rés a présen

„Ha belegondolok, valóban az, kőkemény”

  • rés a présen
  • Artner Sisso
  • 2024. október 16.

Könyv

Rajsli Emese műfordító, irodalmi szerkesztő

rés a présen: Frissen jött ki a nyomdából Lana Bastašić Tejfogak című, 2021-ben Belgrádban megjelent novelláskötetének magyar kiadása a te fordításodban. Mit kell tudnunk a szerzőről?

Rajsli Emese: Az 1986-os születésű írónőnek az Európai Unió irodalmi díjával kitüntetett Kapd el a nyulat! című regényét eddig majd’ húsz nyelvre fordították le, magyarul is megjelent még 2020-ban, azt is én fordítottam. A két kötet magyarországi sorsa hűen tükrözi az úgynevezett kis nyelvekről fordított szépirodalmi alkotásokét: kis példányszámban jelentek meg (az első a Metropolis Médiá­nál, a második a Helikonnál), akár el is tűnhetnek a süllyesztőben, ha a kiadó nem fordít gondot a bemutatásukra – pedig a boszniai írónő ezt igazán megérdemelné. Élt és dolgozott Szarajevóban, Barcelonában, Toszkánában, Belgrádban és Berlinben. Számos szerbiai és nemzetközi irodalmi díjat nyert, folyóiratokban és antológiákban publikált.

rap: Komoly társadalmi, családi kérdésekről szólnak a kötet novellái. Ez jellemző a szerb kortárs irodalomra?

RE: Lana Bastašić történetei szörnyű történetek: egytől egyig gyerekek ellen elkövetett bántalmazásokról, szexuális és érzelmi abúzusokról, ezek feldolgozásáról és a feldolgozás lehetetlenségéről szólnak. Nem ismerek olyan szerb kortárs szöveget, amely ennyire nyersen és szókimondóan szólna erről a témáról. Erre csak rátesz egy lapáttal az írónő, amikor gyerekeket helyez narrátori szerepbe. Egy másik kortárs művet említenék talán mégis: a legrangosabb szerb irodalmi díjat (NIN-díj) tavaly Milena Marković kapta a Gyerekek című verses regényéért, amely más módon ugyan, de ugyanúgy gyerekkori traumákról szól, ráadásul versbe szedve – egyébként hamarosan ez is megjelenik magyarul, az újvidéki Forum Könyvkiadónál, Harkai Vass Éva fordításában.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

A kutya mellett

A filmművészetben a Baran című, egyszerre realista és költői remekmű (Madzsid Madzsidi) jóvoltából csodálkozhatott rá a világ először az iráni afgán menekültek sorsára.

Iszony

Kegyetlen, utálatos film Veronika Franz és Severin Fiala legújabb munkája (ők a felelősek a 2014-es, hasonlóan bársonyos Jó éjt, anyu! című horrorért).

Elvis gyémánt félkrajcárja

  • - turcsányi -

Van a Hülye Járások Minisztériumának egy vígjátéki alosztálya, ott írták elő, hogy ha valaki el akarja kerülni a helyzetkomikumok – művészileg nyilván szerfelett alantas – eszköztárának használatát, hősét úgy kell járatnia (lehetőleg a medence partján), hogy a mozgása végig magán hordozza a szerepét.

Saját magány

A Comédie-Française évszázadok óta egyre bővülő, immár többezresre duzzadt repertoárjából most a klasszicista szerző modern köntösbe bújt, Guy Cassiers rendezésében újragondolt változatát hozták el Budapestre – pár hónappal a premier után.

Az én bilincsei

A Losoncról származó Koós Gábor (1986) a Képzőművészeti Egyetem grafikaszakán végzett, és még tanulmányai idején monumentális, több mint két méter magas munkáival lett ismert.

Kihaltunk volna

Ez az átfogó nőtörténeti mű nem Hatsepszut, az egyiptomi fáraónő, vagy Endehuanna, a sumér költőnő, és még csak nem is a vadászó férfi, gyűjtögető nő meséjével kezdődik, hanem egy mára kihalt, hüvelykujjnyi, rovarevő, tojásrakó, pocokszerű lénytől indulunk el, amely még a dinoszauruszok lába mellett osonva vadászott.

Alexandra, maradj velünk!

"Alexandra velünk marad. S velünk marad ez a gondolkodásmód, ez a tempó is. A mindenkin átgázoló gátlástalanság. Csak arra nincs garancia, hogy tényleg ilyen vicces lesz-e minden hasonló akciójuk, mint ez volt. Röhögés nélkül viszont nehéz lesz kihúzni akár csak egy évet is."