rés a présen

„Ha belegondolok, valóban az, kőkemény”

  • rés a présen
  • Artner Sisso
  • 2024. október 16.

Könyv

Rajsli Emese műfordító, irodalmi szerkesztő

rés a présen: Frissen jött ki a nyomdából Lana Bastašić Tejfogak című, 2021-ben Belgrádban megjelent novelláskötetének magyar kiadása a te fordításodban. Mit kell tudnunk a szerzőről?

Rajsli Emese: Az 1986-os születésű írónőnek az Európai Unió irodalmi díjával kitüntetett Kapd el a nyulat! című regényét eddig majd’ húsz nyelvre fordították le, magyarul is megjelent még 2020-ban, azt is én fordítottam. A két kötet magyarországi sorsa hűen tükrözi az úgynevezett kis nyelvekről fordított szépirodalmi alkotásokét: kis példányszámban jelentek meg (az első a Metropolis Médiá­nál, a második a Helikonnál), akár el is tűnhetnek a süllyesztőben, ha a kiadó nem fordít gondot a bemutatásukra – pedig a boszniai írónő ezt igazán megérdemelné. Élt és dolgozott Szarajevóban, Barcelonában, Toszkánában, Belgrádban és Berlinben. Számos szerbiai és nemzetközi irodalmi díjat nyert, folyóiratokban és antológiákban publikált.

rap: Komoly társadalmi, családi kérdésekről szólnak a kötet novellái. Ez jellemző a szerb kortárs irodalomra?

RE: Lana Bastašić történetei szörnyű történetek: egytől egyig gyerekek ellen elkövetett bántalmazásokról, szexuális és érzelmi abúzusokról, ezek feldolgozásáról és a feldolgozás lehetetlenségéről szólnak. Nem ismerek olyan szerb kortárs szöveget, amely ennyire nyersen és szókimondóan szólna erről a témáról. Erre csak rátesz egy lapáttal az írónő, amikor gyerekeket helyez narrátori szerepbe. Egy másik kortárs művet említenék talán mégis: a legrangosabb szerb irodalmi díjat (NIN-díj) tavaly Milena Marković kapta a Gyerekek című verses regényéért, amely más módon ugyan, de ugyanúgy gyerekkori traumákról szól, ráadásul versbe szedve – egyébként hamarosan ez is megjelenik magyarul, az újvidéki Forum Könyvkiadónál, Harkai Vass Éva fordításában.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Mi nem akartuk!

A szerző első regénye a II. világháború front­élményeinek és háborús, illetve ostromnaplóinak inverzét mutatja meg: a hátországról, egészen konkrétan egy Németváros nevű, a Körös folyó közelében fekvő kisváros háború alatti életéről beszél.

Mit csinálsz? Vendéglátózom

Kívülről sok szakma tűnik romantikusnak. Vagy legalábbis jó megoldásnak. Egy érzékeny fotográfus meg tudja mutatni egy-egy szakma árnyékos oldalát, és ezen belül azt is, milyen azt nőként megélni. Agostini, az érzékeny, pontos és mély empátiával alkotó fiatal fotóművész az édesanyjáról készített sorozatot, aki a családi éttermükben dolgozik évtizedek óta.

Emlékév

A hatalom és a muzsikus viszonya sokféle lehet: az utcai zenész nyitott gitártokja, a homlokra csapott vagy vonóba tűzött nagycímletű bankjegy éppúgy kifejezi ezt a viszonyt, mint a Mozartot és Salierit is udvari zeneszerzővé kinevező II. József telhetetlensége.

Baljós fellegek

A múlt pénteki Trump–Putyin csúcs után kicsit fellélegeztek azok, akik a szabad, független, európai, és területi épségét visszanyerő Ukrajnának szorítanak.

A bűvös hármas

Az elmúlt évtizedekben három komoly lakáshitelválság sújtotta Magyarországot. Az első 1990-ben ütött be, amikor tarthatatlanná váltak a 80-as években mesterségesen alacsonyan, 3 százalékon tartott kamatok. A 2000-es évek elejének támogatott lakáshiteleit a 2004 utáni költségvetések sínylették meg, majd 2008 után százezrek egzisztenciáját tették tönkre a devizahitelek. Most megint a 3 százalékos fix kamatnál tartunk. Ebből sem sül ki semmi jó, és a lakhatási válság is velünk marad.

Talpunk alól a hő

Ritka, potenciálisan megújuló energiaforrás lapul az alattunk különösen vékony földkéreg mélyén. A közeljövőben a mostaninál is sokkal nagyobb mértékben támaszkodhatnánk a geotermikus energiára, habár akadnak megoldásra váró gondok is. De mostantól pénz is jut rá!

Oktatás helyett

Akár több ezer kamuórát is beírhattak a KRÉTA rendszerbe egy miskolci technikumban az elmúlt évek során, de a szakképzési centrum állítja, most már minden rendben van. Diákok és egy volt tanár szerint egyáltalán nincs így.