Kakuk György: El Camino de Balkan

  • - urfi -
  • 2016. június 7.

Könyv

false

A tavalyi a menekültek éve volt, amelynek ez a könyv a maradandó krónikája. Az egész névtelen riportsorozatként indult tavaly augusztusban: az Átlátszón egy meg nem nevezett magyar újságíró blogbejegyzéseket tett közzé arról, ahogy a menekültekkel együtt megteszi az utat Görögországtól a szerb–magyar határig. Aztán felfedte magát a szerző, aki korábban számos külpolitikai szerkesztőségben bizonyított, majd nemzetközi szervezeteknél dolgozott, jelenleg pedig a Demokratikus Koalíció elnökségi tagjaként politizál.

Vele együtt a menekülthullám is elérte Magyarországot, Kakuk pedig ott forgolódott a Keletiben, tudósított Röszkéről és egy sajtótájékoztatón szerb kollégájával együtt szimbolikusan átvágta a hírhedt kerítést. Ezután megint felkerekedett, és a szíriai menekültek útvonalát követve, Libanontól Kurdisztánon és Törökországon át visszajutott a görög–macedón határra, oda, ahonnan elindult. És közben végig írt, egy idő után főleg a Narancsba.

A fentieknek megfelelően három részre tagolt könyv műfajilag nem egységes és a színvonala sem egyenletes. A politikai kiáltványoknál érdekesebbek a történelmi esszék, az itthoni résznél a balkáni és a közel-keleti út, a tehetetlen EU és a gyűlöletkeltő nemzeti kormányok bírálata pedig a legtöbbször fölösleges, idegen test, vagy legalábbis túl sokszor ékelődik a tudósításokba.

De ez a lényegen nem változtat: a helyszíni riportok, a menekültekkel és a helyiekkel folytatott beszélgetések, a testközelből mutatott emberi szenvedés és emberi gyarlóság, a ritkán látott riporteri elszántság és empátia különleges dokumentummá teszik a könyvet.

Athenaeum, 2016, 220 oldal, 2990 Ft

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.

Árvák harca

A jelenből visszatekintve nyilvánvaló, hogy a modern, hol többé, hol kevésbé független Magyarország a Monarchia összeomlásától kezdődő történelmében szinte állandó törésvonalak azonosíthatók.