Könyv

Gellért András: Befalazott csőgörény

  • - legát -
  • 2020. január 5.

Könyv

„Ha olvasod, ott találod magad az Örkény óta hiányolt tömény és invenciózus, derűsebb fajta groteszkben” – írja előszavában Müller Péter Sziámi, és ha elsőre merésznek is tűnik a párhuzam, Gellért szövegeivel kapcsolatban nem lehet, hogy ne az Egyperces novellák jussanak az eszünkbe.

Persze a „körülmények” rendesen 21. századiak. Kezdetben a szerzőnek eszébe sem jutott, hogy könyvben adja ki Facebook-posztjait, a barátai fűtötték, hogy rendezze sorait, de a könyvkiadók lepattintották. A Befalazott csőgörény végül magánkiadásban jelent meg tavaly, és a megmaradt példányokat Gellért hajléktalan emberekre bízta: legyen belőle Fedél Nélkül „különkiadás”. A mostani utánnyomásba már a Menhely Alapítvány is beszállt, de ehhez kellett az is, hogy az új könyvárusok közel érezzék magukhoz a leírtakat.

A mintegy 150 írás mindegyike egy meg nem nevezett, de mindenképp NER-kompatibilis országban játszódik, ahol a lakosság egyszerre unja halálra magát és él át vagy álmodik mindenféle kalandokat. Például Tibor, a leszázalékolt műszaki rajzoló azt álmodja, hogy szippantókocsit vezet, és nemcsak a szart, a szar alakokat is felszippantja. Persze álmodni sem kell, hogy hasonlók történjenek: a tök süket Ottó audiofil-készülékeket gyűjt, Andor, az újságíró, éjjeliőr egy lakóparkban, az orvosprofesszorok házi feladata, hogy csupa jót írjanak kórházukról, a holtak kimásznak a sírból és elmennek szavazni. Vagyis groteszk a javából, de mégsem a „derűsebb fajtából”. A nevetés helyetti nevetségességben végtelenül szomorú történet bontakozik ki, amely minden pillanatában – ahelyett, hogy magunkra ismernénk – mindig valaki mást juttat az eszünkbe.

A kötetbe olyan rövidke írások is bekerültek, amelyek inkább csak Facebook-posztként működnek. Ezekből van kevesebb.

Menhely Alapítvány, 2019, 236 oldal, ajánlott ár 2500 Ft

 

Figyelmébe ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

„Legalább két generáció kell”

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény: így konzerválja a romák kirekesztését a jogrend

A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok – írja Horváth Aladár.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.