráma sosem került fel a listára, ezzel szemben feltűnő az emlékezések, naplók száma (Csáth, Radnótiné, Király István, Heltai, Kertész, Esterházy, Kukorelly naplói, illetve Forgách András Élő kötet nem marad című nyomozásszerű visszaemlékezése, Gergely Ágnes Két szimpla a Kedvesben című memoárja).
Kritikusaink átlagéletkora jelenleg 44,5 év, miközben ötéves összesített listánk könyveinek szerzői átlagosan több mint tizenöt évvel idősebbek: három hónap híján 60 évesek. (Tizedesnyi pontossággal ugyanez a helyzet a legutóbbi listára felkerült könyvek szerzőinek az esetében is.)
Az öt év alatt akár egyszer is szavazó 46 kritikus közül, összesítve, 19-en voltak a nők és 27-en a férfiak. Öt éve ez az arány 29:9 volt, legutóbb 32:12. És ez nem közömbös: a statisztikákból kiderült, hogy a férfi szavazók által megjelölt minden 16 könyvre 3 női szerző által írt jut, miközben a női kritikusok körében 4 női szerző került ki 16 könyvenként. Ez egyáltalán nem lényegtelen eltérés, és aligha jelenthet mást, mint hogy vagy a férfi kritikusok becsülik alá a női szerzők műveit, vagy a női kritikusok értékelik túl ugyanezeket. A fenti, összesített listára mindenesetre csak Tompa Andrea könyve került fel, igaz, az Omerta mindjárt a harmadik helyre. Listáinkon átlagosan két (2,2) női szerző által írt könyv szerepel, de viszonylag nagy a szórás: öt év alatt kétszer is női szerző könyve nélkül jelent meg a lista, míg 2017 decemberében hat könyvvel többségbe is kerültek a nők. (A Centauri álnéven író szerzőről ebben a vonatkozásban nincs hitelt érdemlő adat, illetve az öt év során egyszer transzszexuális szerző, Kiss Tibor Noé könyve is felkerült a listára.)
Összesen 23 olyan könyv szerepelt az öt év alatt a listán, amelyet női szerző írt. Ezek között öt szerzőtől két könyv is van, a listás női szerzők száma az öt év alatt 18. Érdekes, hogy ahhoz képest, milyen sok könyvét szavazták be a listákra, a Magvető pozíciója a nők dolgában nem olyan kimagasló: a 18 női szerzőből mindössze 7 tartozik hozzájuk. Bár a kiadó könyvei abszolút többségben vannak a listákon, a női szerzők tekintetében alig van fölényük: az ő 7 író-, illetve költőnőjüktől a maga 5 női szerzőjével a sokkal kevésbé reprezentált Kalligram alig van lemaradva. Ezzel szemben az általában a Kalligrammal hasonló számban listás könyveket megjelentető Jelenkor a nők tekintetében, úgy tűnik, igencsak le van maradva a maga 2 szerzőjével.
Ami a műnemeket illeti, összesen 38 verseskönyv szerepelt a listákon, beleértve a vegyes műfajú, Jichak Katzenelson és Halasi Zoltán által jegyzett, Ének a kiirtott zsidó népről / Út az üres éghez című kötetetet. Ezek a könyvek hét nő és huszonöt férfi szerző nevéhez fűződnek (Rakovszky Zsuzsa, Bognár Péter, Marno János és Tolnai Ottó kettőt is jegyez közülük, Térey pedig hármat is, igaz, ezek közül kettő nem lírai, hanem elbeszélő kötet: az Átkelés Budapesten novellák, A Legkisebb Jégkorszak regény szabadversben megírva.)
A legolcsóbban négy éve, 2014 decemberében lehetett beszerezni a listán szereplő könyveket: a teljes csomag akkor összesen 31 210 Ft-ba, egy-egy könyv átlagosan 2832 Ft-ba került. Legutóbbi listánk könyveinek teljes ára ezzel szemben 39 790 forint, egyenként pedig átlagosan 3617 Ft-ba kerülnek a kötetek, azaz egy-egy listás könyv majdnem 800 forinttal kerül többe, mint nem egészen öt éve.
Kőrizs Imre
