Mechanikus mitológia

Bodor Ádám: Sinistra körzet

  • Babiczky Tibor
  • 2007. november 22.

Könyv

Idén ősszel ötödik alkalommal jelent meg az új magyar irodalom egyik meghatározó műve. A Sinistra körzetet nagy diktatúraregényként szokták emlegetni, de aki itt kizárólag politikára és történelemre gondol, szerintem téved. Az sem igaz, hogy a kiszolgáltatottság ábrázolásáról lenne szó. A Sinistra körzet az emberi természet kvázi tényregénye.

 

Bodor Ádám regényében nem egyének, hanem egyedek szerepelnek, nem elkülöníthetően a természettől. Tárgyak, emberek, állatok azonossága jellemzi a Sinistra világát. Egy teremtő és teremtés - és ebből következően erkölcs - nélküli paradicsomi állapot képe ez. Pontosabban: a paradicsomi állapot inverzéé. A szereplők elveszítik emberi jellemzőiket: azonosításuk csupán állathasonlatok révén válik lehetővé (pók, berkenyemadár, gúnár, kakas etc.). A tárgyak és a természeti alakzatok is "állati" jelzőket kapnak (Borcan ezredes esernyője denevér, a Pop Ivan-hegy sziklái menyétvörösek). Ezzel párhuzamosan a Sinistra körzet uralkodói gyakorlatilag a "valóságos" állatok: "a dolog a medvéktől is függ, mit kívánnak majd. Ők fogják megenni, amit te leszüretelsz" - mondja Nikifor Tescovina a körzetbe nemrég érkezett Andrej Bodornak. És ebben a fordított állapotban nem is képzelhető el más, mint hogy a pusztán természeti törvényként mégis megjelenő erkölcsöt az állatok képviseljék. Nevezetesen: a lovak. Miután a titokzatosan megfertőződött (ám betegnek mégsem tűnő) idős erdőkerülőket Coca Mavrodin ezredes és emberei - nota bene: Andrej Bodor segítségével - megmérgezik, majd körbedeszkázott faházukat felgyújtják, mindenki nyugodtan fogyasztja elemózsiáját az üszkös emberi maradványok között, egyedül a lovak hőkölnek vissza: "mintha forró lenne, sebesen kapkodták a lábukat a hóból".

A Sinistra körzetben éppen az a döbbenetes, hogy nem létezik a döbbenet. Nincs eszmélés. Minden cselekedet és történés szenvtelenül simul be a természeti törvények közé. A holtakat egyszerűen szétfújja a szél (mint Béla Bundasiant), vagy madár fészkel a szájukba (mint Borcan ezredesnek). A Hamza Petrika ikrek egyikének irracionális okokból történő önkaróbahúzása sem okoz semmi meglepetést: "A fiú, azt hiszem, karóba húzta magát. - Az mi az ördögöt jelent? - Na mégis, mit! Megkeresi a fenekén a lyukat, beleilleszti a rúd hegyét, és - zutty! - beleül."

A regény atmoszféráját - az imént említett szenvtelenségen kívül - a jellemek felemás megjelenítése teremti meg. A jellemábrázolás fő eszköze a homály, mégpedig a "célzott" homály. Bodor mindegyik figurájáról eltitkol valami lényegeset. Így jön létre az a félelmetes légkör, amely minden pillanatban azt sugallja, hogy bármi megtörténhet. Ha pedig ezt összevetjük az erkölcs hiányával és a szenvtelenséggel, máris - részben - láthatóvá válik a Sinistra körzet belső motorja. Ezt a motort erősítik a regény formai megoldásai is. Ahogyan Szirák Péter írja: "A Sinistra körzet elemi retorikai képlete a kihagyás és a sorrendcsere mellett az ismétlés és a halmozás alakzataira épül."

Érdemes megnézni a regényt "tér-idő" szempontból is. Azt tapasztalhatjuk ugyanis, hogy ellentétben a tér meglepő kidolgozottságával, az idő gyakorlatilag nem létezik. Minden egyes fejezet (pontosabban: novella) újra és újra elkezdi elölről elmondani és felépíteni a körzetet. Az események pedig semmilyen folyamatba nem illeszkednek: megfogható cél és ok nélkül történik minden. Létezik tehát egy tér, amelyben tökéletesen mozdulatlan az idő. Emiatt jeleztem az írásom elején, hogy tévesnek tartom a Sinistra körzet konkrét történelmi vagy politikai megközelítését, hiszen a regény egésze éppen az időbeliségnek mond ellent (ez természetesen nem zárja ki azt, hogy éppen ezáltal egy konkrét politikai-történelmi korszak leglényegét írja körül Bodor).

A félelem légkörét fokozzák a Sinistra körzet emberi (?) kapcsolatai is. Nincsen tiszta képlet ugyanis: nevelt fiúk, féltestvérek, nevelőszülők, közös szeretők. Ezek mind az esetlegesség fogalmát hordozzák, semmint a kötődését vagy a ragaszkodásét. Így aztán még két ember viszonyában sem beszélhetünk közösségről és vágyról, hanem inkább csak magányról és ösztönről.

Ebben a világban nem létezik a csoda. Misztikus előjelek, ha vannak is, mind baljósak, és mind előjelek maradnak csupán, azaz még azok sem, hiszen mindig kiderül, hogy nem jelölnek semmit. Bodor Ádám mítoszt teremtett, csodás elemek nélkül. Ezen elemek hiánya által mitológiája viszont kilép a pusztán mítoszi (jelölő) szerepből. Tényregény. Egy örökre befejezetlen, zárt világ.

2007, Magvető, 157 oldal, 2490 Ft

Figyelmébe ajánljuk

Vörösben

Bohumil Hrabal novelláit Balassa Eszter, a társulattal sokat dolgozó dramaturg az Európa Kiadónál nemrégiben újra megjelent Véres történetek és legendák című gyűjteményes kötet alapján dolgozta át. Vörös a zokni, a nyakkendő, de még a hajszalag is – véres drámára jöttünk –, mégsem sorolható a horror műfajába Soós Attila rendezése. Fekete humorban gazdag sztorik elevenednek meg, groteszk stílusban feltárva a kisemberek mindennapos küzdelmeit.

Magánügyek, közügyek

A félhomályos színpadon egy női alak ül az íróasztalnál, mögötte vörös fényben füst gomolyog. Létezik egy színházi mondás: ahol egy előadásban füstgép vagy stroboszkóp jelenik meg, ott véget ér a minőség. Ám ez az előadás egy holokauszthoz kapcsolódó történetet mond el, a felszálló füstnek így óhatatlanul pluszjelentése is van. Teátrálisnak teátrális, végül is színházban vagyunk.

Szintén zenész

  • - turcsányi -

Nyilván nincs új a nap alatt, mindenesetre a síkhülye gyerekrabló történetét láttuk már kétszer, s éppenséggel olvashattuk is volna, ha Evan Hunter (a számos álnéven alkotó Salvatore Albert Lombinót Ed McBainként ismerjük jobban) 1959-ben publikált regénye megjelenik magyarul, de nem jelent meg, noha a szerző távolról sem alulreprezentált alakja a magyar könyvkiadásnak, beleértve a komcsit is).

Patchwork művészportrékból

A Fuga leghátsó, ámde igen nagy méretű termében látható a művész 2012 óta futó sorozatának (Ember Embernek Embere) majdnem teljes összegzése. A magángyűjtőktől is visszakölcsönzött alkotásokkal együtt a kiállításon 34 mű szerepel – sajátos, „bogis” művészportrék a nemzetközi művészszcéna volt és jelenlegi nagyjairól. S bár G. Horváth mindenekelőtt festő, a művészi Pantheonjában szerepet kapnak szobrászok, fotósok, konceptuális alkotók és performerek is.

Delejező monstrum

Egy magyar regény, amelyben alig van valami magyar. Bartók Imre legújabb – nem is könnyű összeszámolni, hányadik – könyvének főszereplője a harmincas évei elején járó francia Damien Lazard, aki két év alatt szinte a semmiből robban be a nemzetközi profi sakkvilág szűk elitjébe, üstökösszerű felemelkedése már a világbajnok kihívóját sejteti.

Hatvanpuszta két hintája

Hatvanpuszta két hintáját nem Hatvanpusztán, hanem Budajenőn lengeti a szél egy takaros portán, vagyis egy takaros porta előtt, ez még nem eldöntött száz százalékig.

Két akol

Magyar Péter azt mondta a 444 élő műsorában, hogy egy válságban lévő országban a választási törvény módosítása nem fér bele az 50 legfontosabb kérdésbe. Amennyiben jövőre ők győznek, az éppen annak a bizonyítéka lesz, hogy még ebben az egyfordulós rendszerben, ilyen „gusztustalan állami propaganda” mellett is lehetséges felülmúlni az uralkodó pártot.

„Saját félelmeink rossz utakra visznek”

Kevés helye van kritikának Izraellel szemben a zsidó közösségben. De vajon mi történik a porba rombolt Gázában, és miben különbözik az arab kultúra az európaitól? A Hunyadi téri Ábrahám sátra zsinagóga vezetője egyenesen beszél ezekről a kérdésekről.

Szenes Zoltán volt vezérkari főnök: A NATO-nak át kell vennie a drónvédelemmel kapcsolatos ukrán tapasztalatokat

A NATO alapvetően jól reagált az orosz csali drónok lengyelországi berepülésére, de az eset rávilágít arra, hogy a szövetség még nem készült fel a dróntámadásokra. A NATO-t politikai széttagoltsága is hátrányba hozza az orosz hibrid hadviselés elleni védekezésben – erről is beszélt nekünk a védelmi szövetség déli parancsnokság volt logisztikai főnöke.

„Előbb lövetem le magam, mint hogy letérdeljek”

Az elmúlt fél évben háromszor is országos hír lett Szolnok ellenzéki – MSZP-s – polgármesterének fellépéséből, egy tömegverekedés után például Pintér Sándor belügyminisztertől kért rendőröket a közbiztonság javításáért. Fideszes elődje örökségéről, Szolnok helyzetéről és a nagypolitikáról kérdeztük a 43 éves városvezetőt.