Könyv

Hosszú búcsú

Kondor Vilmos: Budapest novemberben

  • Svébis Bence
  • 2012. július 25.

Könyv


Sajnos egy jó ideje megszokhattuk már, hogy Kondor Vilmos krimijei közelebb állnak egy alapos és hangulatos történelmi regényhez, mintsem egy csavaros és robajos csattanóra kifuttatott detektívtörténethez, s ez az utolsó Gordon Zsigmond-regényként beharangozott történetben sincs másként.

Az ötvenes éveiben járó zsurnalisztának ezúttal nevelt lánya, Gellért Emma nyomára kell bukkannia a forradalmi hevületben felforgatott Budapesten, mielőtt túl késő lenne. A nyomozás azonban megint unalmas és jelentéktelen, Kondor valójában újfent azt teszi, amihez a legjobban ért: kortörténeti tablót fest az ’56-os belvárosról. Utcák, terek kövei a talpunk alatt, sőt még a korabeli kávé és dohány íze is ott van a szánkban, miközben olvasunk. Érzékletesen vonultatja fel az októberi események legjellegzetesebb helyszíneit, eseményeit s motívumait a vérengző sortüzektől a Köztársaság téri pincebörtönök legendáján át egészen a legapróbb részletekig. Az egyik fejezet végén például Gordon francia fotós barátja lencsevégre kap egy fiatal lányt, „aki kibomlott hajjal, tüzes tekintettel tartotta kezében a Kalasnyikovot”. A kép valóban létezik, s tényleg egy külföldi fotóriporter készítette a forradalom alatt. Mindezek mellett a szerző nagy érdeme, hogy a forradalom minden oldalát emberközelből mutatja meg. A pesti utcákat, ahol nem csak a válogatás nélkül gyilkoló ÁVH-soktól, de a csőre töltött csőcseléktől is rettegni kell.

Mindeközben Kondor valódi, nosztalgikus hattyúdalt komponál hősének. Az elmúlt négy regény összes fontosabb szereplője és eseménye – ha csak említés szintjén is, de – újra megjelenik a történetben. Mintha búcsúznunk kéne a magyar krimi legeredetibb alakjától, ám Kondor, mint a legtöbb író, nehezen tudja elengedni hősét, s jelenleg egy novelláskötet készül Gordon néhány korábbi kalandjáról. Úgy látszik, Kondor addig húzza, amíg lehet, addig, mikor már csak egyetlen rejtély marad: ki is valójában ez a Kondor Vilmos? Mert nem kell bűnügyi zsurnalisztának lenni, hogy gyanússá váljon: e mögött a középiskolai matematikatanár mögött valószínűleg egy szépíró rejtőzik.

Agave Könyvek, 2012, 320 oldal, 2980 Ft; a Gordon Zsigmond-széria első két darabjáról szóló pozitív kritikánk itt és itt olvasható; a harmadik és a negyedik epizódot már kevésbé szerettük.

Figyelmébe ajánljuk

„A magyarok az internetre menekülnek a valóság elől”

  • Artner Sisso
Szokolai Róbert korábban ifjúsági szakszervezeti vezető volt, jelenleg az Eötvös10 Művelődési Ház kommunikációs vezetője. Arról kérdeztük, milyen lehetőségei vannak a fiataloknak ma Magyarországon, kire és mire számíthatnak, valamint hogyan használják az internetet, a közösségi médiát, és mire mennek vele.

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.