Könyv

Hetényi Zsuzsa, az ELTE orosz tanszékének professzora önkéntes tolmácsként segítette a menekülteket a budapesti pályaudvarokon. Erről szóló naplója az idén jelent meg, kiegészítve egy lehengerlő odesszai memoárral és a jelenlegi háború első évéről írt jegyzettel. Meghasonlásról, kiábrándulásról és felemelő élményekről beszélgettünk vele.

Hollandia lesz a 28. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál díszvendége, így ismét Magyarországra jön a világhírű író, Arnon Grunberg is. Megnéztük, hogy mitől is olyan lehengerlő az életműve.

Új verseskötete, az Egyszerre egy beszéljen apropóján beszédről és hallgatásról, környezetünk kommunikációs zajáról és a magyar irodalom jelenlegi helyzetéről beszélgettünk.

Az író tragikus életpályája és különleges életműve, úgy tűnik, továbbra is erős inspirációs forrás.

Kiss Judit Ágnes költő, író az állami pénzek elfogadásáról azt mondta, mindenki maga húzza meg azt a vonalat, ahonnan még tükörbe tud nézni.

Milan Kundera a legismertebb kortárs cseh szerzőnek számít, de emigrációja után népszerűbb volt a nemzetközi színtéren, mint saját hazájában, cseh kritikusai azt vetették a szemére, hogy műveiben visszamenőleg átírta a saját múltját.

Földényi F. László új könyve egyetlen szálra fűzi fel a guillotine, a párizsi bulvárok, a fotográfia és az agyatlanító gép történetét. Olyan, mint egy szereplők nélkül hömpölygő regény. Interjú.

Az idén magyarul is megjelent Laurence Rees Hitler és Sztálin című könyve, amely új megvilágításban hasonlítja össze a két egymással háborúzó, de közben egymástól is tanuló diktátor történetét.

A mai napig erősen él a névtelenség és bujkálás hagyománya. A queer magyar társadalom- és kultúrtörténetről írt könyvek szerzői jobbára külföldön élnek, műveik is ott jelennek meg.

A könyvpiaci verseny nem csökken, így nem volt mit vizsgálnia a versenyhivatalnak.

Májusban jelent meg Vida Gábor új regénye, a Senkiháza, Erdélyi lektűr alcímmel. Az írót arról kérdeztük, mit jelent az erdélyi magyar tapasztalat ma és a történelem távlatában.