Könyv

Gerőcs Péter: A betegség háza

  • Pogrányi Péter
  • 2013. november 3.

Könyv

A szerző két elbeszéléskötete után megjelentetett első regényében folytatja megkezdett prózapoétikai útját: para- és metatextusokkal sűrűn körbeszőtt, irodalomelméleti problémák explicit felvetését kedvelő írásmódját egyfajta kényszeres pontosságra való törekvés irányítja, amely magának az elbeszélői nyelvnek a működtetésében, a szerkesztésmódban és az olykor körülményesnek, önironikusnak ható elbeszéléstechnikai mutatványokban is megmutatkozik.

A regény a fikció szerint "megtalált kézirat". A mizantróp, akinek - az alcím szerint - a feljegyzéseit olvassuk, Schwartz Barnabás, egy világ iránti gyűlöletét gondosan ápoló, zseniális figura, akinek istenhez való ambivalens viszonyulása már az első mondatokban megfogalmazódik: "Nem hiszek istenben, de imádkozom, hogy megtartsa életemet, amíg be nem fejezem ezt az írást." A regény egyik szólama az ő önterápiás írásgyakorlata, életútjának bemutatása, megannyi gyermekkori és családi trauma elbeszélése, mizantróppá érésének története - a kortárs kulturális és politikai élet elleni pamfletszerű kirohanásokkal tarkítva.

A másik szólam egy emlékezetétől megfosztott, az örök jelen pillanatába zárt elbeszélő megrázó feljegyzéseiből áll. A töredékesen egymás után fűzött szálak összeérnek: az isten és a világ elleni démonikus lázadás (nem véletlen a Doktor Faustus-mottó) az öngyilkosság egy különös formájában ér tetőpontjára: a főhős saját maga okozta agykárosodása miatt válik a körülötte levő világot mániákusan leírni kívánó zombivá. "Le kell írni mindent. Mindent leírok, hogy megtörténjen. Amit nem írok le, az nem történik meg" - magyarázza grafomániájának lételméleti aspektusait. A nem lineáris, a kelleténél kevésbé feszes, szerteágazó elbeszélésmód nemcsak az elbeszélői tudat töredékességét képezi le, de izgalmas ritmust is ad a szövegnek, így lesz belőle valóban megrázó utazás a tudat mélyére.

Kalligram, 2013, 262 oldal, 2800 Ft

Figyelmébe ajánljuk

Cserna-Szabó András: „Csinálnék egy kocsmát”

Megjelent új novelláskötete, az ösztöndíjakat és a kitüntetéseket elfogadja, ha adnak neki, és nem kérnek cserébe, de abbahagyná az írást, ha rengeteg pénze lenne. Épp ezért senki ne adjon neki! Az utolsó magyarokért is kár lett volna. Cserna-Szabó Andrással beszélgettünk.

Lefotózta a Kígyó-sziget egyik védőjét, aki visszaszólt az oroszoknak

Emeric Lhuisset fotográfus fényképein valódi harctereket és igazi katonákat látunk, még akkor is, ha a kompozíció klasszikus festményeket idéz. Mi a viszonya valóságnak és beállításnak, hogyan nyerhetik vissza hangjukat a történelem tényleges főszereplői, és hogyan sikerült lefotózni a Kígyó-sziget védőjét, aki rádión szólt be az orosz hadihajónak? Budapesti kiállítása apropóján beszélgettünk.