Könyv

Gellért András: Befalazott csőgörény

  • - legát -
  • 2020. január 5.

Könyv

„Ha olvasod, ott találod magad az Örkény óta hiányolt tömény és invenciózus, derűsebb fajta groteszkben” – írja előszavában Müller Péter Sziámi, és ha elsőre merésznek is tűnik a párhuzam, Gellért szövegeivel kapcsolatban nem lehet, hogy ne az Egyperces novellák jussanak az eszünkbe.

Persze a „körülmények” rendesen 21. századiak. Kezdetben a szerzőnek eszébe sem jutott, hogy könyvben adja ki Facebook-posztjait, a barátai fűtötték, hogy rendezze sorait, de a könyvkiadók lepattintották. A Befalazott csőgörény végül magánkiadásban jelent meg tavaly, és a megmaradt példányokat Gellért hajléktalan emberekre bízta: legyen belőle Fedél Nélkül „különkiadás”. A mostani utánnyomásba már a Menhely Alapítvány is beszállt, de ehhez kellett az is, hogy az új könyvárusok közel érezzék magukhoz a leírtakat.

A mintegy 150 írás mindegyike egy meg nem nevezett, de mindenképp NER-kompatibilis országban játszódik, ahol a lakosság egyszerre unja halálra magát és él át vagy álmodik mindenféle kalandokat. Például Tibor, a leszázalékolt műszaki rajzoló azt álmodja, hogy szippantókocsit vezet, és nemcsak a szart, a szar alakokat is felszippantja. Persze álmodni sem kell, hogy hasonlók történjenek: a tök süket Ottó audiofil-készülékeket gyűjt, Andor, az újságíró, éjjeliőr egy lakóparkban, az orvosprofesszorok házi feladata, hogy csupa jót írjanak kórházukról, a holtak kimásznak a sírból és elmennek szavazni. Vagyis groteszk a javából, de mégsem a „derűsebb fajtából”. A nevetés helyetti nevetségességben végtelenül szomorú történet bontakozik ki, amely minden pillanatában – ahelyett, hogy magunkra ismernénk – mindig valaki mást juttat az eszünkbe.

A kötetbe olyan rövidke írások is bekerültek, amelyek inkább csak Facebook-posztként működnek. Ezekből van kevesebb.

Menhely Alapítvány, 2019, 236 oldal, ajánlott ár 2500 Ft

 

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.

Őrült rendszer, de van benne pénz

  • Szekeres István

Amikor a tavalyi párizsi olimpián a tekvandós Márton Viviana megszerezte a hatodik – igaz, spanyol import – aranyérmünket, Orbán Viktor (noha eredetileg nyolcat várt) SMS-t küldött Schmidt Ádám sportállamtitkárnak: „Maradhat.” A kincstári humor mögül is elővillant a tény, hogy a sportélet is a miniszterelnök kezében van.