Könyv

Harcos Bálint: A halandzsarablók

Könyv

Barbó, a sörényfodrász oroszlánokat fazoníroz, de valamiért csak a vadakkal boldogul. Így amikor gróf Dölyfös Baltazár felkéri a mestert, hogy szelíd állatai szőrét is igazítsa már meg, Barbó, hogy, hogy nem, a feladat teljesítése közben felszabadít néhányat közülük. Cipcirip (mint a gyerekek többsége) nem rendmániás, de számára a rend nem is ugyanazt jelenti, mint a többségnek. Így mikor anyukája kérésére csakazértsem pakol össze, valahogy mégis minden a helyére kerül. Az, hogy Ninta papírsárkánya nem tud repülni, nem akkora mutatvány, ám az, hogy a kislány kívánsága teljesül, és a sárkányka életre kel (sőt, beszélni is tud), Ninta pedig, vascipellőjét levéve képes lesz repkedni, na, az már döfi. A repülés tagadhatatlanul vonzó dolog, bármely életkorban. Korracsek néni és Korracsek bácsi egészen biztosan nem számított arra, hogy szokásos sétájukon a néni sálja elszáll a szélben, hogy az utána kapó nénit egészen a rég áhított New Yorkig repítse. (Komoly közjátékok után, egy kisebb csapat macska segítségével kerül haza.) Harcos Bálint furcsa, ferde humorú, rövid történetei különös mesegyűjteménnyé rendeződnek. Szereplői is mind kicsavart, kedvesen különc figurák, és talán ez bennük a legvonzóbb. Turi Lilla csodás illusztrációi pedig ezt a szokatlan mesei világot oly módon jelenítik meg, hogy bár a képek önmagukban is teljes értékűek, a szöveggel ölelkezve valami egészen rendkívüli komplexitást mutatnak.

Pagony, 2020, 90 oldal, 3990 Ft

Figyelmébe ajánljuk

Minden nap egy forradalom

A történelem nem ismétli magát, hanem rímel. Paul Thomas Anderson egy szinte anakronisztikusan posztmodern filmet rendezett; bár felismerjük őrült jelenünket, láz­álomszerűen mosódik össze a hatvanas évek baloldali radikalizmusa a nyolcvanas évek erjedt reaganizmusával és a kortárs trumpista fasisztoid giccsel.

Japán teaköltemény

A 19. század derekán, miután a Perry-expedíció négy, amerikai lobogókkal díszített „fekete hajója” megérkezett Japánba, a szigetország kénytelen volt feladni több évszázados elszigeteltségét, és ezzel együtt a kultúrája is nagyot változott.

Maximál minimál

A nyolcvannyolc éves Philip Glass életműve változatos: írt operákat, szimfóniákat, kísérleti darabokat, izgalmas kollaborációkban vett részt más műfajok képviselőivel, és népszerű filmzenéi (Kundun; Az órák; Egy botrány részletei) révén szélesebb körben is ismerik a nevét. Hipnotikus minimalista zenéje tömegeket ért el, ami ritkaság kortárs zeneszerzők esetében.

Egy józan hang

Romsics Ignác saját kétkötetes önéletírása (Hetven év. Egotörténelem 1951–2021, Helikon Kiadó) után most egy új – és az előszó állítása szerint utolsó – vaskos kötetében ismét kedves témája, a historiográfia felé fordult, és megírta az egykori sztártörténész, 1956-os elítélt, végül MTA-elnök Kosáry Domokos egész 20. századon átívelő élettörténetét.

Aktuális értékén

Apám, a 100 évvel ezelőtt született Liska Tibor közgazdász konzisztens vízióval bírt arról, hogyan lehetne a társadalmat önszabályozó módon működtetni. Ez a koncepció általános elveken alapszik – ezen elvekből én próbáltam konkrét játékszabályokat, modelleket farigcsálni, amelyek alapján kísérletek folytak és folynak. Mik ezek az elvek, és mi a modell két pillére?

Támogatott biznisz

Hogyan lehet minimális befektetéssel, nulla kockázattal virágzó üzletet csinálni és közben elkölteni 1,3 milliárd forintot? A válasz: jó időben jó ötletekkel be kell szállni egy hagyomány­őrző egyesületbe. És nyilván némi hátszél sem árt.

Ha berobban a szesz

Vegyész szakértő vizsgálja a nyomokat a Csongrád-Csanád megyei Apátfalva porrá égett kocsmájánál, ahol az utóbbi években a vendégkör ötöde általában fizetésnapon rendezte a számlát. Az eset után sokan ajánlkoztak, hogy segítenek az újjáépítésben. A tulajdonos és családja hezitál, megvan rá az okuk.