rés a présen

„Ha belegondolok, valóban az, kőkemény”

  • rés a présen
  • Artner Sisso
  • 2024. október 16.

Könyv

Rajsli Emese műfordító, irodalmi szerkesztő

rés a présen: Frissen jött ki a nyomdából Lana Bastašić Tejfogak című, 2021-ben Belgrádban megjelent novelláskötetének magyar kiadása a te fordításodban. Mit kell tudnunk a szerzőről?

Rajsli Emese: Az 1986-os születésű írónőnek az Európai Unió irodalmi díjával kitüntetett Kapd el a nyulat! című regényét eddig majd’ húsz nyelvre fordították le, magyarul is megjelent még 2020-ban, azt is én fordítottam. A két kötet magyarországi sorsa hűen tükrözi az úgynevezett kis nyelvekről fordított szépirodalmi alkotásokét: kis példányszámban jelentek meg (az első a Metropolis Médiá­nál, a második a Helikonnál), akár el is tűnhetnek a süllyesztőben, ha a kiadó nem fordít gondot a bemutatásukra – pedig a boszniai írónő ezt igazán megérdemelné. Élt és dolgozott Szarajevóban, Barcelonában, Toszkánában, Belgrádban és Berlinben. Számos szerbiai és nemzetközi irodalmi díjat nyert, folyóiratokban és antológiákban publikált.

rap: Komoly társadalmi, családi kérdésekről szólnak a kötet novellái. Ez jellemző a szerb kortárs irodalomra?

RE: Lana Bastašić történetei szörnyű történetek: egytől egyig gyerekek ellen elkövetett bántalmazásokról, szexuális és érzelmi abúzusokról, ezek feldolgozásáról és a feldolgozás lehetetlenségéről szólnak. Nem ismerek olyan szerb kortárs szöveget, amely ennyire nyersen és szókimondóan szólna erről a témáról. Erre csak rátesz egy lapáttal az írónő, amikor gyerekeket helyez narrátori szerepbe. Egy másik kortárs művet említenék talán mégis: a legrangosabb szerb irodalmi díjat (NIN-díj) tavaly Milena Marković kapta a Gyerekek című verses regényéért, amely más módon ugyan, de ugyanúgy gyerekkori traumákról szól, ráadásul versbe szedve – egyébként hamarosan ez is megjelenik magyarul, az újvidéki Forum Könyvkiadónál, Harkai Vass Éva fordításában.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Megjött Barba papa

A Kőszegi Várszínház méretes színpada, több száz fős nézőtere és a Rózsavölgyi Szalon intim kávéház-színháza között igen nagy a különbség. Mégis működni látszik az a modell, hogy a kőszegi nagyszínpadon nyáron bemutatott darabokat ősztől a pesti szalonban játsszák. 

Gyógyító morajlás

Noha a szerző hosszú évek óta publikál, a kötet harminckét, három ciklusba rendezett verse közül mindössze három – a Vénasszonyok nyara után, a Hidegűző és A madár mindig én voltam – jelent meg korábban. Maguk a szövegek egységes világot alkotnak. 

Elmondható

  • Pálos György

A dán szerzőnek ez a tizedik regénye, ám az első, amely magyarul is olvasható. Thorup írásainak fókuszában főként nők állnak, ez a műve is ezt a hagyományt követi. A történet 1942-ben, Dánia német megszállása után két évvel indul.

Gyulladáspont

Első ránézésre egy tipikus presztízskrimi jegyeit mutatja Dennis Lehane minisorozata: ellentétes temperamentumú nyomozópáros, sötétszürke tónusok, az Ügy, a magánélet és a lassacskán feltáruló múltbeli traumák kényelmetlen összefonódásai.

Mármint

A hullamosói szakma aránylag ritkán szerepel fiatalemberek vágyálmai közt. Először el is hányja magát Szofiane, a tanulmányait hanyagoló, ezért az idegenrendészet látókörébe kerülvén egy muszlim temetkezési cégnél munkát vállalni kénytelen arab aranyifjú.