KÖNYVMELLÉKLET - kritika

Nagyítás

Ablonczy Balázs: Az utolsó nyár. Magyarország, 1944

Könyv

A szerző célja e kötetben hangsúlyozottan nem a magyar holokauszt történetének a feldolgozása: munkájában az időszak eseménytörténete helyett eddig kevesebb figyelmet kapó kérdések, mozzanatok, összefüggések szerepelnek.

Magyarország 1944 nyarán már három éve hivatalosan is hadviselő fél. A szerző fókusza nem a frontokon zajló háborún, hanem az idehaza zajló eseményeken van. Természetesen a háború nagyon is jelen van mindenütt: a cenzúrázott sajtóhírekben, az ország német megszállásában, esélylatolgatásokban, menekülési tervekben és persze a bombázásokban.

Világosan látható ezen a furcsa, ellentmondásokkal és tragédiákkal teli nyáron is, hogy a hazai zsidóság kifosztása, százezreinek gettókba tömörítése és a deportálás villámgyors lebonyolítása egyáltalán nem akasztotta meg az élet hagyományos menetét. 1944-ben ugyanazon a napon, amikor Adolf Eichmann 236 ezer magyar zsidó addigi deportálásáról jelent Berlinben és másnap légitámadás éri Nagyváradot, Kolozsvárt, Miskolcot és Szegedet, a fővárosban a magyar irodalmat ünneplik az ezúttal is megszervezett háromnapos, hagyományos könyvnapon. A klasszikusok mellett többségében akkor új – mára elfeledett – szerzők könyveit pakolják ki a standokra.

A „mindennapok tapasztalatainak” összegyűjtése bár egyike a történetírás manapság divatos (sőt egyre divatosabb) kutatási témáinak, egyszersmind megfoghatatlan körvonalú és kimeríthetetlen forrásokkal kecsegtető kutatási terület. Éppen ezért lett „kétkönyvjelzős” ez a kötet: olvasása közben mindegyre a kötetvégi jegyzetekhez lapoztunk, hogy megismerjük az állításokhoz tartozó hivatkozásokat. Ablonczy ezúttal sem terhelte túl a fejezeteket végtelen jegyzetekkel, amelyekre viszont külön utal, az egészen változatos forrásbázist mutat. Számára ugyanolyan fontosak a levéltári dokumentumok, vizsgálati dossziék, levelek, a korabeli közlönyök, országos és helyi lapok, esetleg bizalmas rendőrkapitányi jelentések, történeti monográfiák vagy kiadatlan kéziratok, mint a korabeli naplók és versek is.

Megérteni az érthetetlent

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.