Könyv

Hosszú búcsú

Kondor Vilmos: Budapest novemberben

  • Svébis Bence
  • 2012. július 25.

Könyv


Sajnos egy jó ideje megszokhattuk már, hogy Kondor Vilmos krimijei közelebb állnak egy alapos és hangulatos történelmi regényhez, mintsem egy csavaros és robajos csattanóra kifuttatott detektívtörténethez, s ez az utolsó Gordon Zsigmond-regényként beharangozott történetben sincs másként.

Az ötvenes éveiben járó zsurnalisztának ezúttal nevelt lánya, Gellért Emma nyomára kell bukkannia a forradalmi hevületben felforgatott Budapesten, mielőtt túl késő lenne. A nyomozás azonban megint unalmas és jelentéktelen, Kondor valójában újfent azt teszi, amihez a legjobban ért: kortörténeti tablót fest az ’56-os belvárosról. Utcák, terek kövei a talpunk alatt, sőt még a korabeli kávé és dohány íze is ott van a szánkban, miközben olvasunk. Érzékletesen vonultatja fel az októberi események legjellegzetesebb helyszíneit, eseményeit s motívumait a vérengző sortüzektől a Köztársaság téri pincebörtönök legendáján át egészen a legapróbb részletekig. Az egyik fejezet végén például Gordon francia fotós barátja lencsevégre kap egy fiatal lányt, „aki kibomlott hajjal, tüzes tekintettel tartotta kezében a Kalasnyikovot”. A kép valóban létezik, s tényleg egy külföldi fotóriporter készítette a forradalom alatt. Mindezek mellett a szerző nagy érdeme, hogy a forradalom minden oldalát emberközelből mutatja meg. A pesti utcákat, ahol nem csak a válogatás nélkül gyilkoló ÁVH-soktól, de a csőre töltött csőcseléktől is rettegni kell.

Mindeközben Kondor valódi, nosztalgikus hattyúdalt komponál hősének. Az elmúlt négy regény összes fontosabb szereplője és eseménye – ha csak említés szintjén is, de – újra megjelenik a történetben. Mintha búcsúznunk kéne a magyar krimi legeredetibb alakjától, ám Kondor, mint a legtöbb író, nehezen tudja elengedni hősét, s jelenleg egy novelláskötet készül Gordon néhány korábbi kalandjáról. Úgy látszik, Kondor addig húzza, amíg lehet, addig, mikor már csak egyetlen rejtély marad: ki is valójában ez a Kondor Vilmos? Mert nem kell bűnügyi zsurnalisztának lenni, hogy gyanússá váljon: e mögött a középiskolai matematikatanár mögött valószínűleg egy szépíró rejtőzik.

Agave Könyvek, 2012, 320 oldal, 2980 Ft; a Gordon Zsigmond-széria első két darabjáról szóló pozitív kritikánk itt és itt olvasható; a harmadik és a negyedik epizódot már kevésbé szerettük.

Figyelmébe ajánljuk

Vérző papírhold

  • - ts -

A rendszeresen visszatérő témák veszélyesek: mindig felül kell ütni a tárgyban megfogalmazott utolsó állítást. Az ilyesmi pedig egy filmzsánerbe szorítva a lehetőségek folyamatos korlátozását hozza magával.

Szűznemzés

Jobb pillanatban nem is érkezhetett volna Guillermo del Toro új Frankenstein-adaptációja. Egy istent játszó ifjú titán gondolkodó, tanítható húsgépet alkot – mesterséges intelligenciát, ha úgy tetszik.

Bárhol, kivéve nálunk

Hajléktalan botladozik végig a városon: kukákban turkál; ott vizel, ahol nem szabad (mert a mai, modern városokban szabad még valahol, pláne ingyen?); már azzal is borzolja a kedélyeket, hogy egyáltalán van.

Brahms mint gravitáció

A kamarazenélés közben a játékosok igazán közel kerülnek egymáshoz zeneileg és emberileg is. Az alkalmazkodás, kezdeményezés és követés alapvető emberi kapcsolatokat modellez. Az idei Kamara.hu Fesztivál fókuszában Pablo Casals alakja állt.

Scooter inda Művhaus

„H-P.-t, Ferrist és Ricket, a három technoistent két sarkadi vállalkozó szellemű vállalkozó, Rácz István és Drimba Péter mikrobusszal és személyautóval hozza Sarkadra május 25-én. Ezen persze most mindenki elhűl, mert a hármuk alkotta Scooter együttes mégiscsak az európai toplista élvonalát jelenti. Hogy kerülnének éppen Magyarországra, ezen belül Sarkadra!?” – írta a Békés Megyei Népújság 1995-ben arról a buliról, amelyet legendaként emlegetnek az alig kilencezer fős határ menti kisvárosban.

Who the Fuck Is SpongyaBob?

Bizonyára nem véletlen, hogy az utóbbi években sorra születnek a legfiatalabb felnőtteket, a Z generációt a maga összetettségében megmutató színházi előadások. Elgondolkodtató, hogy ezeket rendre az eggyel idősebb nemzedék (szintén nagyon fiatal) alkotói hozzák létre.