Könyv

Dawkins Richárd brit etológus és evolúcióbiológus nevét és munkásságát sokan ismerik e honban - s nem is csoda, hiszen az utóbbi két évtizedben nem kevesebb, mint kilenc (!) könyvét adták ki magyarul, így azután lassan éppoly kedves ismerősünk lesz, mint Verne Gyula vagy May Károly. Sikerének titka viszonylag egyszerű: intellektuálisan hallatlanul izgalmas témákról ír, meglehetősen szórakoztató stílusban, ráadásul mondanivalója rendre kellően provokatív ahhoz, hogy vitát váltson ki, ami máris megelőlegezi a következő kötet sikerét.

Budden (1924-2007) az angol zenei szaktudomány, ismeretterjesztés, valamint az igényes komolyzenei rádiózás nagy egyénisége volt. Verdi operáiról háromkötetes monográfiát írt (1973, 1978, 1981), kutatási eredményeit az 1982-ben megjelent Verdi-életrajzban kivonatolta.

Finoman szólva is kiábrándítóak az idén magyarul megjelent Auster-könyvek: a tavasszal kiadott versgyűjtemény okozta csalódásról másutt szóltunk (Visszhang, 2007. november 22.), melyet aztán tovább fokozott az ősszel megjelent új regény.

Zöldlapályvölgyben, a Bűvös Tölgy falujában évszázadok óta harmóniában élnek együtt emberek, a Fény és a Sötétség boszorkái, valamint az utóbbiak csemetéire vigyázó tündérek. Az idillt a Sötétség Urának a támadásai veszélyeztetik: egy korábbit sikeresen hiúsított meg Fairy Oak népe, de a mostani kimenetele kétséges - legalábbis a kötet nyitva hagyja a kérdést.

Talányos módon Chuck Palahniuk nem népszerű hazánkban sem a kritikusok, sem az olvasóközönség körében. Pedig az amerikai szerző magyarul megjelent regényei (a Harcosok klubjának ez már a második kiadása, mellette a kínosra magyarított című Halálkultusz [eredetiben: Survivor] olvasható még) minálunk sem érkeztek légüres térbe.

Sózott hal és sáfrány, igazgyöngy és cobolyprém, rézkancsó és mongol rabszolganő: elképesztő, mi mindent szállítottak a középkori kereskedők karavánjai fekete-tengeri kikötőkből Itáliába, Észak-Afrikából Burgundiába, főként pedig Európán belül, szárazföldön és vízen, ezer veszéllyel dacolva.

Alternatív univerzumok márpedig léteznek. Ami a science fiction csatornáit illeti, a jelenség aligha szorul bizonyításra, de a szebbnek mondott irodalom is számos bizonyító erejű példával szolgál a miénkkel párhuzamosan létező világokat illetően. Ezek némelyike kis helyen is elfér, a hivatalosan is jegyzett világok óvatlan polgárainak olykor elég egy pályaudvari csomagmegőrzőt felnyitniuk, hogy megváltónak kijáró üdvözlésben részesüljenek a bentlakó apró népektől.

Ha eddig mélyen gonosznak és igaztalannak véltük Nietzsche aforizmáját ("Liszt oder die Schule der Geläufigkeit - nach Weibern", értelemszerű fordításban: "Liszt, avagy a fürge ujjak iskolája - nőkkel"), e kötet áttanulmányozása után rosszabb pillanatainkban hajlunk rá, hogy igazat adjunk neki.

Amennyiben az irodalomértők egy része a különböző hagyatékokból előkerülő szövegek megjelentetésekor a szerzői méltóság és az önkényes utókor "vitájában" visszatérően az előbbinek az utóbbival szembeni kiszolgáltatottságát és védtelenségét hangsúlyozza, Petri György posztumusz műveinek kiadásakor csak a legrigorózusabb moralisták emelhetik fel Horger Antal után szabadon és feddőleg a mutatóujjukat.

Egy életrajz, ami visszafelé kezdődik - immár tán örökké, ha akarom, visszafordíthatatlanul. Ám akkor merre is az a vissza? Hogy meghalt. Hogy halt meg? Kiesett, kiugrott, lökték, lezuhant - elsüllyedt? De elsüllyedt-e egyáltalán Sarkadi Imre? Vagy csupán kényelmetlen találkozni vele.

Bár a világ másképp ketyeg, és a lingua francák uralma történelmi állandó, két nép kulturális kapcsolatában az első kétnyelvű szótár mindig is mérföldkőnek számít. A 2000 című folyóirat egyik alapító szerkesztője hétéves munkájának köszönhetően most épp egy litván-magyar nagyszótárral lettünk beljebb.

Harmonikus személyiség volt, egyszersmind nyakas emlékező, a múltaknak gondos őre. Alakját az utolsó években szinte kultikus tisztelet övezte, s nyugodt, historizáló bája még az idült betűiszonyban szenvedőket is megejtette. Életműve tiszteletet parancsol.

Idén ősszel ötödik alkalommal jelent meg az új magyar irodalom egyik meghatározó műve. A Sinistra körzetet nagy diktatúraregényként szokták emlegetni, de aki itt kizárólag politikára és történelemre gondol, szerintem téved. Az sem igaz, hogy a kiszolgáltatottság ábrázolásáról lenne szó. A Sinistra körzet az emberi természet kvázi tényregénye.

"Ha egyszer egy technológiát felfedeztek, nem lehet megállítani," nyilatkozott a Los Angeles Timesnak a Könyvszemlék csatája című cikkben James Atlas amerikai könyvkiadó, utalva a web 2.0 irodalomra és annak a könyves üzletre gyakorolt hatására. Az Egyesült Államokban a legnépszerűbb litblogok (literary blog) napi látogatottsága 5-40 000 körüli - a millió fölötti havi látogatottságot már a nagy könyvkiadók sem hagyhatják figyelmen kívül.