Könyv

Hosszú búcsú

Kondor Vilmos: Budapest novemberben

  • Svébis Bence
  • 2012. július 25.

Könyv


Sajnos egy jó ideje megszokhattuk már, hogy Kondor Vilmos krimijei közelebb állnak egy alapos és hangulatos történelmi regényhez, mintsem egy csavaros és robajos csattanóra kifuttatott detektívtörténethez, s ez az utolsó Gordon Zsigmond-regényként beharangozott történetben sincs másként.

Az ötvenes éveiben járó zsurnalisztának ezúttal nevelt lánya, Gellért Emma nyomára kell bukkannia a forradalmi hevületben felforgatott Budapesten, mielőtt túl késő lenne. A nyomozás azonban megint unalmas és jelentéktelen, Kondor valójában újfent azt teszi, amihez a legjobban ért: kortörténeti tablót fest az ’56-os belvárosról. Utcák, terek kövei a talpunk alatt, sőt még a korabeli kávé és dohány íze is ott van a szánkban, miközben olvasunk. Érzékletesen vonultatja fel az októberi események legjellegzetesebb helyszíneit, eseményeit s motívumait a vérengző sortüzektől a Köztársaság téri pincebörtönök legendáján át egészen a legapróbb részletekig. Az egyik fejezet végén például Gordon francia fotós barátja lencsevégre kap egy fiatal lányt, „aki kibomlott hajjal, tüzes tekintettel tartotta kezében a Kalasnyikovot”. A kép valóban létezik, s tényleg egy külföldi fotóriporter készítette a forradalom alatt. Mindezek mellett a szerző nagy érdeme, hogy a forradalom minden oldalát emberközelből mutatja meg. A pesti utcákat, ahol nem csak a válogatás nélkül gyilkoló ÁVH-soktól, de a csőre töltött csőcseléktől is rettegni kell.

Mindeközben Kondor valódi, nosztalgikus hattyúdalt komponál hősének. Az elmúlt négy regény összes fontosabb szereplője és eseménye – ha csak említés szintjén is, de – újra megjelenik a történetben. Mintha búcsúznunk kéne a magyar krimi legeredetibb alakjától, ám Kondor, mint a legtöbb író, nehezen tudja elengedni hősét, s jelenleg egy novelláskötet készül Gordon néhány korábbi kalandjáról. Úgy látszik, Kondor addig húzza, amíg lehet, addig, mikor már csak egyetlen rejtély marad: ki is valójában ez a Kondor Vilmos? Mert nem kell bűnügyi zsurnalisztának lenni, hogy gyanússá váljon: e mögött a középiskolai matematikatanár mögött valószínűleg egy szépíró rejtőzik.

Agave Könyvek, 2012, 320 oldal, 2980 Ft; a Gordon Zsigmond-széria első két darabjáról szóló pozitív kritikánk itt és itt olvasható; a harmadik és a negyedik epizódot már kevésbé szerettük.

Figyelmébe ajánljuk

Vörösben

Bohumil Hrabal novelláit Balassa Eszter, a társulattal sokat dolgozó dramaturg az Európa Kiadónál nemrégiben újra megjelent Véres történetek és legendák című gyűjteményes kötet alapján dolgozta át. Vörös a zokni, a nyakkendő, de még a hajszalag is – véres drámára jöttünk –, mégsem sorolható a horror műfajába Soós Attila rendezése. Fekete humorban gazdag sztorik elevenednek meg, groteszk stílusban feltárva a kisemberek mindennapos küzdelmeit.

Magánügyek, közügyek

A félhomályos színpadon egy női alak ül az íróasztalnál, mögötte vörös fényben füst gomolyog. Létezik egy színházi mondás: ahol egy előadásban füstgép vagy stroboszkóp jelenik meg, ott véget ér a minőség. Ám ez az előadás egy holokauszthoz kapcsolódó történetet mond el, a felszálló füstnek így óhatatlanul pluszjelentése is van.

Szintén zenész

  • - turcsányi -

Nyilván nincs új a nap alatt, mindenesetre a síkhülye gyerekrabló történetét láttuk már kétszer, s éppenséggel olvashattuk is volna, ha Evan Hunter (a számos álnéven alkotó Salvatore Albert Lombinót Ed McBainként ismerjük jobban) 1959-ben publikált regénye megjelenik magyarul, de nem jelent meg, noha a szerző távolról sem alulreprezentált alakja a magyar könyvkiadásnak, beleértve a komcsit is).

Patchwork művészportrékból

A Fuga leghátsó, ámde igen nagy méretű termében látható a művész 2012 óta futó sorozatának (Ember Embernek Embere) majdnem teljes összegzése. A magángyűjtőktől is visszakölcsönzött alkotásokkal együtt a kiállításon 34 mű szerepel – sajátos, „bogis” művészportrék a nemzetközi művészszcéna volt és jelenlegi nagyjairól. S bár G. Horváth mindenekelőtt festő, a művészi Pantheonjában szerepet kapnak szobrászok, fotósok, konceptuális alkotók és performerek is.

Delejező monstrum

Egy magyar regény, amelyben alig van valami magyar. Bartók Imre legújabb – nem is könnyű összeszámolni, hányadik – könyvének főszereplője a harmincas évei elején járó francia Damien Lazard, aki két év alatt szinte a semmiből robban be a nemzetközi profi sakkvilág szűk elitjébe, üstökösszerű felemelkedése már a világbajnok kihívóját sejteti.

Szenes Zoltán volt vezérkari főnök: A NATO-nak át kell vennie a drónvédelemmel kapcsolatos ukrán tapasztalatokat

A NATO alapvetően jól reagált az orosz csali drónok lengyelországi berepülésére, de az eset rávilágít arra, hogy a szövetség még nem készült fel a dróntámadásokra. A NATO-t politikai széttagoltsága is hátrányba hozza az orosz hibrid hadviselés elleni védekezésben – erről is beszélt nekünk a védelmi szövetség déli parancsnokság volt logisztikai főnöke.

„Előbb lövetem le magam, mint hogy letérdeljek”

Az elmúlt fél évben háromszor is országos hír lett Szolnok ellenzéki – MSZP-s – polgármesterének fellépéséből, egy tömegverekedés után például Pintér Sándor belügyminisztertől kért rendőröket a közbiztonság javításáért. Fideszes elődje örökségéről, Szolnok helyzetéről és a nagypolitikáról kérdeztük a 43 éves városvezetőt.