KÖNYVMELLÉKLET - kritika

Nagyítás

Ablonczy Balázs: Az utolsó nyár. Magyarország, 1944

Könyv

A szerző célja e kötetben hangsúlyozottan nem a magyar holokauszt történetének a feldolgozása: munkájában az időszak eseménytörténete helyett eddig kevesebb figyelmet kapó kérdések, mozzanatok, összefüggések szerepelnek.

Magyarország 1944 nyarán már három éve hivatalosan is hadviselő fél. A szerző fókusza nem a frontokon zajló háborún, hanem az idehaza zajló eseményeken van. Természetesen a háború nagyon is jelen van mindenütt: a cenzúrázott sajtóhírekben, az ország német megszállásában, esélylatolgatásokban, menekülési tervekben és persze a bombázásokban.

Világosan látható ezen a furcsa, ellentmondásokkal és tragédiákkal teli nyáron is, hogy a hazai zsidóság kifosztása, százezreinek gettókba tömörítése és a deportálás villámgyors lebonyolítása egyáltalán nem akasztotta meg az élet hagyományos menetét. 1944-ben ugyanazon a napon, amikor Adolf Eichmann 236 ezer magyar zsidó addigi deportálásáról jelent Berlinben és másnap légitámadás éri Nagyváradot, Kolozsvárt, Miskolcot és Szegedet, a fővárosban a magyar irodalmat ünneplik az ezúttal is megszervezett háromnapos, hagyományos könyvnapon. A klasszikusok mellett többségében akkor új – mára elfeledett – szerzők könyveit pakolják ki a standokra.

A „mindennapok tapasztalatainak” összegyűjtése bár egyike a történetírás manapság divatos (sőt egyre divatosabb) kutatási témáinak, egyszersmind megfoghatatlan körvonalú és kimeríthetetlen forrásokkal kecsegtető kutatási terület. Éppen ezért lett „kétkönyvjelzős” ez a kötet: olvasása közben mindegyre a kötetvégi jegyzetekhez lapoztunk, hogy megismerjük az állításokhoz tartozó hivatkozásokat. Ablonczy ezúttal sem terhelte túl a fejezeteket végtelen jegyzetekkel, amelyekre viszont külön utal, az egészen változatos forrásbázist mutat. Számára ugyanolyan fontosak a levéltári dokumentumok, vizsgálati dossziék, levelek, a korabeli közlönyök, országos és helyi lapok, esetleg bizalmas rendőrkapitányi jelentések, történeti monográfiák vagy kiadatlan kéziratok, mint a korabeli naplók és versek is.

Megérteni az érthetetlent

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Két óra X

Ayn Rand műveiből már több adaptáció is született, de egyik sem mutatta be olyan szemléletesen az oroszországi zsidó származású, ám Amerikában alkotó író-filozófus gondolatait, mint a tőle teljesen független Mountainhead.

Megtörtént események

  • - turcsányi -

A film elején megkapjuk az adekvát tájékoztatást: a mű megtörtént események alapján készült. Első látásra e megtörtént események a 20. század második felének délelőttjén, az ötvenes–hatvanas évek egymásba érő szakaszán játszódnak, a zömmel New York-i illetékességű italoamerikai gengsztervilág nagyra becsült köreiben.

Élet-halál pálinkaágyon

Óvodás korunktól ismerjük a „Hej, Dunáról fúj a szél…” kezdetű népdalt. Az első versszakban mintha a népi meteorológia a nehéz paraszti sors feletti búsongással forrna össze, a második strófája pedig egyfajta könnyed csúfolódásnak tűnik, mintha csak a pajkos leánykák cukkolnák a nyeszlett fiúcskákat.

Egy fölényeskedő miniszter játékszere lett a MÁV

A tavalyi és a tavalyelőtti nyári rajtokhoz hasonlóan a vasúttársaság most sem tudott mit kezdeni a kánikula, a kereslet és a körülmények kibékíthetetlen ellentétével, s a mostani hosszú hétvégén ismét katasztrofális állapotok közt találhatták magukat az utasok.

A botrány határán

A Nádas-életműsorozat leg­újabb kötetét a színházi világnap alkalmából mutatták be az Örkény Színházban. Hogy hazai színházi életünk hogyan viszonyul ezekhez a magyar drámahagyományból kilógó művekhez, arra éppen egy Örkény-dráma, a Kulcskeresők címével válaszolhatunk.