Könyv

Gellért András: Befalazott csőgörény

  • - legát -
  • 2020. január 5.

Könyv

„Ha olvasod, ott találod magad az Örkény óta hiányolt tömény és invenciózus, derűsebb fajta groteszkben” – írja előszavában Müller Péter Sziámi, és ha elsőre merésznek is tűnik a párhuzam, Gellért szövegeivel kapcsolatban nem lehet, hogy ne az Egyperces novellák jussanak az eszünkbe.

Persze a „körülmények” rendesen 21. századiak. Kezdetben a szerzőnek eszébe sem jutott, hogy könyvben adja ki Facebook-posztjait, a barátai fűtötték, hogy rendezze sorait, de a könyvkiadók lepattintották. A Befalazott csőgörény végül magánkiadásban jelent meg tavaly, és a megmaradt példányokat Gellért hajléktalan emberekre bízta: legyen belőle Fedél Nélkül „különkiadás”. A mostani utánnyomásba már a Menhely Alapítvány is beszállt, de ehhez kellett az is, hogy az új könyvárusok közel érezzék magukhoz a leírtakat.

A mintegy 150 írás mindegyike egy meg nem nevezett, de mindenképp NER-kompatibilis országban játszódik, ahol a lakosság egyszerre unja halálra magát és él át vagy álmodik mindenféle kalandokat. Például Tibor, a leszázalékolt műszaki rajzoló azt álmodja, hogy szippantókocsit vezet, és nemcsak a szart, a szar alakokat is felszippantja. Persze álmodni sem kell, hogy hasonlók történjenek: a tök süket Ottó audiofil-készülékeket gyűjt, Andor, az újságíró, éjjeliőr egy lakóparkban, az orvosprofesszorok házi feladata, hogy csupa jót írjanak kórházukról, a holtak kimásznak a sírból és elmennek szavazni. Vagyis groteszk a javából, de mégsem a „derűsebb fajtából”. A nevetés helyetti nevetségességben végtelenül szomorú történet bontakozik ki, amely minden pillanatában – ahelyett, hogy magunkra ismernénk – mindig valaki mást juttat az eszünkbe.

A kötetbe olyan rövidke írások is bekerültek, amelyek inkább csak Facebook-posztként működnek. Ezekből van kevesebb.

Menhely Alapítvány, 2019, 236 oldal, ajánlott ár 2500 Ft

 

Figyelmébe ajánljuk

Vérző papírhold

  • - ts -

A rendszeresen visszatérő témák veszélyesek: mindig felül kell ütni a tárgyban megfogalmazott utolsó állítást. Az ilyesmi pedig egy filmzsánerbe szorítva a lehetőségek folyamatos korlátozását hozza magával.

Szűznemzés

Jobb pillanatban nem is érkezhetett volna Guillermo del Toro új Frankenstein-adaptációja. Egy istent játszó ifjú titán gondolkodó, tanítható húsgépet alkot – mesterséges intelligenciát, ha úgy tetszik.

Bárhol, kivéve nálunk

Hajléktalan botladozik végig a városon: kukákban turkál; ott vizel, ahol nem szabad (mert a mai, modern városokban szabad még valahol, pláne ingyen?); már azzal is borzolja a kedélyeket, hogy egyáltalán van.

Brahms mint gravitáció

A kamarazenélés közben a játékosok igazán közel kerülnek egymáshoz zeneileg és emberileg is. Az alkalmazkodás, kezdeményezés és követés alapvető emberi kapcsolatokat modellez. Az idei Kamara.hu Fesztivál fókuszában Pablo Casals alakja állt.

Scooter inda Művhaus

„H-P.-t, Ferrist és Ricket, a három technoistent két sarkadi vállalkozó szellemű vállalkozó, Rácz István és Drimba Péter mikrobusszal és személyautóval hozza Sarkadra május 25-én. Ezen persze most mindenki elhűl, mert a hármuk alkotta Scooter együttes mégiscsak az európai toplista élvonalát jelenti. Hogy kerülnének éppen Magyarországra, ezen belül Sarkadra!?” – írta a Békés Megyei Népújság 1995-ben arról a buliról, amelyet legendaként emlegetnek az alig kilencezer fős határ menti kisvárosban.

Who the Fuck Is SpongyaBob?

Bizonyára nem véletlen, hogy az utóbbi években sorra születnek a legfiatalabb felnőtteket, a Z generációt a maga összetettségében megmutató színházi előadások. Elgondolkodtató, hogy ezeket rendre az eggyel idősebb nemzedék (szintén nagyon fiatal) alkotói hozzák létre.

A Mi Hazánk és a birodalom

A Fidesz főleg az orosz kapcsolat gazdasági előnyeit hangsúlyozza, Toroczkai László szélsőjobboldali pártja viszont az ideo­lógia terjesztésében vállal nagy szerepet. A párt­elnök nemrég Szocsiban találkozott Dmitrij Medvegyevvel, de egyébként is régóta jól érzi magát oroszok közt.