Könyv

João Tordo: Memory Hotel

  • - urfi -
  • 2016. március 4.

Könyv

false

Már önmagában örvendetes, ha egy regényfordításhoz hozzáértő, kontextusteremtő utószót csatol a kiadó. Még jobb és még ritkább esetben ez komoly kritikát is megfogalmaz az előtte szereplő szövegről. Az viszont már kimondottan kuriózum, ha az utószóíró a konkrét művön és szerzőjén kívül annak egész generációját hosszan ostorozza. Márpedig Pál Ferenc pont ezt teszi a fiatal portugál írókkal, akiknek könnyedségét, eszköztelenségét és kozmopolitizmusát szembeállítja a régi nagyok rafinált prózaművészetével és a nemzeti hagyományok le- és kifordítására tett invenciózus kísérleteivel. Pálnak a felületes fogyasztói szemléletre tett kultúrkritikai megjegyzéseivel hosszan lehetne vitatkozni, de ennél érdekesebb összeolvasni a portugál irodalom nemzedékeinek jellemzését a magyar irodalomtörténettel: beszédes párhuzamok és különbségek találhatók.

A negyvenéves Tordo 2007-ben megjelent, második regénye valóban inkább tűnik amerikai, pontosabban New York-i regénynek, amely nem véletlenül kezdődik Paul Auster-idézettel. A szereplők életét felemésztő városszörnybe érkezik hősünk, akinek származása természetesen végig homályban marad. Bölcsészkari élményeinek taglalása egy szürreális haláleset után hamar lépést vált, és egy nyomozás történetévé alakul. A forgatókönyvek precizitásával vezetett és tagolt sztori a krimik feszültségét és brutalitását ötvözi az emlékezés és az identitás természetéről való szépelgő, de nem értelmetlen elmélkedéssel. A végére kiderül, hogy a maffiózók és művészek is boldogan élnének, ha az a rohadék szerelem nem lenne.

Fordította: Urbán Bálint. FISZ–Jelenkor, 2015, 280 oldal, 2990 Ft

Figyelmébe ajánljuk

„A magyarok az internetre menekülnek a valóság elől”

  • Artner Sisso
Szokolai Róbert korábban ifjúsági szakszervezeti vezető volt, jelenleg az Eötvös10 Művelődési Ház kommunikációs vezetője. Arról kérdeztük, milyen lehetőségei vannak a fiataloknak ma Magyarországon, kire és mire számíthatnak, valamint hogyan használják az internetet, a közösségi médiát, és mire mennek vele.

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.