Távoli bolygón élnek a kvirtek és a kvartok. Hasonló, de mégis különböző lények, akik történetesen ősellenségek. Ám egy nap a piros kvart lány, Vali és a kék kvirt fiú, Vili megunva a sajátjaikhoz tartozást, egymástól függetlenül felfedező útra indulnak. És ahogy az a mesékben kell, véletlenül találkoznak. Megkedvelik egymást, másra sem vágynak, mint egymás társaságára, nincs kimondva, de nyilván szerelmesek lesznek, vagy valami olyasmi. Nem számít a (nagy)szülői féltés, ahogy az sem, hogy ágyban vagy lyukakban alszanak, van-e hajuk vagy szarv a fejükön, netán antenna díszeleg ott, cipőt hordanak vagy mezítlábasok. Az űrbéli Rómeó és Júlia történet éppolyan fordulatokat vesz, mintha emberi lenne. Lévén gyerekmese, nincs halál, garantált a happy end. A családok most csak finoman, de utálkoznak, tiltanak, a különbségeket szörnyűségként állítják be, majd a fiatalok szökését követően kénytelenek együtt útra kelni, és bejárni az univerzum legkülönfélébb bolygóit, ahol furcsábbnál furcsább szerzetekkel találkoznak, csak hogy megleljék a kis szökevényeket.
Julia Donaldson egyszerű, bájos meséjét állandó illusztrátor társa, Axel Scheffler rajzai elevenítik meg most is. A kitalált világok apró részletei épp olyan szépek és különösek, mint maguk a mesealakok.
A kisgyerekeknek szánt, lapozó műfajú (szuper minőségű) mesekönyv letehetetlen: rövid, kevés (rímes) szövegét (remek fordításban) rejtett didaktika működteti, képeit pedig végtelenítve is lehetne nézegetni.
Fordította: Papp Gábor Zsigmond. Pagony, 2019, 32 oldal, 2490 Ft
