Könyv

João Tordo: Memory Hotel

  • - urfi -
  • 2016. március 4.

Könyv

false

Már önmagában örvendetes, ha egy regényfordításhoz hozzáértő, kontextusteremtő utószót csatol a kiadó. Még jobb és még ritkább esetben ez komoly kritikát is megfogalmaz az előtte szereplő szövegről. Az viszont már kimondottan kuriózum, ha az utószóíró a konkrét művön és szerzőjén kívül annak egész generációját hosszan ostorozza. Márpedig Pál Ferenc pont ezt teszi a fiatal portugál írókkal, akiknek könnyedségét, eszköztelenségét és kozmopolitizmusát szembeállítja a régi nagyok rafinált prózaművészetével és a nemzeti hagyományok le- és kifordítására tett invenciózus kísérleteivel. Pálnak a felületes fogyasztói szemléletre tett kultúrkritikai megjegyzéseivel hosszan lehetne vitatkozni, de ennél érdekesebb összeolvasni a portugál irodalom nemzedékeinek jellemzését a magyar irodalomtörténettel: beszédes párhuzamok és különbségek találhatók.

A negyvenéves Tordo 2007-ben megjelent, második regénye valóban inkább tűnik amerikai, pontosabban New York-i regénynek, amely nem véletlenül kezdődik Paul Auster-idézettel. A szereplők életét felemésztő városszörnybe érkezik hősünk, akinek származása természetesen végig homályban marad. Bölcsészkari élményeinek taglalása egy szürreális haláleset után hamar lépést vált, és egy nyomozás történetévé alakul. A forgatókönyvek precizitásával vezetett és tagolt sztori a krimik feszültségét és brutalitását ötvözi az emlékezés és az identitás természetéről való szépelgő, de nem értelmetlen elmélkedéssel. A végére kiderül, hogy a maffiózók és művészek is boldogan élnének, ha az a rohadék szerelem nem lenne.

Fordította: Urbán Bálint. FISZ–Jelenkor, 2015, 280 oldal, 2990 Ft

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.

Árvák harca

A jelenből visszatekintve nyilvánvaló, hogy a modern, hol többé, hol kevésbé független Magyarország a Monarchia összeomlásától kezdődő történelmében szinte állandó törésvonalak azonosíthatók.